A klímaváltozások és okaik

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A globális felmelegedés és az üvegházhatás
Advertisements

GEO + LÓGIA (logosz) FÖLD - tudománya
Földrajz 7. Az előző évben tanultuk
Miért változnak az évszakok?
Az éghajlatváltozás problémája egy fizikus szemszögéből Geresdi István egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar.
Készítette: Góth Roland
A víz hatásai az éghajlatra
Nagy földi légkörzés.
AZ ÉGHAJLATOT KIALAKÍTÓ TÉNYEZŐK
AZ EMBER ELŐTTI BIOSZFÉRA
Légköri sugárzási folyamatok
Dr. Gács Iván, BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék 1 Környezetvédelem Üvegházhatás.
Földtörténet Összefoglalás.
A LÉGKÖR GLOBÁLIS PROBLÉMÁI
Aszályok gyakorisága, erőssége, okozott kár - európai vonatkozások
A globális felmelegedést kiváltó okok Czirok Lili
III. Anyag és energia áthelyeződési folyamatok az óceán-légkör rendszerben A nagy földi légkörzés.
Monszun szélrendszerek és tengeráramlások
A Föld nevű bolygó Bolygónk különlegesen kedvező naprendszerbeli helyzete lehetővé tette, hogy rajta 3,5-4 milliárd évvel ezelőtt az élet megjelenjen.
Érckörforgások az óceáni kéreg és a tenger között.
Kérdések: 1. Melyik félév hosszabb: a téli vagy a nyári?
AZ ÉGHAJLATOT KIALAKÍTÓ TÉNYEZŐK IV.
A mérsékelt övezet (folytatás).
Hideg övezet és a függőleges övezetesség
Az általános légkörzés
A tundrától a trópusokig
Készítette: Kálna Gabriella
Természetföldrajzi övezetesség
A földtörténet Ősidő A Föld 4,6 milliárd éves
Leíró éghajlattan.
Éghajlat, klíma „Az életközösségekre, szupraindividuális rendszerekre ható kényszerfeltételek egy csoportja” WMO def.: az éghajlati rendszer által véges.
Az óceáni cirkuláció.
A Föld légköre és éghajlata
A tengerszint változásai Az eusztázia
Természetföldrajz 3. A földfelszín nagydomborzati és függőleges tagoltsága A hipszografikus görbe.
METEOROLÓGIA Földtudomány BSC I. évfolyam I. félév Tematika
Az Éghajlatváltozás.
Vegetáció- és tájtörténet II.
A légkör földrajza A légnyomás és a szél.
A MOZGÓ JÉG FELSZÍNALAKÍTÓ
Éghajlattan összefoglalása
( pl. a 4 évszak időjárása minden évben hasonlóan alakul)
Nagy földi légkörzés.
( pl. a 4 évszak időjárása minden évben hasonlóan alakul)
A GLOBALIIS FOLMELEGEDIIS
Füves puszták.
A földrajzi övezetesség
LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM
Újidő ( 65 millió évtől) Harmadidőszak ( 65 millió-2 millió) Paleocén Eocén Oligocén Miocén Pliocén Negyedidőszak ( 2 milliótól) Pleisztocén Holocén.
A földköpeny és a földköpeny áramlásai
Bevezetés Éghajlat: „a légkör fizikai tulajdonságainak és folyamatainak egy adott helyen hosszabb időszak során a környezettel és egymással is állandó.
A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS KÉRDÉSEI ÉS VÁRHATÓ REGIONÁLIS HATÁSAI
Levegőtisztaság védelem TantárgyrólKövetelmények.
A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS KÉRDÉSEI ÉS VÁRHATÓ REGIONÁLIS HATÁSAI
BEVEZETÉS A KÖRNYEZETFÖLDTANBA / II.. ELMÉLETI KÖRNYEZETFÖLDTAN Célja: a rendszer minél alaposabb megismerése, a visszacsatolási mechanizmusok.
Klímaváltozások: Adatok, nagyságrendek, modellek Horváth Zalán és Rácz Zoltán Institute for Theoretical Physics Eötvös University
Mi az éghajlat? A Föld fontos éghajlatai. Klíma… Az éghajlat vagy klíma (ógörög κλίμα, klima) valamely hely vagy földrajzi táj hosszú távra jellemző.
Együtt a Naprendszerben
A napsugárzás – a földi éghajlat alapvető meghatározója
Üvegházhatás, klímaváltozás
A 2007-es, 2013-as IPCC jelentés üzenete, új elemei
Készítette: Gebei László
25. ÉGHAJLAT.
A VÍZ, MINT ÖKOLÓGIAI TÉNYEZŐ
Kérdések: 1. Melyik félév hosszabb: a téli vagy a nyári?
Földtörténet.
Vízburok-hidroszféra
19. AZ ÉGHAJLATI ELEMEK.
Amerika éghajlata.
A földrajzi övezetesség
Előadás másolata:

