A tyúk nem tojik aranytojást Gondolatok a magánnyugdíjpénztárakról Kun János Zalakaros szeptember 25.

2 Miről lesz szó? A magánnyugdíjpénztárak évente 500 milliárd Ft-tal növelik a költségvetési hiányt. A magánnyugdíjpénztárak miatt 8%-kal nőtt az államadósság, az adósság-növekedés 30 év múlva 40%-ot is elérhet. A pénztártagok nem biztos, hogy magasabb nyugdíjat fognak kapni. A pénztáraknak nincs járulékos haszna a gazdaság számára, a tyúk nem tojik aranytojást. Legjobb lenne megszűntetni a pénztárakat. Ha ez nem lehetséges, mindenki léphessen vissza a TB rendszerbe, s legyen önkéntes a tagság!

3 A rendszer kialakulása A nyolcvanas években Latin-Amerikában kezdődött. Chile, 1981 Világbank 1994 – Ideológiai alapvetés Kilencvenes évek második felétől volt szocialista országokban Csehország és Szlovénia kivételével, a Világbank technikai támogatásával Jelenleg 18 országban: Latin-Amerika, Kelet- Európa, Közép-Ázsia Magyarország 1998

4 A rendszer jellemzői Nyugdíjjárulék negyede, 8%-pont a pénztárakba A pénztárak elvben a tagok tulajdonában vannak. „Önkormányzati működés” Gyakorlatban nagy részük pénzügyi csoportokhoz tartozik. Prudens befektetési szabályok Tagok által választható portfoliók

5 A jelenlegi helyzet II. negyedévi adatok: –19 magánnyugdíjpénztár –2980 ezer tag –Pályakezdőknek kötelező tagság –Vagyon: 2145 milliárd Ft –2013-ig egyösszegű kifizetés lehetséges. Járadékszolgáltatás jelenleg nincs. –Visszalépések A pénztárak miatti hiány a TB kasszában 354 milliárd Ft, a költségvetés megtéríti Emellett kb. 150 milliárd Ft a pénztárak miatt létrejött államadósság kamatterhe.

6 TB nyugdíjrendszer folyamatábrája JárulékfizetőTB NyugdíjalapNyugdíjas

7 Magánnyugdíjpénztári rendszer folyamatábrája az átmenetben, állampapír vásárlás esetén Járulékfizető NyugdíjalapNyugdíjas Nyugdíjpénztár Költségvetés Állampapír + kamat

8 Magánnyugdíjpénztári rendszer folyamatábrája az érett időszakban, állampapír vásárlás esetén Járulékfizető TB NyugdíjalapNyugdíjas Nyugdíjpénztár Költségvetés Tőke és hozam Hiány a GDP 40%-a

9 Magánnyugdíjpénztári rendszer folyamatábrája az átmenetben, részvényvásárlás esetén Nyugdíjpénztár Költségvetés Járulékfizető TB NyugdíjalapNyugdíjas Tőkepiac

10 Magánnyugdíjpénztári rendszer folyamatábrája az érett időszakban, részvényvásárlás esetén Nyugdíjpénztár + járadékszolgáltató Költségvetés Hiány a GDP 40%-a Járulékfizető TB NyugdíjalapNyugdíjas Tőkepiac Tőke és hozam Kamat

11 Várt pozitív hatások A pénztárak a gazdaság finanszírozását segítik –A nemzetgazdasági megtakarítás nem nő –A magyar gazdaság finanszírozásában a tőkepiacnak nincs szerepe Kevesebb részvény forog, mint a magánnyugdíjpénztári rendszer bevezetése előtt Elsődleges kibocsátás alig van A részvényarány növelése külföldi részvényekkel lehetséges

12 Várt pozitív hatások Fenntarthatóvá teszi a TB nyugdíjrendszert –Egyensúly: Nyugdíjjárulék x Átlagos nyugdíjjárulék alap x Járulékfizetők száma = = Átlagnyugdíj x Nyugdíjasok száma Ha deficites, a paramétereket kell változtatni, vagy költségvetési támogatás kell Költségvetési deficit Kiszorító hatás –Ha 75%-os nyugdíjrendszer egyensúlyban van, egyensúlyban lesz a 100%-os is

13 A TB nyugdíjrendszer hiánya a GDP százalékában (Orbán Gábor és Palotai Dániel 2007)

14 Magánnyugdíjpénztári rendszer egyensúlya Nyugdíjjárulék x Átlagos nyugdíjjárulék alap x Járulékfizetők száma = = Átlagnyugdíj x Nyugdíjasok száma Ha deficites, a paraméterek változnak, vagy és értékpapír eladás Kiszorító hatás

15 Várt pozitív hatások Felhívja a figyelmet a nyugdíjrendszer problémáira –Implicit adósság explicitté válik De: bruttó implicit adósság ≠ nettó implicit adósság Bruttó: A TB összes nyugdíjkötelezettségének jelenértéke – GDP %-a Nettó: Jövőbeni nyugdíjkötelezettségek és befizetések jelenértéke A maastrichti hiányba az implicit adósság nem számít bele, az explicit beleszámít Új EU tagországok tárgyalási kudarca

16 Várt pozitív hatások Növeli a járulékfizetési fegyelmet –Az elmúlt tíz év nem ezt bizonyítja A magánnyugdíjpénztári járulék együtt jár a többi bért terhelő adó és befizetésével A magánnyugdíjpénztári vagyon örökölhetősége sem elég vonzerő »A TB rendszerben is van öröklési elem: az árvajáradék és az özvegyi nyugdíj. Ezek szociális szempontból kedvezőbbek

