Népességföldrajz: A társadalomföldrajz egyik ága, amely a népesség mennyiségi alakulásával, annak időbeli és térbeli változásaival, mozgásaival, életkori, foglalkozási, nemzetiségi, nyelvi, vallási összetételével foglalkozik.

Népességszám (millió fő) Átlagos Növekedési ráta (%) 2008 2000-2005 Világ 6700 1,27 Afrika 964 2,45 Ázsia 4047 1,38 Latin-Amerika 570 1,46 Észak-Amerika 342 1,08 Európa 729 0,02 Óceánia 34 1,25

A Föld népességszáma: 6 794 520 948 fő (2010. január 5.)

A népességszám mutatói:   Természetes szaporodás: az élveszületések és halálozások számának különbsége. Ezeket az adatokat ezrelékben (‰) szokták megadni, ami az 1000 főre jutó értékeket jelenti. Pl: Ha az ország népessége 18 millió fő, az élveszületések száma 450 ezer fő, a halálozások száma 120 ezer fő, akkor: természetes szaporodás = 450.000 – 120.000 = 330.000 fő ezrelékben kifejezve: élveszületések aránya: 18.000.000 fő 1000‰ 450.000 fő X‰  X = 25‰ az előző mintájára: halálozások aránya: 6,6‰ természetes szaporodás: 18,4‰

A népességnövekedés fordulópontjai a történelem folyamán Neolit forradalom (Kr.e. 10000 körül): mezőgazdasági termelés – állandó települések kialakulása, biztonságosabb megélhetés – a népesség intenzív növekedése Első demográfiai forradalom (Ipari forradalom XVIII. század közepétől): iparosodás – javuló életkörülmények, jobb közegészségügyi ellátás – városodás Második demográfiai forradalom (XX. század közepétől): fejlődő országok relatív ipari növekedése - életkörülmények, közegészségügyi ellátás viszonylagos javulása

A népességnövekedés történelmi szakaszai Első szakasz : magas születési arány, magas halálozási arány, alacsony várható élettartam, lassú népességnövekedés. (Néhány amazóniai törzs) Második szakasza : magas születési arány, csökkenő halálozási arány, csökkenő gyermekhalandóság, növekvő várható élettartam, gyorsuló népességnövekedés. A XVIII. sz. II.felétől főleg Ny-Európában. A fejletlen világban még nem érezhető a változás.(nincs) Harmadik szakasz: a felszabaduló gyarmatokon, fejletlen államokban is javuló körülmények, a járványok megfékezése lecsökkenti a halálozási rátát. A születések száma még mindig magas. XX. sz. II. Felében népességrobbanáshoz vezet. (Afrika) Negyedik szakasz: csökkenő születési arány, tovább csökkenő halálozási arány, tovább növekvő várható élettartam, mérséklődő népességnövekedés. (Ázsia, Dél-Amerika) Ötödik szakasz: lassú gyarapodás, születések száma még a halálozások felett, de a társadalom öregszik (Észak-Amerika) Hatodik szakasz: elöregedő társadalom, alacsony születési arány, növekvő halálozási arány, magas várható élettartam, inkább népességfogyás.

jjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjj Migráció !

A gazdasági fejlettség és az életesélyek összefüggései Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet

Előrejelzések Jelenlegi népességnövekedési ráta (1,2%) a jövőben folyamatosan csökken: 2020 – kb. 1% 2050 – kb. 0,5% Jelenlegi tendenciákkal számolva: 2200 – 10 milliárd fő körül stabilizálódik a világ népességszáma Fejlett és fejlődő országok jelenlegi eltérő népesedési helyzetének konfliktusai – Migráció Hosszútávon legsúlyosabb problémák: Öregedés Szegénység fokozódása

Túlnépesedés és népességfogyás kettős problematikája a világon! „Demográfiai gazdasági paradoxon”: gazdasági szempontból minél több gyermeket vállalhatnának az emberek, annál kevesebb gyermekük lesz (Birg, H. 2005)

Indítsd el! http://www.worldometers.info/world-population/

Népsűrűség

Elvben a népsűrűség eloszlása a földrajzi szélességtől és az óceánoktól való távolságtól függ egy földrészen (balra). A valóságban azonban sokkal több tényező befolyásolja.A letelepedés szempontjából kedvező és kedvezőtlen területek elhelyezkedése a Földön szinte kirajzolja a földrajzi övezetességi rendszert (jobbra).