A klímaváltozások és okaik Természetföldrajz 10. A klímaváltozások és okaik A jégkorszakok

A klímaváltozások és okaik A Föld klímáját 1) a Nap, 2) a külső földövek és 3) a litoszféra kölcsönhatása szabályozza.

A klímaváltozások és okaik A Nap hatása Mennyire állandó? Napállandó: 1370 Jm-2s-1 A naptevékenység közvetlen hatása nem ismert. A legutóbbi napfoltminimumok idején rendkívül hideg telek és száraz időszak volt.

A klímaváltozások és okaik A Nap hatása A Naprendszer a Tejúton belüli útja során keresztezi a galaxis „karjait”. A galaxis „karok” nagy mennyiségű csillagközi port tartalmaznak. A Naprendszer keringési ideje ≈ 500 millió év. A „karokon” áthaladva a Napból érkező sugárzás nagy része szóródhat, ami lecsökkentheti a napállandó értékét. A nagy jégkorszakok ≈ 250 millió évente következnek be.

A klímaváltozások és okaik Def.: JÉGKORSZAKnak nevezzük a földtörténet azon szakaszait, amikor tartós sarki jégsapka alakul ki. Def.: A jégkorszakokon belül a sarki jégsapka maximális kiterjedési időszakait GLACIÁLISnak; minimális kiterjedési időszakait INTERGLACIÁLISnak nevezzük.

A klímaváltozások és okaik A Nap hatása Az jégkorszakokon belül periodikusan (~ 20 ezer évente) ismétlődnek a glaciális és az interglaciális időszakok.

A klímaváltozások és okaik A Nap hatása MILANKOVICS-BACSÁK-elmélet Periodikusan változik a Napból érkező sugárzás földrajzi szélességek szerinti eloszlása. OK: A Föld pályaelemeinek periodikus változásai.

A klímaváltozások és okaik A litoszféra hatása 1) Az eruptív vulkáni tevékenység (azaz a szubdukció), 2) az orogenezis, 3) és a spreading intenzitása; 4) A szárazföld/tenger felszín aránya, 5) a kontinensek eloszlása.

A klímaváltozások és okaik jelen jégkorszak A klímaváltozások és okaik A litoszféra hatása Az Arktisz eljegesedésének kezdete Az eruptív vulkáni tevékenység 1) üvegházgázokat és 2) aeroszolt juttat a légkörbe. Az Antarktisz jégtakarója eléri jelenlegi méretét Növeli az üvegházhatást ÉS az albedot. Óceáni üledékek tefrarétegeinek vastagsága (globális átlag) Ellentétes hatású tényezők.

A klímaváltozások és okaik A litoszféra hatása Az intenzív erupciós vulkáni tevékenység (szubdukció) inkább hűtő hatással bír.

A klímaváltozások és okaik A litoszféra hatása A szubdukció kompresszióval, izosztatikus kiemelkedéssel, orogenezissel jár. Az intenzív szubdukció növeli a domborzati változékonyságot. Az intenzív szubdukció növeli az éghajlati változékonyságot (szélárnyékos oldal, magashegységi klíma).

