Növényi szövetek 1.
szervekkel rendelkeznek Szövet definíciója: Hasonló alakú, azonos működésű sejtek csoportja Növényi szövetek: harasztok törzse nyitvatermők törzse zárvatermők törzse szövetes növények szervekkel rendelkeznek (gyökér, szár, levél) leveles szár = hajtás hajtásos növények
Növényi szövetek csoportosítása I. Osztódószövetek II. Állandósult szövetek az osztódószövetekből differenciálódnak 1. bőrszövet 2. szállítószövet-rendszer 3. alapszövetek
vékony sejtfal, plazmában dúsak, nagy sejtmag funkció: I. Osztódószövetek a növény egész életében megőrzik osztódó képességüket sejtek: vékony sejtfal, plazmában dúsak, nagy sejtmag funkció: hosszirányú növekedés csúcsi: hajtás- és gyökércsúcsban köztes: lágyszárak szárcsomóiban (szalmaszár) levél, virág, termés kialakulásakor vastagodás ( kambium) szár, gyökér felületével párhuzamosan belőle differenciálódnak az állandósult szövetek
a hajtáscsúcs osztódószövete kambium a gyökércsúcs osztódószövete
pázsitfűfélék csomó szártag s z á r t a g osztódószövet c o m ó
(feketével: sejtmagok) hajtáscsúcs (rügy) osztódószövete (feketével: sejtmagok)
(feketével: sejtmagok) gyökércsúcs osztódószövete (feketével: sejtmagok) nagyítva
vastagodásért felelős osztódószövet (kambium) a szárban
II. Bőrszövet általában 1 sejtrétegű a növény azévi szerveit borítja funkció: védelem UV sugárzás ellen mechanikai hatások ellen hideg ellen párologtatás ellen kártevők, fertőzések ellen stb. sejtek: szorosan illeszkednek nem tartalmaznak zöld színtesteket (átlátszóak) külső felszínükön: kutikula, viasz
korallvirág bőrszövete hagyma bőrszövete sejtmagokkal korallvirág bőrszövete gázcserenyílásokkal
A bőrszövet képződményei gázcserenyílások akár 1000 db/mm2 kétszikűek: levélfonákon, egyszikűek: levél mindkét oldalán gyökéren soha nincs! részei: 2 db babszem alakú zárósejt + légrés funkció: kapcsolat a külvilággal CO2-felvétel + O2-leadás (fotoszintézis) O2-felvétel + CO2-leadás (légzés) vízpára leadás (párologtatás) a babszem alakú zárósejtek különleges bőrszöveti sejtek: bennük zöld színtestek (fotoszintézis) egymás felé néző oldalukon sejtfalvastagodás → légrés nyitódása-záródása gázcsere
zárósejtek a zöld színtestekkel nyitott, illetve zárt légrés
A bőrszövet képződményei b) növényi szőrök egy vagy többsejtűek típusaik: a, hajtáson - fedőszőr (pl. hideg ellen, párologtatás ellen) - mirigyszőr (váladéktermelés) - repítőszőr (magok, termések terjesztése) - csalánszőr (védekezés) - kapaszkodószőr b, gyökéren - gyökérszőr (víz + ionok felszívásához a felszívó felület növelése)
leánykökörcsin fedőszőrei (védekezés a hideg ellen)
ökörfarkkóró csillag alakú fedőszőrei (védekezés a párologtatás ellen)
kereklevelű harmatfű mirigyszőrei (rovarfogó növény)
nagy csalán szőrei csalánszőr- a tartalma viszketést vált ki
repítőszőrök a gyapot és a pongyola pitypang termésein
(felszívó felület növelése) gyökérszőrök (felszívó felület növelése)
A bőrszövet képződményei c) tüskék olyan felületi képződmények, melyek felépítésében a bőrszövet alatti rétegek is részt vesznek funkció: védekezés
III. Alapszövetek minden olyan állandósult szövet, ami nem bőrszövet vagy szállítószövet típusai funkció szerint: táplálékkészítő (= fotoszintetizáló = asszimiláló) raktározó víztartó átszellőztető szilárdító kiválasztó
Táplálékkészítő alapszövet hely: levél, fiatal szár sejtek: zöld színtesteket tartalmaznak → fotoszintézis levél keresztmetszeti képe: oszlopos alapszövet szivacsos alapszövet
Raktározó alapszövet Tartalék tápanyagot raktározó hely: fénytől elzárt növényi részekben (termés, mag, gyökér, föld alatti módosult szár…) sejtekben: keményítő-, olaj- és fehérjezárványok példa: burgonya gumója: keményítőszemcsék
2. Kiválasztó alapszövet (tekinthető raktározónak is) hely: levél, szár, virág, termés funkció: káros / felesleges anyagok kiválasztása 1-1 sejtbe vagy sejtközötti járatokba fajták: kristálytartó sejt (idioblaszt) gyantajárat illóolajtartók tejcsövek példa: tejcsövek
vöröshagyma kálcium-oxalát kristályai
illóolajtartók citrom héjában gyantajárat fenyőtűben
3. Víztartó alapszövet hely: pozsgás növények – szár, levél sejtekben: nagy központi vakuólumban nyálka → víz megkötése példa: medvetalpkaktusz víztartartó sejtek
fehér tündérrózsa szár km. levegővel telt járatok Átszellőztető alapszövet hely: vízi és mocsári növények – szár, levél, gyöktörzs sejtközötti járatokban gazdag → levegő funkció: fajsúlycsökkentés, gázcsere példa: fehér tündérrózsa szár km. levegővel telt járatok
sarkokban megvastagodott Szilárdító alapszövet hely: szár, termés különböző sejtfalvastagodások funkció: szilárdítás, tartás a nehézségi erővel szemben fajták: Még növekedő növényi részekben: élő sejtek, kisméretű sejtfalvastagodással Már nem növekedő részekben: elhalt, erősen megvastagodott sejtfalú sejtek vagy hosszúkás rostok példa: Növekedő rész sarkokban megvastagodott sejtfallal
len, kender: rostok a már nem növekedő részekben