Aktuális monetáris politikai kérdések Simor András XVI. Országos Könyvvizsgálói Konferencia, Eger szeptember 4.

Tartalom A monetáris politika főbb kihívásai Helyzetértékelésünk, kilátások, kockázatok Mi várható?

A monetáris politika főbb kihívásai

A monetáris politika szerepe Az árstabilitás fenntartásával tud leginkább hozzájárulni a társadalmi jólét hosszú távú maximalizálásához. –Az árstabilitás hiánya reálgazdasági költségekkel jár, és az árak információs szerepét csökkenti –Az infláció alapvetően monetáris jelenség, ezért az infláció nagyságát középtávon a monetáris politika befolyásolja leginkább –Hosszú távon nincs átváltás (trade-off) a munkanélküliség és az infláció között

A monetáris politika jellemzői Függetlenség a hosszabb távú szempontok érvényesítése érdekében Alapvetően szabályalapú, de rugalmas működés Előretekintő döntéshozatal Hitelesség, kiszámíthatóság, elszámoltathatóság Várakozások szerepe és menedzselésük fontossága

A monetáris politika főbb kihívásai Globális eredetű hatások Pénzügyi turbulenciák (subprime válság és hatásai) Globális inflációs-nyomás Lassuló globális konjunktúra Hazai eredetű hatások Koordinációs probléma – inflációs várakozások kérdése −vállalati szektor inkább létszámban mintsem bérekben alkalmazkodik, hosszabb távon ennek nagyobbak a társadalmi költségei −ár-bér-spirál kialakulásának veszélye a tartósan cél feletti infláció miatt Lassú felívelés a növekedésben, foglalkoztatottságban −döntően strukturális okokkal magyarázható −munkapiaci kínálat is csökken, alacsony aktivitás

A kihívásokra adandó válaszok: globális inflációs nyomás Ha átmeneti az árváltozás: −Ha a hitelesség biztosított, akkor „átnézhet” az azonnali inflációs hatáson −Várakozásokra és a második körös hatásokra figyel Ha tartós relatív árváltozás van: −Nem tudja hosszútávon ellensúlyozni −Arról dönthet, hogy milyen infláció mellett gyűrűzzön végig a gazdaságon Ha globális inflációs nyomás van: időzítési kérdés: −„Ellene megy az árnak” vagy „Úszik az árral” −A reáláldozat időzítésében és mértékében lehet különbség

A kihívásokra adandó válaszok: pénzügyi turbulenciák Menedék országok: gyors növekedés, alacsony infláció, kedvező egyensúly –felértékelődés, kockázati felárak kisebb emelkedése –kamatemelés a másodlagos inflációs hatások mérséklésére Sérülékeny országok: egyensúlytalanság –leértékelődés, kockázati felárak megugrása, tőkekiáramlás –kamatemelés részben az inflációs kockázatok, részben a kockázati prémium emelkedése miatt Magyarország: a két csoport között: –fokozott óvatosság indokolt

A kihívásokra adandó válaszok: hazai tényezők Koordinációs problémák –Elő kell segíteni a koordinációt a szereplők között a vállalatok ne elsősorban a munkakeresletükkel, hanem alacsonyabb bérekkel és árakkal alkalmazkodjanak ez a társadalmilag költségkímélőbb megoldás Növekedési problémák –Hosszútávon leginkább abban segít, hogy árstabilitást teremt –Minél hitelesebb a jegybank, annál inkább figyelembe veheti a rövid távú reálgazdasági ingadozásokat

Túl erős-e a forint? A forint erősödése mögött több tényező is szerepet játszik ( regionális, globális tendenciák, átmeneti események) Rövidtávú árfolyam folyamatokra nem reagálunk, inkább a trendekre A monetáris politika legerősebben (bár nem kizárólagosan) az árfolyamon keresztül fejti ki hatását Rövidtávú reálgazdasági áldozatok vannak, de becsléseink szerint jóval kisebbek mint Európa egyéb országaiban Az inflációra gyakorolt hatása az árfolyamnak viszonylag erős

Helyzetértékelésünk és kilátások

Helyzetmegítélésünk összefoglalása Előrejelzésünk szerint, ha fennmaradnának a júliusi monetáris kondíciók (kamat és árfolyam), akkor Lassú dezinflációra számíthatunk közel szimmetrikus kockázatokkal –2010-re 3% körül lehet az infláció –Legfontosabb inflációs kockázati tényezők: inflációs várakozások, a gazdaság strukturális problémái, a külső lassulás, és az olajárak alakulása –Lassú élénkülés jelentős lefelé mutató növekedési kockázatokkal Világgazdasági lassulás+ olajárak+ árfolyam-erősödés Belföldi növekedési fordulat jelei továbbra is alig látszanak –Munkapiacon erőteljes létszám-alkalmazkodás A vállalati szféra a „költségesebb” alkalmazkodási utat választja

Lassuló fejlett világ: erősödő recessziós hangulat

Az elmúlt negyedévekben a nyersanyagárak közül csak az olajárak emelkedtek tovább

A bérinfláció 8-9% között maradt (1) A fehéredés és a megváltozott prémium-kifizetések hatásától szűrt adatok, (2) A fehéredés hatásától szűrt adatok, (3) A megváltozott prémium-kifizetések hatásától szűrt adatok.

Az elmúlt fél évben nem nőttek a szabad munkaerő piaci kapacitások: mi állhat a háttérben?

Mi várható?

Lassú élénkülés a konjunktúrában

Továbbra is kérdéses a beruházási fordulat

Maradnak a magas importált energiaárak, korrekció az élelmiszerárakban

Az egyéb feldolgozott termékeknél stabil áralakulásra számítunk

Munkapiac: létszám- majd béralkalmazkodás

Fokozatos dezinfláció

Kockázatok

A monetáris politikának a kockázatokat is mérlegelnie kell: –a kockázatok jelenleg kétirányúak Felfelé mutató kockázatok: –A munkapiaci folyamatok és a globális termékár emelkedés visszavethette a gazdaság potenciális növekedését –Továbbra is kérdésesek az inflációs várakozások: magas szinten beragadó bér- és szolgáltatás infláció Emellett a lefelé mutató kockázatok is erősödtek –Különösen a globális lassulás –és a termékárak legfrissebb csökkenése miatt A kockázati pályák közül még nem lehet eldönteni melyik pályán van a magyar gazdaság

Kockázatok Az olajárak, termékárakról gyorsan tudunk információhoz jutni –kérdés, hogy mennyire tartósak a legfrissebb folyamatok Viszont a felfelé mutató kockázatok realizálódását csak késleltetve figyelhetjük meg A monetáris politikában az óvatosság indokolt

A Monetáris Tanács augusztus 25-én az alapkamat szinten tartása mellett döntött A monetáris politika a kétirányú kockázatok miatt várakozó álláspontra helyezkedett Továbbra is célszerű a jelenlegi monetáris szigor fenntartása –Addig, amíg nem zárható ki egyértelműen, hogy a gazdaság szereplői nem egy magasabb inflációs környezethez igazodva alakítják ki áraikat/béreiket –Addig, amíg a globális lassulás és/vagy az olajárak csökkenése bizonyossá nem válik

Célunk: árstabilitás csökkenő reálgazdasági áldozatok mellett Rendkívüli fontosságú, hogy az infláció a célt minél inkább megközelítse 2009-ben Már erre alapuljanak a 2010-re vonatkozó bértárgyalások A szigorú monetáris kondíciók mérséklik a felfelé mutató kockázatok valószínűségét A gazdasági szereplők (munkaadók, munkavállalók) abban segíthetnek, ha áraikat/béreiket minél inkább az inflációs célhoz igazítják –Ezzel csökkenthető a dezinfláció reálgazdasági áldozata

Köszönöm a figyelmet!