A klímaváltozások és okaik Megnő a tenger/szárazföld arány. A litoszféra hatása A spreading kiterjedése, fokozódása eusztatikus tengerszintemelkedést okoz. Megnő a tenger/szárazföld arány. Lecsökken a globális felszíni albedo és megnő a „tárolt” hő mennyisége (fajhőkülönbség!!!).

A klímaváltozások és okaik A litoszféra hatása A spreading kiterjedése, fokozódása a földi klíma kiegyenlítődését okozza. Jégmentes periódus

A klímaváltozások és okaik A litoszféra hatása A spreading kiterjedése, fokozódása a földi klíma kiegyenlítődését okozza. A gyors spreading gyors szubdukciót indukál. Ellentétes hatású, egymást kompenzáló tényezők.

A klímaváltozások és okaik A litoszféra hatása A kontinensek elrendeződése is befolyásolhatja a globális klímát. A poláris térség erősebben lehűlhet, ha szárazföldi helyzetű és így hó is felhalmozódhat rajta. Kedvez a szélsőséges klíma (jégkorszak) kialakulásának.

A klímaváltozások és okaik A litoszféra hatása A kontinensek elrendeződése is befolyásolhatja a globális klímát. Def.: PANGEA-HELYZETnek nevezzük azt a szituációt, amikor az összes kontinens egy nagy szuperkontinenssé, a világtenger egy nagy szuperóceánná egyesül.

A klímaváltozások és okaik 3) Kiterjedt monszunhatás (mega-monszun). A litoszféra hatása Pangea-helyzet 1) A szuperóceánban nagy áramlások a pólusok és a trópus között, kiegyenlített földi klíma; 2) A szuperkontinens belseje messze található a világtengertől, nagymérvű kontinentalitás, ariditási hajlam; 3) Kiterjedt monszunhatás (mega-monszun).

A klímaváltozások és okaik A litoszféra hatása A kontinensek elrendeződése is befolyásolhatja a globális klímát. Sok kis óceán, sok kis kontinens Korlátozott víz- és hőcsere a pólusok és a trópus között, szélsőséges földi klíma

A klímaváltozások és okaik A litoszféra hatása

A klímaváltozások és okaik A litoszféra hatása

A klímaváltozások és okaik A litoszféra hatása

A klímaváltozások és okaik Az atmoszféra és a hidroszféra hatása A globális klímát befolyásolják: 1) a víz és a légköri gázok körforgásán keresztül; 2) a szélrendszerek csapadékszállító hatásán keresztül; 3) a tengeráramlások hőtároló és -szállító hatásán keresztül.

A klímaváltozások és okaik 1) a légköri gázok körforgásán keresztül; A bioszféra hatása 1) a légköri gázok körforgásán keresztül; 2) a vegetáció albedot csökkentő, páratartalmat növelő hatásán keresztül;

A jégkorszakok és okaik A jégkorszakok ≈ 250 millió évente következnek be, 60-90 millió évig tartanak, a köztes időszakban (160-190 millió éven keresztül) a Föld jégmentes, erőteljes üvegházhatás alatt áll. 1) Mennyire egyformák a jégkorszakok? (unipoláris permokarbon jégkorszak, bipoláris jelenkori jégkorszak) 2) Mi a jelentősége a periodicitásnak és a ciklicitásnak a jégkorszakok kialakulásában és a jégkorszakokon belül? (csillagászati tényezők)

A jégkorszakok és okaik A jégkorszakok kialakulásának feltételei: 1) lehűlés, 2) sok csapadék a sarki régióban. A jégkorszakok kialakulásának kedvez a szélsőséges földi klíma, azaz: 1) a Naprendszer Galaxis-karba kerülése, 2) nagy excentricitás, naptávol nyáron, nagy forgástengely-dőlésszög, 3) sok kis kontinens és óceán, 4) a sarkvidék kontinentális helyzetben, 5) alacsony globális tengerszint, 6) lassú spreading, intenzív eruptív vulkanizmus.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET