BAROKK
Építészet A barokk építészet legfőbb alkotásai egyértelműen a templomok. Ezek az építmények rendkívüli díszítettségükkel, aranyozásaikkal,márványdíszeikkel az egyszerű hívőket voltak hivatottak elkápráztatni és ráébreszteni a római katolikus Anyaszentegyház hatalmára és nagyságára. A barokk építészet egyik alapmotívuma a csigavonal volt. A barokk építészek gyakran éltek az illúziókeltés módszereivel, díszítményeikkel, festményeikkel sokszor megnövelték a teret. A világi épületek (paloták) esetében gyakran találkozhatunk mennyezetre festett kupolabelsővel, noha toronnyal nem.
Festészet A barokk festészet az időben lejátszódó cselekményt, a történést akarta bemutatni, még akkor is, ha portrészerűen csak egyetlen alakot, tárgyat, tájat ábrázolt. Megmozgatta a formát s ennek érdekében előszeretettel aknázta ki a fény és az árnyék festői ellentétét.. Elvárás volt, hogy a festmény a képzeletet megragadó, látványos elemekkel fokozza a hatást, ami eléggé meghatározta a témát és az alkotó módszereit. A legismertebb barokk stílusú magyar festő Mányoki Ádám, II. Rákóczi Ferenc portréjának megalkotója.
Szobrászat A barokk szobrok mozgalmasak,gyakran kihasználják a fény-árnyék hatások nyújtotta illúziókeltési lehetőségeket. Mind az építészetben, mind a szobrászatban kiemelkedő alkotó volt a nápolyi születésű Giovanni Lorenzo Bernini. Bernini talán leghíresebb épületegyüttese a római Szent Péter-bazilika kolonádja Legismertebb szobra a Szent Teréz extázisa címet viseli. Az istenélményt ábrázoló szobrot egy titkos ablakból érkező fény világítja meg, és teszi még csodálatosabbá.
A barokk Magyarországon A magyarországi barokk építészet első emléke a Spazzo által tervezett nagyszombati volt jezsuita templom. Elrendezésében a jezsuiták fő templomát, az Il Gesut követi. A jezsuiták nyomán meginduló építkezések emlékei a győri Szent Ignác-templom, a soproni Szent György-templom átépítése és a kassai volt jezsuita templom. A korszak építészei általában olasz mesterek voltak. A magyar barokk templomépítészetre a hangsúlyos tornyok és kapuk, ablakokkal megvilágított, oldalkápolnákkal tagolt középhajó jellemző. A várépítészet az előző század hagyományait követte. Az első barokk kastélyt Esterházy Pál nádor emeltette Kismartonban. A kastélyépítészet azonban csak a török harcok után bontakozott ki. Elsőként Savoyai Jenő ráckevei kastélya épült fel.U alakú alaprajza, mely a díszudvart fogja közre, teljesen eltér a korábbi kastélytípusoktól.
Várak és kastélyok a magyar-barokk jegyében Versailles Esterházy kastély: Fertőd Királyi kastély: Gödöllő Almásy-kastély: Gyula Festetics kastély: Keszthely Savoyai kastély: Ráckeve Draskovich-kastély: Sellye Püspökvár: Győr Siklósi vár: Siklós Tatai vár: Tatabánya
Barokk festészet és szobrászat mozgásban való ábrázolás, dinamizmus gazdag, élénk színvilág fény-árnyék hatások maximális kifejező erejének felhasználása perspektíva-játékok kidolgozott részletek (pl. ruhák redőzete, mellékalakok, háttér, fénysugarak) érzelmek eltúlzott, patetikus ábrázolása (fontosak az arckifejezések) pompa, pátosz és színpadiasság, alakok eltúlzott pózai alakok és alakcsoportok bonyolultan összefonódnak Szobrászat:a hangsúly a világi ábrázolásra került át szenvedélyes mozgás az alakok színpadias beállítása jellemző mélyen árnyékolt ruharedők pillanat varázsának megragadása ötletgazdagság portré szobrászat
Barokk a magyarság szolgálatában 17.század Egyházi próza Veresmarti Mihály: Megtérése históriája Barokk széppróza kezdetei :Lépes Bálint, Hajnal Mátyás Barokk költészet kezdetei:Nyéki Vörös Mátyás Főnemesi udvari irodalom: Zrínyi Miklós, Gyöngyösi István Udvari költészet: pl. Balassa Bálint, Pázmány Miklós Humanista örökségek prédikációk:pl Nagyari József Históriás énekek, vitézi és kesergő líra, szerelmi költészet
VÉGE