Társadalomtörténet Új utak keresése a történetírásban

Peter Burke és az új történetírás  New history – J. Harvey Robinson könyve – 1912,  A kifejezés a harmincas években bukkant fel – Le Goff teszi maradandóvá a fogalmat,  A társadalomtörténet el ő zményei Vierteljahrshrift für Sozial- und Wirtschaftsgeshichte Annales 1929-t ő l

Peter Burke és az új történetírás  Politikatörténettel azonos  Események története a fontos  Nagy emberek – nagy szerepl ő k  A történelem dokumentumokon alapul  Totális történet, mindennek van története  Szerkezetek története  Történetírás alulnézetben is,  A hivatalos dokumentumok a hivatalos változatot képviselték

Peter Burke és az új történetírás  A magyarázó elemében az egyénre helyezi a hangsúlyt  A hagyományos történetírás az objektív  A kérdések igazán a fontosak és nem az egyéni akciók, „braudeli modell”  Sokoldalú megközelítés jellemzi ezt a megközelítést

Az „új történetírás”/társadalomtörténet jelent ő sége  Anyagukat nem narratív, hanem analitikusan közelítik meg,  Problémájukban az emberi lét anyagi alapjai jelennek meg,  Populista beállítottságúak, azaz a tömegek érdeklik ő ket,  Inter- vagy multidiszciplinalitás jellemzi ő ket,  Kvantifikáció jellemzi,  Komparatisztikai jelleg ű ek,

A társadalomtörténet-írás f ő bb „klasszikus” aldiszciplínái  Várostörténet,  A vallás társadalomtörténete,  A gazdaságtörténet-írás,  Történeti demográfia,  Történeti földrajz,  A politikai társadalomtörténet,  M ű vel ő déstörténet,

A társadalomtörténet változatai  Franciák Annales Claude Lévy-Strauss - strukturalizmus  Angolok – 500, négyszázad a hosszú 19. századról Marxista iskola E. Hobsbawn, Ch. Hill, Asa Briggs, Thompson,  USA New Social History – csoportok: woman, black, labor, Kvantifikáció, Talcott Parsons, New Urban History

A társadalomtörténet változatai Franciák, Annales, Claude Lévy-Strauss - strukturalizmus Angolok – 500, Marxista iskola E. Hobsbawn, Ch. Hill, Asa Briggs, Thompson, USA: New Social History woman, black, labor, - Kvantifikáció, Talcott Parsons, New Urban History

A társadalomtörténet változatai  Német változatok Népiségtörténet Struktúratörténet Történeti rétegz ő dés, 1979 Bielefeldi iskola Jürgen Kocka, Wehler : az uralom, a munka és a kultúra adja a társadalmat, Sonderweg és a polgárosodás,  Olaszok – mikrotörténet (Carlo Ginzburg)

A társadalomtörténet változatai  Kautz Gyula (1894)  Tagányi Károly  Acsády Ignác  Szekf ű Gyula  Mályusz Elemér  Hajnal István  A marxisták,

A társadalomtörténet mint értelmezési mód és mint kutatói irányzat  Korábban nem taglalt népek, az ún. „vad népek felfedezése”  A totalitás igénye, ha Ranke szelleme m ű ködne, akkor a történelem ún. „egész emberisége” csak a fehér férfi közösséget jelentené,  Külön nyelvet kellett találni a felfedezett jelenségekre, úgy mint: „magas”, „népi”, „primitív”, „hétköznapi”,

Elmélet és kvantifikáció  Historizmus öröksége Egyediség, egyszeriség, Folyamat jellege, Önmagukban kell megérteni a dolgokat,  Elméletek Makroelméletek, pl. modernizáció elmélete, marxisták, Sajátos elméletek, pl. a társadalmi tiltakozások elmélete,

Elmélet és kvantifikáció  A nagy anyag miatt minden szelektálni kell,  Az adatok többféle elmélet megalkotását is lehet ő vé teszik,  A sz ű k vizsgálat miatt kell ilyet figyelembe venni, pl. demográfiai alakulás,  Elmélet az összehasonlítások miatt szükséges, pl. forradalom,  Az elmélet segít a periodizáció kérdésében,  A kérdések feltevésében játszanak fontos szerepet,

Új irányzatok  Történeti antropológia,  A mentalitástörténet,  A társadalmi nemek története,  Pszicohistória,

A komparatisztika mint módszer  Összehasonlítás nélkül nincs tudomány Rejtetten a szövegben mindig benne van A történelem inkább a különbségeket a szociológia inkább az azonosságokat keresi,  A módszer az 1920-as évek után t ű nik fel (Marc Bloch, Henry Pirenne)  Az ötvenes évek végét ő l ilyen jelleg ű folyóiratok is megjelentek  Az EU mint ösztönz ő er ő  Elméleti és módszertani érvek is vannak mellette

A korlátok  A forrásbázisok különböz ő sége  A fogalmi rendszer változásai  Az összehasonlítás példatárát mit mivel vetünk össze  A kontextus kérdése

A történeti összehasonlítás típusai és funkciói  Azonosság és különbség  Ch. Tilly tipológiája Individualizáló összehasonlítás pl. két eset Magába foglaló összehasonlítás azonos rendszerhez való kapcsolódást, Eltér ő el ő feltételekb ő l következ ő utak keresése, Általános összehasonlítás az általános leveket keresi,  Vlami

A. Van den Braembussche  Szembeállító típus (két és inkább gyakorlati példa)  Általánosító típus (inkább elméleti)  Vegyes Generalizáló típus Makrokauzalitás elmélet Magába foglaló típus  Vlami

Jürgen Kocka, Heinz-Gerhard Haupt és a funkciók  Heurisztikus  Leíró vagy kontraszív  Elidegenít ő vagy távolságtartó

Az analitikus összehasonlítás  A társadalmakra igaz másutt általánosítónak nevezik Oksági kauzalitás - német gazdaságok, vagy tipológia állítás szerepe – a jóléti rendszerek liberális (USA, Írország, UK), szociáldemokrata (skandinávok), konzervtív (francia, finn, Németország, Olaszország)  Vlami

A leíró összehasonlítás  Segíthet a társadalmi jelenségek pontosabb leírásában  Heurisztikus funkciója is van  Aszimmetrikus a rendszer  Sonderweg

Eltávolító- mércét kínáló összehasonlítás  A megszokott nemzeti perspektívából képes újat kínál  A nemzeti kultúrában gyökerez ő el ő feltételekre épül a rendszer  Az identitás kialakítása és formálása a cél akarva-akaratlanul