Népsűrűség: Az 1 km2-re jutó átlagos népességszám (fő/km2) . A szárazulatok átlagos népsűrűsége 38-40 fő/km2. A szárazföldek kb. 80%-a az emberiség településteréhez tartozik. A világnépesség elhelyezkedése a Földön rendkívül egyenlőtlen: A népesség 88%-a az északi, 12 %-a a déli félgömbön él. Az Óvilágban (Európa, Ázsia, Afrika) 86 %-a, az Újvilágban (Amerika, Ausztrália, Óceánia) 14%-a él az emberiségnek. Az egyenlőtlen megoszlás okai : földrajzi tényezők: az Óvilág kontinensei közötti szárazföldi kapcsolat, az Újvilág óceánokkal való elszigeteltsége az Óvilágtól történelmi tényezők: az emberiség kialakulásának és az első civilizációk megjelenésének színtere az Óvilág

A legsűrűbben lakott területek: tengerpartok (a világnépesség 25%-a lakik itt) folyóvölgyek (a világnépesség 25%-a lakik itt) A legsűrűbben lakott ország: Bangladesh (760 fő/km2), (Monaco – 16667 fő/km2) A legsűrűbben lakott kontinens: Ázsia (80 fő/km2) A legritkábban lakott területek: sarkköri területek sivatagi területek esőerdők magashegységek ( az emberiség 80%-a 500 m-nél alacsonyabban él) A legritkábban lakott ország: Mongólia (1fő/km2) A legritkábban lakott kontinens: Ausztrália (3fő/km2)

A világ népességtömörülései: Ázsiai kettős góc: Kelet-Kína, Korea, Japán India, Bangladesh, Indonézia Európai koncentráció: (magterülete Nyugat- és Közép-Európa) Észak-Amerikai koncentráció (az USA észak-keleti része, az Atlanti-part és a Nagy-tavak vidéke)   Ezek átlagos népsűrűsége 250-300 fő/km2, de Ázsiában helyenként 1000 fő/km2 is előfordulhat.

A népesség mozgásai: Egy adott terület népességét a természetes szaporodás, a bevándorlás (immigráció) és a kivándorlás (emigráció) szabályozza. Tényleges szaporodás A népesség vándorlása (migráció) a népesség területi elhelyezkedésének megváltozásával jár. A vándorlások társadalmi szerepe általában a kiegyenlítésre való törekvés.

kontinensek közötti (interkontinentális) vándorlások országok közötti vándorlások országon belüli népességmozgások Gyűjts 3-3 példát!

A népesség összetétele Kor és nem szerinti összetétel   gyerekkorúak: 0-15 év felnőtt korúak (kereső korúak = munkaképes korúak): 15-64 év idősek: 65 év felett A népesség kor és nem szerinti megoszlását korfával (=korpiramissal) ábrázolják: A vízszintes tengelyen bal oldalt a férfiak, jobb oldalt a nők aránya %-ban, a függőleges tengelyen a korcsoportok szerepelnek.

Növekvő népesség korfája széles alapú, fölfelé gyorsan keskenyedő korfa. A fiatal korcsoportok magas (40-50%), az idősebbek alacsony (2-4%) aránya jellemzi. A legszegényebb, mezőgazdasági jellegű országokra jellemző, ahol magas a születési és a halálozási arány is és alacsony a várható élettartam (pl: India, Kína, számos afrikai ország).

Stagnáló népesség korfája méhkas alakú, a fiatalok (gyermekkorúak: 20-25%) és a középkorúak aránya magas és közel azonos, csak az idősebb korosztályoknál (10-15%) keskenyedik el a korfa. Egyenletesen nő a népesség száma és várható élettartama (pl. USA, Ausztrália).

Fogyó népesség korfája keskeny alapú, fölfelé kissé szélesedő korfa. A fiatalok aránya csökken (gyermekkorúak: 15-20%), a várható élettartam hosszú, az idősek aránya nő (15-20%), eléri, majd meghaladja a fiatalok arányát. Gyorsan öregedik a népesség, a létszám stabilizálódik, majd csökken (pl. Svájc, Dánia, Németország, Olaszország, Magyarország).

A születéskor várható élettartam A világnépesség egészét tekintve nő. A nők átlagélettartama általában magasabb, mint a férfiaké. A nemek aránya általában kiegyenlített (1000 férfira 900-1150 nő jut a világ különböző országaiban). Általában a világon kicsit több fiú születik (52%), mint lány (48%), ezért a fiatalabb korosztályoknál férfitöbblet mutatkozik, de mivel a nők halandósága idősebb korban alacsonyabb, mint a férfiaké, ezért az idősebb korcsoportoknál általában nőtöbblet mutatkozik.

Foglalkozási szerkezet   A felnőtt népesség munkát vállaló részét aktív kereső népességnek nevezzük. Az aktív keresők aránya a fejlett országokban 40-50%, a fejlődő országokban 30-40%. A foglalkozási szerkezet azt mutatja, hogy az aktív keresők milyen arányban oszlanak meg a gazdaság különböző szektorai között. Ez a megoszlás szoros kapcsolatban áll a gazdasági fejlettséggel. A történelmi fejlődés során a foglalkozási szerkezet jellemző módon változott. A szektorok közötti megoszlás iránya: mezőgazdaság  ipar  harmadik (tercier) szektor. Ezt a jelenséget foglalkozási átrétegződésnek nevezzük.

A mezőgazdaság (első vagy primer szektor: növénytermesztés, állattenyésztés, halászat, erdő- és vadgazdálkodás) a világ legrégebbi ágazata. Néhány évszázada még majdnem mindenki ebben a gazdasági ágban dolgozott. Az aktív népességnek ma is közel felét foglalkoztatja a világon, de az eltérések igen erőteljesek. Legtöbben a fejlődő országok lakói közül dolgoznak a mezőgazdaságban.

Az ipar (második vagy szekunder szektor: bányászat, feldolgozó- és építőipar) ma a világ népességének kb. 25%-át foglalkoztatja. Az ipari forradalom teremtette munkafeltételek hatására a mezőgazdaságból egyre erőteljesebben áramlott át a munkaerő ebbe az ágazatba. A fejlődő országok egy részében most zajlik ez a folyamat.

A napjainkban lejátszódó tudományos-informatikai „forradalom” hatására a fejlett országokban az iparban dolgozók aránya is csökken, és az egyre dinamikusabban fejlődő szolgáltatások (harmadik vagy tercier ágazat) veszik át a munkaerőt.

A kutatással, fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek alkotják a negyedik (kvaterner) szektort.

Emberfajták (nagyrasszok) Az egész emberiség egy fajhoz tartozik (Homo sapiens). Az emberiség döntő többsége három nagyrasszba sorolható be: europid, mongolid, negrid. Ezek földrajzi elkülönülésével, keveredésével sok altípus és átmeneti típus alakult ki. Jelentősebb elterjedési területeik: europid (a világnépesség kb. fele): eredetileg: Európa, Észak-Afrika, Nyugat-Ázsia később: Amerika, Dél-Afrika, Ausztrália, Új-Zéland mongolid (a világnépesség kb. 1/3-a): eredetileg: Ázsia, Délkelet-ázsiai szigetvilág később: Amerika negrid (a világnépesség kb. 1/10-e): eredetileg: Afrika Szaharától délre eső területei később: Észak-Amerika.

Nyelvek – világnyelvek Földünk lakói megközelítően 3000 féle nyelven beszélnek, s ezeken belül még több ezer nyelvjárást használnak. Közülük a 16 legelterjedtebb nyelven a világnépesség 60%-a beszél. Az ENSZ hivatalos nyelvei: az angol, a spanyol, a francia , az arab, a kínai és az orosz nyelv. Azokat a nyelveket, amelyeket sokan beszélik, világnyelveknek nevezzük. A nyelveket rokonságuk szerint nyelvcsaládokba soroljuk. A legelterjedtebb az indoeurópai nyelvcsalád, amelyhez tartozó nyelvek csaknem minden kontinensen elterjedtek. A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád finnugor ágához tartozik, amely nyelvcsalád nyelvét kb. 25 millióan beszélik

A legtöbb hívőt tömörítő nagy világvallások: a keresztény, az iszlám, a mohamedán, a buddhista és a hindu.

Nemzet, nemzetiség, etnikum Nemzetnek az állampolgárok történelmileg kialakult tartós, politikai-gazdasági közösségét nevezzük, amit a közös terület, a gazdaság, a kultúra, a nyelv, a történelmi múlt és az államszerkezet köt össze. Nemzetiség (nemzeti kisebbség) egy adott államban élő, de nem a többségi nemzethez tartozó közösség. Nyelvük, kultúrájuk, közös történelmi múltjuk kapcsolja őket egybe. A nemzetiség létrejöhet pl. az államhatárok változásával, kivándorlással, egyes nemzetek kialakulásával párhuzamosan vagy annak részeként is. Az államhatárok változása eredményezte , hogy a hazánkkal szomszédos országokban élő magyarság (kb. 3,5 millió fő) Európa legnagyobb létszámú nemzeti kisebbsége – az oroszokat nem számítva. Ugyancsak a határváltozások miatt vannak Közép-Európában német, lengyel kisebbségek is. A Szovjetunió megszűnése után szintén nagy létszámú orosz került a mai Oroszország határain kívülre. Etnikum az összetartozás tudatával bíró népcsoport, amelynek kulturális vonásai (nyelv, hagyományok) viszonylag állandóak, s megkülönböztetik őket más népektől, népcsoportoktól. Nincs feltétlenül önálló országuk, pl. ide tartoznak az Európában élő romák.

Népességszám (millió fő) 1750 1800 1850 1900 1950 1995 2008 Világ 971 978 1262 1650 2519 5674 6700 Afrika 106 107 111 133 221 707 964 Ázsia 502 635 809 947 1398 3430 4047 Latin-Amerika 16 24 38 74 167 481 570 Észak-Amerika 2 7 26 82 172 299 342 Európa 163 203 276 408 547 727 729 Óceánia 6 13 29 34 Átlagos növekedési ráta (%) 1750-1800 1800-1850 1850-1900 1900-1950 1950-1995 1995-2000 2000-2005 0,43 0,51 0,54 0,85 1,82 1,36 1,27 0,02 0,07 0,36 1,02 2,35 2,40 2,45 0,47 0,49 0,32 0,78 2,01 1,42 1,38 0,81 0,92 1,34 1,64 2,39 1,57 1,46 2,54 2,66 2,32 1,49 1,24 1,11 1,08 0,44 0,62 0,79 0,59 0,63 0,03 0,00 2,22 1,56 1,80 1,25