Növényi szövetek 1..

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A növényi szövetek.
Advertisements

Növényi szövetek 2..
Növénytan 3 Készült években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP / azonosítószámú.
Növényi szövetek 1..
Növényi szövetek 1..
Növényi szövetek.
Szervtan 2 Készült években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP / azonosítószámú.
Az emberi test felépítése
Növénytan 2 Készült években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP / azonosítószámú.
A hajtás A levél és a szár
Vegetatív növényi szervek
Anyagszállítás a növényekben
A növényi sejt.
A burgonya.
A test mélyebb rétegeiben
A zuzmók, a mohák és a harasztok törzse
A növények teste és életműködése
A növények szervei.
A növények szervei; Gyökérzet
A növények szervei; Hajtás&szár
Alapozó növénytan Növényalaktan 1.
A növények szervei; Gyökérzet
I.Osztódószövet gyökércsúcs hosszmetszet nagy sejtmag dús citoplazma
A növények ásványianyag-felvétele
Évszakok a kertben 5. osztály.
A harasztok törzse.
A levél.
A növények vízháztartása
A növényi szövetek.
A gyökér.
RENDSZEREZÉS Növények országa.
A zárvatermők.
Növények szövetei MBI®.
Növénytan.
7. makro- és mikrométer-csavarok 6. a tárgyasztalt mozgató csavarok
A levél - a leveleket működésük és elhelyezkedésük szerint csoportosítjuk   - működés szerint: - sziklevelek - viráglevelek - lomblevelek - elhelyezkedés.
NÖVÉNYSZERVEZETTAN Sejttan és szövettan 2
A növények vízgazdálkodása
A növények szervei; Hajtás&szár
Növények szervei 3. levél.
A növények szövetei Avagy…. háncs vagy fa??.
A növények szervei; Hajtás&szár
A növények légzése.
Növények szervezettan-élettan
Növények szervei 3. Hajtás levél.
Állatok szövetei Köb vagy hám…..henger??.
A) baktériumok B) moszatok C) mindkettő D) egyik sem
A növények országa Az egyszerűbbek.
Orbánné Kiss-Vámosi Emőke
Növényalaktan (Phytomorphologia)
Virágos, magvas növények
SEJT SZÖVET SZERV SZERVEZET= EGYED sejtfal Golgi-apparátus
Növényalaktan (Phytomorphologia)
Növényi szövetek 1.. A növényi sejt alkotórészei: - sejtfal (cellulóz), sejthártya, sejtplazma, sejtmag, színtestek, egyéb sejtszervecskék zöld színtest.
HYSTOLOGIA / SZÖVETTAN I.. Növény = „növekvő lény” – merisztémák Zigóta: totipotens  differenciálódás (alaki és működési átalakulás) Szöveti szerveződés:
38. lecke Növényi szövetek. Sejttől a szövetig:  Az egysejtű élőlény összes életműködését az egyetlen sejtje végzi.  A többsejtűek is egy sejtből a.
3. Az egyed szerveződési szintje 2.
EMBERI SZÖVETEK Szövet fogalma: Azonos eredetű, hasonló felépítésű sejtek alkotnak egy szövetet, amelyek egy, vagy néhány feladat ellátására differenciálódnak.
A POLISZACHARIDOK A poliszacharidok sok (több száz, több ezer) monoszacharidrészből felépülő óriásmolekulák. A monoszacharidegységek glikozidkötéssel kapcsolódnak.
47. lecke A növények vízháztartása
Mi készül? gulyásleves.
A növények vízgazdálkodása
ÁLLATI SZÖVETEK Szövet fogalma:
Növényi szövetek 1..
MOHÁK.
NÖVÉNYSZERVEZETTAN Sejttani és szövettani gyakorlatok
NÖVÉNYSZERVEZETTAN Sejttani és szövettani gyakorlatok
A gyökér.
A növényi szövetek.
Káposztafélék és a burgonya. A fejes káposzta Őse a vadkáposzta. Vitaminokban ( B- és C-vitamin)és rostokban gazdag növény. Jó a hidegtűrő képessége.
Előadás másolata:

Növényi szövetek 1.

szervekkel rendelkeznek Szövet definíciója: Hasonló alakú, azonos működésű sejtek csoportja Növényi szövetek: harasztok törzse nyitvatermők törzse zárvatermők törzse szövetes növények szervekkel rendelkeznek (gyökér, szár, levél) leveles szár = hajtás hajtásos növények

Növényi szövetek csoportosítása I. Osztódószövetek II. Állandósult szövetek az osztódószövetekből differenciálódnak 1. bőrszövet 2. szállítószövet-rendszer 3. alapszövetek

vékony sejtfal, plazmában dúsak, nagy sejtmag funkció: I. Osztódószövetek a növény egész életében megőrzik osztódó képességüket sejtek: vékony sejtfal, plazmában dúsak, nagy sejtmag funkció: hosszirányú növekedés csúcsi: hajtás- és gyökércsúcsban köztes: lágyszárak szárcsomóiban (szalmaszár) levél, virág, termés kialakulásakor vastagodás ( kambium) szár, gyökér felületével párhuzamosan belőle differenciálódnak az állandósult szövetek

a hajtáscsúcs osztódószövete kambium a gyökércsúcs osztódószövete

pázsitfűfélék csomó szártag s z á r t a g osztódószövet c o m ó

(feketével: sejtmagok) hajtáscsúcs (rügy) osztódószövete (feketével: sejtmagok)

(feketével: sejtmagok) gyökércsúcs osztódószövete (feketével: sejtmagok) nagyítva

vastagodásért felelős osztódószövet (kambium) a szárban

II. Bőrszövet általában 1 sejtrétegű a növény azévi szerveit borítja funkció: védelem UV sugárzás ellen mechanikai hatások ellen hideg ellen párologtatás ellen kártevők, fertőzések ellen stb. sejtek: szorosan illeszkednek nem tartalmaznak zöld színtesteket (átlátszóak) külső felszínükön: kutikula, viasz

korallvirág bőrszövete hagyma bőrszövete sejtmagokkal korallvirág bőrszövete gázcserenyílásokkal

A bőrszövet képződményei gázcserenyílások akár 1000 db/mm2 kétszikűek: levélfonákon, egyszikűek: levél mindkét oldalán gyökéren soha nincs! részei: 2 db babszem alakú zárósejt + légrés funkció: kapcsolat a külvilággal CO2-felvétel + O2-leadás (fotoszintézis) O2-felvétel + CO2-leadás (légzés) vízpára leadás (párologtatás) a babszem alakú zárósejtek különleges bőrszöveti sejtek: bennük zöld színtestek (fotoszintézis) egymás felé néző oldalukon sejtfalvastagodás → légrés nyitódása-záródása gázcsere

zárósejtek a zöld színtestekkel nyitott, illetve zárt légrés

A bőrszövet képződményei b) növényi szőrök egy vagy többsejtűek típusaik: a, hajtáson - fedőszőr (pl. hideg ellen, párologtatás ellen) - mirigyszőr (váladéktermelés) - repítőszőr (magok, termések terjesztése) - csalánszőr (védekezés) - kapaszkodószőr b, gyökéren - gyökérszőr (víz + ionok felszívásához a felszívó felület növelése)

leánykökörcsin fedőszőrei (védekezés a hideg ellen)

ökörfarkkóró csillag alakú fedőszőrei (védekezés a párologtatás ellen)

kereklevelű harmatfű mirigyszőrei (rovarfogó növény)

nagy csalán szőrei csalánszőr- a tartalma viszketést vált ki

repítőszőrök a gyapot és a pongyola pitypang termésein

(felszívó felület növelése) gyökérszőrök (felszívó felület növelése)

A bőrszövet képződményei c) tüskék olyan felületi képződmények, melyek felépítésében a bőrszövet alatti rétegek is részt vesznek funkció: védekezés

III. Alapszövetek minden olyan állandósult szövet, ami nem bőrszövet vagy szállítószövet típusai funkció szerint: táplálékkészítő (= fotoszintetizáló = asszimiláló) raktározó víztartó átszellőztető szilárdító kiválasztó

Táplálékkészítő alapszövet hely: levél, fiatal szár sejtek: zöld színtesteket tartalmaznak → fotoszintézis levél keresztmetszeti képe: oszlopos alapszövet szivacsos alapszövet

Raktározó alapszövet Tartalék tápanyagot raktározó hely: fénytől elzárt növényi részekben (termés, mag, gyökér, föld alatti módosult szár…) sejtekben: keményítő-, olaj- és fehérjezárványok példa: burgonya gumója: keményítőszemcsék

2. Kiválasztó alapszövet (tekinthető raktározónak is) hely: levél, szár, virág, termés funkció: káros / felesleges anyagok kiválasztása 1-1 sejtbe vagy sejtközötti járatokba fajták: kristálytartó sejt (idioblaszt) gyantajárat illóolajtartók tejcsövek példa: tejcsövek

vöröshagyma kálcium-oxalát kristályai

illóolajtartók citrom héjában gyantajárat fenyőtűben

3. Víztartó alapszövet hely: pozsgás növények – szár, levél sejtekben: nagy központi vakuólumban nyálka → víz megkötése példa: medvetalpkaktusz víztartartó sejtek

fehér tündérrózsa szár km. levegővel telt járatok Átszellőztető alapszövet hely: vízi és mocsári növények – szár, levél, gyöktörzs sejtközötti járatokban gazdag → levegő funkció: fajsúlycsökkentés, gázcsere példa: fehér tündérrózsa szár km. levegővel telt járatok

sarkokban megvastagodott Szilárdító alapszövet hely: szár, termés különböző sejtfalvastagodások funkció: szilárdítás, tartás a nehézségi erővel szemben fajták: Még növekedő növényi részekben: élő sejtek, kisméretű sejtfalvastagodással Már nem növekedő részekben: elhalt, erősen megvastagodott sejtfalú sejtek vagy hosszúkás rostok példa: Növekedő rész sarkokban megvastagodott sejtfallal

len, kender: rostok a már nem növekedő részekben