B arokk, mint művészettörténeti stílus
B arokk jellemzői Olasz barocco szóból ered, jelentése: nyakatekert, kagylódísz, okoskodás 1600 Itáliában alakult ki 1700-ig tartott A reneszánszt felváltó korstílus Stílus jegyei: Díszítettség fokozódása Íves alaprajzú épületek Templomok túldíszítettek Kedveli az aranyozásokat Gazdag oszlopfők Timpanonok Bonyolult minták Gazdag díszítés
É pítészet, szobrászat Legfőbb alkotásai: templomok, Rendkívüli díszítettség, aranyozás, márványdíszítés Alapmotívum a csigavonal, mennyezettre festett kupola belső Szobrok mozgalmasak diszharmonikusak, fény és árnyék hatások nyújtotta illúziók keltési lehetőségek
Festészet Fő témái: bibliai és mitológiai jelenetek gazdagon díszített főúri portrék csendéletek Táj és zsáner képek Jellemzői: gazdag élénk színvilág fény árnyék hatások mozgásban való ábrázolás dinamizmus érzelmek eltúlzott ábrázolása színgazdagság alakok alakcsoportok
A barokk Magyarországon A barokk bázisa Magyarországon a nemesség, a megújult rendi társadalom. Megkésett a polgárosodás és a városiasodás is, megrekedt a 17 században, és a magyar barokk e században kezdődött meg. Periódusai: barokk kezdete kb 1600-tól 1640-ig hősi barokk kb 1640-től 1690-ig kiteljesedés, misztikus barokk kb. 1690-től 1740-ig késői barokk: a rokokó kb. 1740-től 1770-ig
V árak és kastélyok a magyar-barokk jegyében Magyarországon az észak-itáliai és a francia barokk az osztrák közvetítéssel jelent meg a 17 század második felében. A Habsburg befolyás alatt álló királyi Magyarország területén a vár- és építészetben foglalkoztatott észak itáliai, hadmérnökök, építészek tevékenysége jelentős.
K astélyok Az 1700-as évektől a magyar barokk építészet irányítását az olasz mesterektől az osztrákok vették át. Az 1690-es években kapcsolódott be a magyarországi stílusfejlődésben a bécsi barokk nagy mestereinek első nemzedéke. Ráckeve Savoyai kastély Gödöllő Grassalkovich kastély Fertőd Kastély Kerti épületeket komponált bele az építkező a park lévén az egész tájat is, barokk kompozíciós egységbe rendezte.
Barokk festészet és szobrászat A barokk kori magyar festészetet egyrészt a külföldön szerencsét próbáló, itthon munkához csak nehezen jutó mesterek, másrészt az egyházi megrendeléseket elnyerő külföldi festők képei jellemzik. II Rákóczi Ferenc udvari festője Mányoki Ádám. A barokk-szobrászat inkább egyházi mint a világi művészetet tekintve hagyott jelentős műveket az utókorra. Díszes templom belsők, szenteket ábrázoló plasztikák. A világi szobrászat alkotásai jóval szegényesebbek.
Barokk festészet és szobrászat
Barokk a magyarság szolgálatában Történelmi háttere: a feudális erők megerősödése a katolikus ellenreformáció nem csak egyházi hanem főúri művészet is Erős benne a vallásos elem A földi és emberi világot megveti A tömegeke lenyűgözése A Jezsuiták honosították meg Magyarországon