A Rákóczi – szabadságharc korának művészettörténeti stílusa, a BAROKK
Itália, Spanyolország, majd egész Európa XVII-XVIII. Század Itália, Spanyolország, majd egész Európa hA barokk, akkor: szokatlan, szeszélyes, különc gondolkodásmód túldíszítettség mozgalmasság, dinamizmus monumentalizmus Heroizmus patetizmus az illúzió valóságként való beállítása Dekorativitás Titokzatosság Misztika komplexitás, bonyolultság erős kontrasztok Látványosság bonyolult, túldíszített formák
Bernini, Borromini, Hildebrand, Erlach, Rastrelli A barokk építészet feladata templomok, királyi és fejedelmi kastélyok, városi paloták, polgári lakóházak építése jellemzői mozgalmasság, nyugtalanság, különleges, szeszélyes díszítőelemek egy tengelyre fűződő palotatermek, tükörtermek a templomokban az oltár valóságos díszítmény együttes, a kupolatér a leghangsúlyozottabb kovácsolt vas kapuk, kapuzaton vázák illúziókeltés módszere: díszítményekkel növelik a teret Híres mesterei Bernini, Borromini, Hildebrand, Erlach, Rastrelli
El Greco, Caravaggio, Murillo, Rubens, Rembrandt A barokk festészet Fő témái táj- és zsánerképek bibliai és mitológiai jelenetek főúri portrék csendéletek Jellemzői érzelmek eltúlzott, patetikus ábrázolása pompa és színpadiasság élénk színvilág fény-árnyék hatások mozgásban való ábrázolás perspektíva-játékok lendületes vonalvezetés kidolgozott részletek Híres mesterei El Greco, Caravaggio, Murillo, Rubens, Rembrandt
A barokk szobrászat szobortípusai Portré szobrok Lovas szobrok A hangsúly a világi ábrázolásra kerül át Jellemzői szenvedélyes mozgás az alakok színpadias beállítása mélyen árnyékolt ruharedők pillanat varázsának megragadása ötletgazdagság egyéni arányok az alakok lelki világának érzékeltetése diszharmónia Híres mesterei: Bernini Stefano Maderno Francerco Mochi
A barokk Magyarországon a katolikus egyház, illetve a jezsuiták az 1620-as évek végén tűnik fel, és a század végére a művészet valamennyi ágában uralkodóvá válik Első pártfogói: a katolikus egyház, illetve a jezsuiták a magyar főnemesség a bécsi udvar voltak
barokk stílusú magyar kastélyok és várak Győr: Püspökvár Gödöllő: Grassalkovich kastély Fertőd: Esterházy-kastély Ráckeve: Savoyai-kastély Keszthely: Festetics-kastély Gyula: Almásy-kastély Sellye: Draskovich-kastély Siklósi vár
A magyar barokk A magyar barokk Festészet szobrászat Legismertebb képviselője Mányoki Ádám, II. Rákóczi Ferenc portréjának megalkotója A magyar barokk II. Rákóczi Ferenc szobrászat Jelentős alkotásai: a templomi oltárfaragványok a szabadtéri szobrok, fogadalmi emlékek: győri Frigyláda szobor a Szent Háromság szobrok a Kálvária szoborcsoport Tatán nagyszombati egyetemi templom
A barokk a magyarság szolgálatában A barokk, mint korstílus áthatotta a magyarság gondolatvilágát, szolgálta a magyarságot - a művészet egész területén: az építészetben, a szobrászatban, a festészetben, a zenében, úgy az irodalomban, megteremtvén Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című művével az eposzt - a kuruc költészet, hazafias kesergők és fohászok (Rákóczi nóta, Rákóczi kesergője) megteremtésével - a Rákóczi szabadságharc idején a nemesség nacionalista ideológiájának megteremtésével (régi dicsőség tudata, „dicső magyar vér”, „édes nemzetünk”) - a hétköznapokban és a csatatéren is barokk öltözet barokk pajzs