A Föld légköre és éghajlata Természetföldrajz 9. A Föld légköre és éghajlata

Def.: A Föld gázállapotú külső burkát LÉGKÖRnek nevezzük. A Föld légköre Def.: A Föld gázállapotú külső burkát LÉGKÖRnek nevezzük. Vastagsága: változó, mintegy 10 000 km Anyaga: Homoszféra (80-85 km vastag) Heteroszféra

A Föld légköre A homoszféra összetétele Csaknem állandó, de vannak változó összetevők!!! 1.„száraz” levegő N2 78%, O2 21%, Ar 0,93%, CO2, nemesgázok, CH4, N2O, H2 2.vízgőz 3.aeroszol (aluminoszilikátok, ammónium-szulfát, halit, szerves anyag)

A heteroszféra összetétele A Föld légköre A heteroszféra összetétele Molekulatömeg szerint elkülönülő, önmagukban állandó összetételű zónák. 1.N2 (200 km) 2.O (1100 km) 3.He (3500 km) 4.H2

(fitoplankton, vegetáció) kausztobiolitok égése A Föld légköre Az oxigén-ciklus Nap O3-bomlás, H2O-fotodisszociáció fotoszintézis (fitoplankton, vegetáció) O2 fauna kőzetek mállása bomló szerves anyag kausztobiolitok égése kausztobiolitok

kausztobiolitok égése (fitoplankton, vegetáció) meszes üledékképződés A Föld légköre A szén-dioxid ciklus kausztobiolitok égése légzés karbonátok oldódása bomló szerves anyag vulkáni exhalációk fauna mészkő CO2 fotoszintézis (fitoplankton, vegetáció) meszes üledékképződés

A légkör vertikális szerkezete A Föld légköre A légkör vertikális szerkezete 1.sűrűség 2.nyomás

A légkör vertikális szerkezete A Föld légköre A légkör vertikális szerkezete 3.hőmérséklet 4.H2O-tartalom A tropopauza magassága változó: 1) sarkok: 6-8 km, 2) Egyenlítő: 15-17 km

A Föld légköre A légkör hőháztartása és sugárzási mérlege Napállandó: 1370 Jm-2s-1 Az űrből érkező sugárzás egy részét a légkör visszaveri (albedo). Az albedo leginkább a felhőzet mennyiségétől és minőségétől függ. Az űrből érkező sugárzás egy részét a légkör 1) visszaveri (albedo) 2) elnyeli 3) átereszti Az ionoszféra alsó határa: ~70 km

A Föld légköre A légkör hőháztartása és sugárzási mérlege Def.: A Napból a Föld felszínére érkező besugárzást INSZOLÁCIÓnak nevezzük. Az inszoláció mértéke függ a napsugarak beesési szögétől, azaz a felületegységre jutó hőmennyiségtől; 1.Földrajzi szélesség szerinti különbségek, 2.Tagolt domborzatú tájakon a fekvés szerinti különbségek (É-D).

A Föld légköre A légkör hőháztartása és sugárzási mérlege Az inszoláció mértéke függ a 1) napsugarak beesési szögétől; 2) felszín anyagától (fajhő); Tengerparti mérőhely Szárazföldi mérőhely

A Föld légköre A légkör hőháztartása és sugárzási mérlege Az inszoláció mértéke függ a 1) napsugarak beesési szögétől 2) felszín anyagától (fajhő) 3) felszín albedojától.

A Föld légköre A légkör hőháztartása és sugárzási mérlege A kisugárzást az üvegházhatás szabályozza. A kisugárzás mértéke függ a felhővel borítottságtól; 2)levegő összetételétől.

