A válság tanulságai – Kell-e európai szinten erősebben ellenőrizni és szabályozni a pénzügyi rendszert? Becsey Zsolt EP képviselő ( ) Gazdasági és Pénzügyi Bizottság Zalakaros, szeptember 25.

Mi az ok? – Túl sok vagy túl kevés szabályozás? A.Az EP-ben a liberális felfogás és McCreevynél a túl sok szabályozás az ok, főleg a szociális okok miatt. B.Nincs megfelelő szabályozás (Szabad a gazda.) Főként a keletiek, a déliek és a szocialisták. C.Hozzánk nem fog begyűrűzni. – Mindenhová bejött, hiszen likviditási válság keletkezett. Mi ebben kiszolgáltatottak vagyunk (globálisan is aránytalan a likviditás)

Európa válasza A.Mindenki ösztönösen reagált – nemzeti szinten a foglalkoztatottság és a saját ország pénzügyi biztonsága a fontos. B.Állami segélyek elfogadása, ennek európai bizottsági gyors jóváhagyása. – „Segíts magadon!” C.Betétvédelem – Befelé fordulás, kevés új EU pénz (5 Mrd-os projekt + 30 Mrd EIB). D.Euró-zóna – elitizmus megjelenése (euró-zóna csúcsértekezlet, az EKB csak az euró-zónában segít a likviditásban) E.A Bizottság későn reagál, de aztán úrrá lesz a helyzeten (közös betétvédelmi szabályok, Áfa szintek enyhítése, gyors pénzfelhasználási átcsoportosítások) F.Globális fellépés szorgalmazása – van e példamutatás? G.A szabályozás területén politikai áttörés kierőszakolása (ld. 5.dia)

Hogyan hatott a válság a tagállamokra? A.A tücsök és a hangya – Fegyelem a jó időkben? B.Hatalmas különbségek attól függően, hogy mennyire nyitottak (baltiak és írek kontra lengyelek, beléptek-e az euró-zónába) C.2005-ben fellazították a Stabilitási és Növekedési Paktumot, ezzel most élnek a hangyák és az euró-zóna tagok, nem tudnak viszont élni a tücskök (Magyarország). A jó időket használjuk másra is – pl. a bankok tőketartalékaira anticiklikus elvekkel? D.Bár Európa erősödik az USA-hoz képest, de a gyengék bedőlnek – Románia, Lettország, Magyarország IMF és EU hitel – utóbbiban egyharmad tagság és szolidaritás?

Pénzpiaci szabályozási dilemmák A.McCreevy és az angolok megtörtek, nem tud mindent a piac automatizmusa rendezni. B.Politikai kérdések Hová telefonáljak ha baj van? – Az USA-ban van központi felügyelet. Van-e demokratikus kontroll a felügyeletek mögött? – Az EP és a Lámfalussy Bizottságok viszonya. Alkotmányos gondok – Hogyan fogadom el más országok hatóságainak döntését? EKB - Eurózóna és a kívül eső tagállamok viszonya. Van közös monetáris és versenypolitika, miért nincs közös felügyelet?

Gyors szabályozási válaszok A.Betétgarancia emelése – tovább egy integrált rendszer felé közteherviseléssel? B.Hitelminősítők – legyen európai kontroll, függetlenség, átláthatóság, saját minősítők nevelése? C.Tőketartalék követelmény a bankoknál – önrész az értékpapírosításban, diverzifikált kihelyezés, anticiklikus tőketartalékképzés. D.Biztosítók – Solvency II összeomlott a csoporttámogatások miatt, túl nagy a lendület? E.CDS szabályozás és átláthatóság – jönni fog, mert jönnie kell. F.Fair value – megcsináljuk-e, milyen értéken tartsuk nyilván a döglött hiteleket? G.Jön az árnyékbankrendszer és a mérlegen kívüli eszközök regulázása. H.Mérlegen kívüli eszközök és módszerek – becsukjuk-e a kiskapukat? I.A pénzügyi szféra jutalmazási rendszere – hosszútávú eredmény alapján, utólagos garanciák és érdekeltségek. J.Lesz-e közös válságkezelési mechanizmus és intézményrendszer, vagy csak egyetértési nyilatkozatok?

A felügyeletek együttműködésének és helyzetének ügye Szubszidiaritás elve – Ki ismeri jobban a nemzeti piacot? Kb. 50 nagy határon átnyúló pénzintézet – Mi a viszony a home és host felügyeletek között? Ki dönt, ki arbitrál? Nagy a befogadók kiszolgáltatottsága – ld. Kelet- Európa vagy izlandiak működése a kontinensen. Vannak Lámfalussy Bizottságok – Felügyelet összessége, de nincs intézményi státusza, intézkedési, jogszabály alkotási joga. A Bizottságokban bejön a minősített többségi elv – ez elfogadható-e nekünk? Új javaslat – makroprudenciális rendszer az EKB vezetésével, és intézményesítenék a Lámfalussy Bizottságokat, melyek a mikroprudenciális felügyeletet is végrehajtják. – Valódi áttörés?

Köszönöm a figyelmet!