17 Várt pozitív hatások Pénztárak versenye növeli a hatékonyságot –A kisebb hozamot biztosító pénztárak taglétszáma jobban nő, mivel ezek ismertebbek, többet költhetnek reklámra és jobb az ügynöki tevékenységük

18 Várt pozitív hatások A pénztárak mentesek a politika szeszélyeitől –A vonatkozó jogszabályok legalább 300 helyen módosultak a rendszer bevezetése óta Minimális hozamgarancia megszűnt Járadékszámítás, járadékszolgáltatók nem ismertek Adózási szabályok bármikor módosulhatnak Szabályozás változhat

19 Várt pozitív hatások Magasabb nyugdíj –Egy fenntartható TB nyugdíjjal egyenértékű pénztári nyugdíjhoz 2,7% reálhozam kellene, a hozam 1998 és 2004 között 2,1% volt. (Orbán és Palotai 2005) A hozam jelenleg negatív ban legalább 37 Md Ft működési költség –A hozam biztosan javul, de a későbbiekben is lehetnek válságok. USA példa: 1968-ban életjáradékra váltott részvényportfolió kétszerannyi járadékot adott, mint egy 1974-ben átváltott (Orszag and Stiglitz 1999) –Életjáradék magas költségei Brit példa: 45% (Orszag and Stiglitz 1999) A magyar pénztárak nem alkalmasak a járadékszolgáltatásra A járadékot drágítja, hogy több fajta járadék között lehet választani

20

21 Nemzetközi környezet Orszag and Stiglitz 1999 Világbank paradigmaváltása: Holzmann and Hinz 2005 Világbank igazgatótanácsa 2007-ben elfogadta – Holzmann 2008 Argentína 2008 november: magánnyugdíjpénztárak felszámolása Horvátország, Szlovákia: visszalépés, önkéntesség Románia: magánpénztárba irányított járulék emelés elhalasztása Lettország, Litvánia: magánpénztárba irányított járulék csökkentése Bolívia, El Salvador: politikai viták a megszűntetésről (Rudolph and Rocha 2009)

22 Az argentin tőzsde teljesítménye

23 A brazil tőzsde teljesítménye

24 Megszűntetés lehetősége Magyarországon Jogi aggályok: tulajdon államosítása –Ellenvetés: a tulajdon szabad rendelkezést jelent, a pénztári vagyonra ez nem igaz Bőséges kompenzáció: egyharmaddal magasabb TB nyugdíj Ha a megszűntetés nem lehetséges, az önkéntessé tétel is segít

25 A megszűntetés hatása Költségvetési deficit havonta 30 milliárd Ft-tal csökken Állampapírban tartott pénztári vagyon mértékével azonnal csökken az államadósság, ezen állomány utáni kamatfizetés azonnal megszűnik Az egyéb értékpapírok eladásánál fokozatosság javasolt.

26 Irodalomjegyzék 1 Cesaratto, Sergio (2003): Are Pay-as-you-go and Fully Funded pension schemes on the same footingt with respect to demographic shocks? A Sraffian view, Universitá degli Studi di Siena Cesaratto, Sergio (2006): The transition to fullly funded pension schemes: a non- ortodox ctriticism, Cambridge Journal of Economics, Vol. 30. No. 1 Chan-Lau, Jorge A. (2004): Pension Funds and Emerging Markets, IMF Working Paper 04/81, Washington D.C.European Commission (2009): The 2009 Ageing Report, BrusselsHolzmann, Robert and Richard Hinz (2005): Old Age Income Support int he 21st Century, The World Bank, Washington D.C. Holzmann, Robert, Richard Hinz and Mark Dorfman (2008): Pension Systerms and Reform Conceptusl Framework, SP Discussion Paper No. 0824, The World Bank, Washinton D.C. Impaviado, Gregorio and Roberto Rocha (2006): Competition and Performance int the Hungarian Second Pillar, Policy Research Working Paper 3876, The World Bank, Washington D.C. International Labour Office (2001): Social security: A new consensus, Geneva Németh György (2009): A nyugdíjreformról. Közgazdasági Szemle, március

27 Irodalomjegyzék 2 Orbán Gábor – Palotai Dániel (2005): A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága, MNB Tanulmányok 40 Orbán Gábor – Palotai Dániel (2006): Kihívások előtt a magyar nyugdíjrendszer, MNB Tanulmányok 55 Orszag, Peter R. and Joseph Stiglitz (1999): Rethinking Pension Reform: Ten Myths About Social security Systems – The World Bank, Washington D.C. Pfau, Wade D. (2008): Emerging Market Pension Funds and International Diversification, GRIPS Discussion Paper 08-10, Tokyo Raddatz, Claudio and Sergio L. Schmukler (2008): Pension Funds and Capital Market Development, Policy Research Working Paper 4787, The World Bank, Washington D.C. Rudolph, Heinz and Roberto Rocha (2009): Enabling Conditions for Second Pillars of Pension Systems, Policy Research Working Paper 4890, The World Bank Washington D.C. San Martino, Jorge (2007): Pension Reform and the Development of Pension Systems – An Evaluation of World Bank Assistance - The World Bank Washington D.C. Sinn: Hans-Werner (2000): Why a Funded Pension System Is Useful and Why it is Not Useful, NBER Working Paper 7592, Cambridge, MA The World Bank (1994): Averting Old Age Crisis: Policies to Protect the Old and Promote Growth (Oxford University Press, Oxford)