A belső kereslet szerepe a kilábalásban Cserháti Ilona ECOSTAT Gazdaságmodellezési Műhely A Magyar Közgazdasági Társaság 48. Vándorgyűlése Szeged, 2010. október 1.

GDP Magyarország zárkózott fel a leglassabban az EU15 átlagához mérve vásárlóerő-paritáson Csehország: 12,9%pont.növ. Szlovákia: 24,8%pont.növ. Magyarország: 11,1% pont.növ. Lengyelország: 20,5%pont.növ. Forrás: OECD

Világgazdasági kilátások A világgazdaság várható növekedése: GDP volumen és GDP alapú külső kereslet (százalékos változás) Forrás: KSH, Európai Bizottság, EUROSTAT, OECD

A belső konjunktúra alakulása A gyorsulási irányadó alakulása (GYIA) (előző év azonos időszaka=100) Forrás: KSH, OECD, MNB, ECOSTAT számítás

A belföldi felhasználás és az export-import alakulása a régióban Forrás: Eurostat

A bruttó hazai termék (GDP) végső felhasználása 2000. évi átlagáron Forrás: KSH

A belső konjunktúra alakulása Az ipari értékesítés volumenindexei, 2005. év havi átlaga = 100 (szezonálisan és munkanappal kiigazított) Forrás: KSH

A külföldi tulajdonú cégek súlya 2009-ben Forrás: ECOSTAT TÁSA adatbázis 2009, Informatikai és Statisztikai Osztály számítás

Termelékenység és átlagos munkajövedelem tulajdonosi szerkezet szerint 2009-ben Forrás: ECOSTAT TÁSA adatbázis 2009, Informatikai és Statisztikai Osztály számítás

Egy forint támogatásra jutó állami bevételek (szja, járulékok, tánya, különadó) 2009-ben (Mrd Ft) Forrás: ECOSTAT TÁSA adatbázis 2009, Informatikai és Statisztikai Osztály számítás

A belföldi tulajdonú gazdaság stagnál. Az exportdinamikát zömmel a külföldi tulajdonú vállalatok termelése adja. A belföldi tulajdonú gazdaság stagnál. A támogatások reálnövekedési hatása a termelékenykülönbségből adódóan ebben a szektorban kisebb lehet. Alacsony a kapacitáskihasználtság: a beruházás ösztönzés hatékonysága általában is kisebb, így várhatóan csak lassan dinamizálódnak a beruházások Forrás: KSH, ECOSTAT ECO-LINE modell

A GDP és a lakossági fogyasztás alakulása (változás az előző év azonos időszakához képest) Forrás: KSH, ECOSTAT ECO-LINE modell

Mikroökonómiai megalapozottság a makromodellekben Az utóbbi 1-2 évtizedben vált általánossá Alkalmazása jellemzően: RBC elméletekben, azon belül a napjainkban igen népszerű DSGE modellekben Ezekre az új módszerekre azért volt szükség, mert így vált megteremthetővé a Keynes-i és a neoklasszikus elméletek összhangja. Másik irány: mikroszimuláció. Itt ténylegesen mikroszinten végzünk számításokat, majd ezeket aggregáljuk. Előnye, hogy pontosabb eredményeket adhat, mint a makromodellek. Hátránya, hogy egyéni szintű adatbázisra van szükség (pl TÁSA, HKF, SZJA). A mikroszintről a makroszintre való áttérés nem mindig egyértelmű

Az ECOS-TAX mikroszimulációs modell: a lakossági jövedelmek változásának és eloszlásának becslésére A makrofolyamatok előrejelzése és a szabályozórendszer beépítése 2010-re : Szja sávhatár, kulcs, adójóváírás változás Adókedvezmények szűkítése, juttatások megadóztatása (cafeteria) Családtámogatások befagyasztása, jogosultsági feltételek változása 13. havi nyugdíj megszűnése Ágazati béremelkedés 2010 I. félévi adatok alapján.

A válság réteghatásai 10.dec./1.dec.:10,69 10.dec./1.dec.:11,01

Az egy főre jutó nettó jövedelmek alakulása a különböző háztartástípusokba tartozóknál A nagycsaládosok helyzete jelentősen romlott. A csak fiatalokból álló háztartások pozíciója romlott leginkább. A többgenerációs családok jobban alkalmazkodnak.

Az egy főre jutó nettó jövedelmek alakulása régiónként Pest megyében átlag alatti az életszínvonal romlás. A legrosszabb pozíciójú régió Észak-Magyarország. Pest megye alkalmazkodott a legjobban.

Jövedelemegyenlőtlenségek 2007-2010 2007-2010-es időszakban jelentős reáljövedelem-csökkenés A jövedelempolarizáció nő, szegényebb rétegek leszakadása folytatódik A nagycsaládosok, fiatalok, nyugdíjasok, regionális különbségek nőnek, nagycsaládosok, nyugdíjasok helyzete romlik Makrogazdasági problémákhoz vezethet: lanyha fogyasztási kereslet, elhúzódó recesszió, a rejtett gazdaság növekedés

Családi jövedelemadó és egykulcsos adórendszer Az egykulcsos jövedelemadó összességében nagyobb jövedelem kiáramlást jelent, de az 1-3. tizedig nominális csökkenés. A családi jövedelemadó valamivel egyenletesebb, de azért a gazdagoknak kedvez. Együtt 6%-nál nagyobb jövedelem többlet – elkerülhető a szegények nominális jövedelem csökkenése.

Következtetések Az szja csökkentés hatékony eszköz lehet: A magyar kilábalás speciális jellege A kínálatösztönzés egyik problémája, hogy a hazai. vállalkozási szektor reálhozadéka csak lassan emelkedik. A beruházás-ösztönzés nehézkes: a kapacitás- kihasználtság szintje jelenleg alacsony, a keresleti várakozások nem túlságosan derűlátóak. Az szja csökkentés hatékony eszköz lehet: ha nem veszélyezteti az államháztartás egyensúlyát, ha nem vezet szélsőséges jövedelempolarizációhoz.

Lehetőségek… 16% – a szuperbruttóra? Az adójóváírás kivezetésének kompenzációs technikái: minimálbér bruttósítása vállalkozók kompenzálása beruházási támogatásként Részletes hatásvizsgálatok!

Kilátások…