A Föld légköre A légkör áramlási rendszerei Sarki szelek öve A légkör áramlási rendszerei Trópuson belüli konvergencia zóna INTRA TROPICAL CONVERGENCE ZONE ITCZ Konvekciós cellák A légköri áramlásokat a légnyomás felszíni eloszlása; 2)Coriolis-erő; 3)felszínnel való súrlódás szabályozza. Def.: A földfelszínnek egy adott pillanatban legmagasabb hőmérsékletű pontjait összekötő vonalat TERMIKUS EGYENLÍTŐnek nevezzük. Nyugatias szelek öve Hadley-cella Passzátszelek öve A termikus egyenlítő helyzete évszakosan változik; januárban éri el a déli, júliusban az északi kiterjedés maximumát. Nyugatias szelek öve Sarki szelek öve

A Föld légköre

A Föld légköre A felhőzet és csapadék A felhőképződést a levegő páratartalma; 2)a levegő hőmérséklete; 3)az aeroszol mennyisége és minősége határozza meg. Felhők kizárólag a troposzférában és a sztratoszféra alján találhatók.

A Föld légköre A felhőzet és csapadék A felhők képződése: A levegő felmelegszik; 2)lecsökken a sűrűsége; 3)felemelkedik; 4)lehűl; 5)A vízgőz kondenzálódik az aeroszol részecskéken.

Kizárólag a mérsékelt égövben!!! A Föld légköre A légköri frontok Kizárólag a mérsékelt égövben!!!

A Föld légköre A domborzat hatása inverzió A domborzat hatása főn-szél

A feláramlási övezetek A Föld légköre A feláramlási övezetek hideg aljzatvíz feláramlása

nagy kiterjedésű szárazföld nagy kiterjedésű tenger A Föld légköre A monszun nyár nagy kiterjedésű szárazföld A fajhő különbség M nagy kiterjedésű tenger

nagy kiterjedésű szárazföld nagy kiterjedésű tenger A Föld légköre A monszun tél nagy kiterjedésű szárazföld M fajhő különbség A nagy kiterjedésű tenger

A Föld éghajlata A zonális éghajlati övek Déli félteke nyári napfordulója Az állandó éjszaka határa: ÉSZAKI SARKKÖR É φ=66°33’ napsugárzás A Nap körüli keringés síkja φ=23°27’ Az állandó nappal határa: DÉLI SARKKÖR φ=66°33’ A merőleges delelés pontjai: BAKTÉRÍTŐ D 23°27’ A Föld forgástengelye Föld

A Föld éghajlata A zonális éghajlati övek A merőleges delelés pontjai: RÁKTÉRÍTŐ É Az állandó nappal határa: ÉSZAKI SARKKÖR φ=66°33’ φ=23°27’ A Nap körüli keringés síkja napsugárzás Az állandó éjszaka határa: DÉLI SARKKÖR φ=66°33’ 23°27’ D Északi félteke nyári napfordulója A Föld forgástengelye Föld

A Föld éghajlata A zonális éghajlati övek É Napéjegyenlőség A merőleges delelés pontjai: EGYENLÍTŐ φ=0° A Nap körüli keringés síkja napsugárzás D A Föld forgástengelye

A Föld éghajlata A zonális éghajlati övek Def.: A földfelszín azon pontjait, amelyeken egy év során kétszer delel merőlegesen a Nap, TRÓPUSI ÖVnek nevezzük. Def.: A földfelszín azon pontjait, amelyeken egy év alatt egyszer (a nyári napfordulókor) delel merőlegesen a Nap, TÉRÍTŐnek nevezzük. Def.: A földfelszín azon pontjait, amelyeken egy év során soha nem delel merőlegesen a Nap, de minden nap felkel és lenyugszik, MÉRSÉKELT ÖVnek nevezzük.

A Föld éghajlata A zonális éghajlati övek Def.: A földfelszín azon pontjait, amelyeken egy év alatt egyszer (a nyári napfordulókor) nem nyugszik le és egyszer (a téli napfordulókor) nem kel fel a Nap, SARKKÖRnek nevezzük. Def.: A földfelszín azon pontjait, amelyeken egy év alatt legalább két nap (nyáron) nem nyugszik le és legalább két nap (télen) nem kel fel a Nap, HIDEG ÖVnek nevezzük.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET