Természetföldrajz 1. A Föld, mint a Világegyetem része.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer
Advertisements

A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer
HELYÜNK A VILÁGEGYETEMBEN
GEO + LÓGIA (logosz) FÖLD - tudománya
Budapesti Műszaki Fősikola Fizika II. Horváth Árpád
A FÖLD, ÉLETÜNK SZÍNTERE
AZ UNIVERZUM SZFÉRÁI AZ ÁLTALUNK ISMERT VALÓSÁG VÁLTOZÁSÁNAK, MOZGÁSÁNAK JELLEMZŐJE A TÉR ÉS AZ IDŐ. AZ IDŐ FOGALMAT AZ EMBERI TUDAT (EGO) HOZZA LÉTRE.
A fizika világ- és Isten-képe
KRONE 3/98 Folie 1 KRONE –A passzív hálózat KRONE 3/98 Folie 2 KRONE –A passzív hálózat Túlfeszültség védelem a hálózaton.
A Föld légkörének kialakulása
A Föld belső szerkezete
AZ EMBER ELŐTTI BIOSZFÉRA
Az anyag és néhány fontos tulajdonsága
Ásványok, kőzetek kialakulása a Földön
- alakja és mozgásainak következménye -
A Föld gömbhéjas szerkezete
Készítette: Szakácsi Csaba Kapcsolódó tantárgy: Kémia
Az elemek keletkezésének története
Az univerzum története
A Föld nevű bolygó Bolygónk különlegesen kedvező naprendszerbeli helyzete lehetővé tette, hogy rajta 3,5-4 milliárd évvel ezelőtt az élet megjelenjen.
A fémek és ötvözetek kristályosodása, átalakulása
A halmazállapot változása
Készítette: Vas Valentin Ásvány és kőzettan.  Az ásvány és kőzettan röviden a Világegyetem, főleg a Föld természetes úton keletkezett szilárd anyagaival.
Csillagászat.
Naprendszer.
NAGYPELESKE MÁRCIUSI IFJAI
KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!
A Föld helye a világegyetemben
Természetföldrajzi övezetesség
A földtörténet Ősidő A Föld 4,6 milliárd éves
A légkör - A jelenlegi légkör kialakulása - A légkör összetétele
Szikora Bence. Sebesség  A világegyetemben Einstein relativitáselmélete jól meghatároz egy sebességhatárt, a fénynél gyorsabban semmi sem haladhat. c.
RÉSZECSKÉK AZ UNIVERZUMBAN
Neutron az Ősrobbanásban
Bose-Einstein korrelációk Novák Tamás Radboud University Nijmegen Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös Július 18.
A klímaváltozások és okaik
Az elemek keletkezésének története Irodalom: J.D. Barrow: A Világegyetem születése G.R. Choppin, J. Rydberg: Nuclear Chemistry Tóth E.: Fizika IV.
A test belső energiájának változása munkavégzéskor Zmena vnútornej energie pri vykonaní práce.
Veszprémi Viktor ATOMKI, Debrecen Supported by OTKA MB
Veszprémi Viktor Wigner Fizikai Kutatóközpont OTKA NK81447
Miért változnak az évszakok?
Miért változnak az évszakok?
40. Kén melegítése.
A csillagászat keletkezése
ALAPVETŐ KÖLCSÖNHATÁSOK
Csillagászati földrajz
Az antianyag. Hungarian Teacher Program, CERN, 2006 augusztus 25. Debreczeni Gergely, CERN IT/Grid Deployment Group 2 Miről szól ez az előadás ? Mi az.
SYS2.5 tartókeret: 1 kollektor (1 sorba-a földre) Kód:
A világegyetem kialakulása
Űrkutatás hét.
Földünk, a kiváltságos bolygó Válaszkeresés a Világegyetem miértjeire...
A FÖLD ÉS KOZMIKUS KÖRNYEZETE
Légnyomás, szél, ciklonok, anticiklonok
Az ősrobbanás Szebenyi Benő.
A negyedik halmazállapot: A Plazma halmazállapot
Basa Szilvia (ZMDG21) NBKS0031ÁO.  A fizikában és a kémiában: ionizált gáz  Az ionizált fogalom itt mit is jelent?  A negyedik halmazállapot  Elektromos.
Horváth Árpád, BMF ROIK A Világegyetem kohói Horváth Árpád, BMF ROIK
Sugárzások környezetünkben
A Föld keletkezése, felépítése, szerkezete A litoszféra és a talaj, mint erőforrás és kockázat 1.
Részecskefizika Budapesti Műszaki Fősikola Fizika II. Horváth Árpád.
Káros szenvedélyek Dohányzás.
Készítette: Váradi Tímea 10. osztály
A POLISZOK KIALAKULÁSA
Bemutató.Készítette:Izsáki Domonkos
THE BIG BANG - avagy A nagy bumm
MAGYARORSZÁG HELYE AZ UNIVERZUMBAN
1. A TERMÉSZET- FÖLDRAJZ TÁRGYA ÉS FELOSZTÁSA.
Kémiai kötések.
Istenek, hősök, földönkívüliek és a világegyetem
Belső – Külső erők harca
Előadás másolata:

Természetföldrajz 1. A Föld, mint a Világegyetem része

Az Univerzum kialakulása - Nagy Bumm (15 mrd év), szubatomi részecskék - tágulás, lehűlés - <10 9 K: első elemek (H, He, Li), magfúzió (H-He égés) - csillagok (sűrűségi instabilitások, gravitáció, stabil magfúzió ( K), nehezebb elemek keletkezése, részecske és energia termelés) - csillagrendszerek (galaxisok)

Androméda-köd

A Naprendszer Def.: A Tejútrendszer (Galaktika) azon része, amely a Nap gravitációs hatása alatt áll. kb. 4,6 mrd éves, központi csillaga a Nap r ≈ 2 fényév Részei: Nap 9 ismert nagybolygó 63 ismert holdjuk kb kisbolygó üstökösök, meteorok csillagközi anyag

Tulajdonságai: G2-típusú csillag H-He reaktor r: km m: 1,989*10 30 kg ρ átl : 1,41 gcm -3 T felszín : 5,8*10 3 K T mag : 1,5*10 7 K felületi sugárzás: 6,35*10 3 Jcm -2 s -1 fényteljesítmény: 3,86*10 26 W A Nap

Belső szerkezete: - mag (H-He fúzió helye) - rtg-sugárzási zóna - konvektív zóna Légköre: - fotoszféra (r ≈ 10 2 km, T: 5800 K, granulák, napfoltok)

umbra penumbra

A Nap Belső szerkezete: - mag (H-He fúzió helye) - rtg-sugárzási zóna - konvektív zóna Légköre: - fotoszféra (l ≈ 10 2 km, T: 5800 K, granulák, napfoltok) - kromoszféra (l ≈ km, T: 4300 K) - korona (l ≈ km, T: 1-5*10 6 K)

protuberancia napkitörés (fler)

A Naprendszer napszél kémiai differenciálódás belső Naprendszer napközel nehéz elemek Föld-típusú bolygók külső Naprendszer naptávol könnyű elemek Jupiter-típusú bolygók Merkur Vénusz Föld Mars Jupiter Szaturnusz Uránusz Neptunusz + Plutó (?!)

A belső Naprendszer nagy sűrűség „kőzetek” és „fémek” alkotják kis méret (r : 2,4-6,3*10 3 km) szilárd felszín lassú forgás kevés hold nincsenek gyűrűk

A belső Naprendszer

MerkurVénusz FöldMars

A belső Naprendszer - Merkur a Naphoz legközelebbi bolygó gyors keringés (1 év ≈ 88 földi nap) r: 2439 km (r F : 6378 km) m: 3,30*10 23 kg (m F : 5,98*10 24 kg) ρ: 5,42 gcm -3 (ρ F : 5,52 gcm -3 ) T min : -190 ° C T max : +420°C asztroblémek NINCS LÉGKÖR nincs holdja felszínformáló erők: asztroblémek inszoláció

A belső Naprendszer - Vénusz a Naptól számított 2. bolygó gyors keringés (1 év ≈ 225 földi nap) r: 6052 km (r F : 6378 km) m: 4,87*10 24 kg (m F : 5,98*10 24 kg) ρ: 5,25 gcm -3 (ρ F : 5,52 gcm -3 ) T min : +420°C T max : +460°C sűrű légkör (p s ≈ 93 atm, CO 2, N 2 ) nincs holdja felszínformáló erők: légkör

A belső Naprendszer - Föld a Naptól számított 3. bolygó gyors keringés (1 év ≈ 365 földi nap) r: 6378 km m: 5,98*10 24 kg ρ: 5,52 gcm -3 T min : -10°C T max : +64°C sűrű légkör (p s ≈ 1 atm, N 2, O 2, Ar) 1 db hold (Hold) felszínformáló erők: légkör, víz 3 halmazállapotban !!!, lemeztektonika !!!

A Hold „Mare” „Terra”

A Hold „Terra” „Mare” anortozitos összetételbazaltos összetétel ANORTOZIT: Ca-földpátokból álló mélységi magmás kőzet BAZALT: (Fe,Mg)-szilikátokban gazdag kiömlési kőzet

a Föld egyetlen természetes kísérője keringési idő („1 év” ≈ 27,3 földi nap) r: 1738 km (r F : 6378 km) m: 7,35*10 22 kg (m F : 5,98*10 24 kg) ρ: 3,34 gcm -3 (ρ F : 5,52 gcm -3 ) T min : -150°C T max : +100°C NINCS LÉGKÖR nincs holdja felszínformáló erők: asztroblémek inszoláció

A belső Naprendszer - Mars a Naptól számított 4. bolygó gyors keringés (1 év ≈ 687 földi nap) r: 3397 km (r F : 6378 km) m: 6,42*10 23 kg (m F : 5,98*10 24 kg) ρ: 3,94 gcm -3 (ρ F : 5,52 gcm -3 ) T min : -110°C T max : +20°C ritka légkör (p s ≈ 7*10 -3 atm, CO 2, N 2, Ar) 2 db hold (Phobos, Deimos) felszínformáló erők: inszoláció, légkör (víz ?), vulkanizmus

A külső Naprendszer kis sűrűség könnyű elemek alkotják nagy méret (r : 0,5-1,4*10 5 km) nincs szilárd felszín sűrű légkör (H 2, He, CH 4 ) gyors forgás sok hold gyűrűk

A külső Naprendszer JupiterSzaturnusz UránuszNeptunusz

A külső Naprendszer

A külső Naprendszer – nagy holdak Io Europa

A külső Naprendszer – a Plutó Plutó Charon

A kisbolygók (aszteroidák) Eros a Mars és a Jupiter közötti pálya kis méret (r: km), sokszor szabálytalan alak C-típusú: szenes kondrithoz hasonló összetétel S-típusú: Fe-, Mg-szilikátok M-típusú: Fe-Ni elegy nincs légkör

További információk