Magyarország a globális pénzügyi válságban: következmények és kihívások Csermely Ágnes Közgazdasági Társaság Éves Közgyűlése 2009. szeptember 26.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
„A jegybank kamatcsökkentési hajlandósága” Hamecz István ügyvezető igazgató „Új kormányos – régi gondok” GKI konferencia november 25.
Advertisements

Fenntartható növekedés és monetáris politika Magyar Üzleti Fórum 2014 Budapest, december 11. Dr. Balog Ádám, MNB alelnök 1.
Infláció Készítette: Beck Petra Pap Bettina.
KILÁBALÁS - NÖVEKEDÉS október VARGA MIHÁLY.
Jelentés a fizetési mérleg alakulásáról
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK INFLÁCIÓS JELENTÉS március Virág Barnabás Március 29.
GKI Zrt., Gazdasági folyamatok, 2008 Dr. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt április 2.
Az államháztartási hiány és az államadósság 7. gyakorlat
1 „ Gazdasági kihívások 2009-ben ” Dr. Hegedűs Miklós Ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Dunagáz szakmai napok, Dobogókő Április 15.
A szikra Nagy Márton A szikra Nagy Márton Pénzügyi stabilitás Corvinus Egyetem, december 10. Ajánlott irodalom: Király.
Gazdasági várakozások, a kis- és közepes vállalkozások helyzete Makó Ágnes – Tóth István János MKIK GVI Korrekt Partner Védjegy második ünnepélyes díjátadása.
Az MNB hitelezési felmérésének aktuális eredményei II. negyedév* Pénzügyi stabilitás Magyar Nemzeti Bank augusztus 29. * A prezentáció az MNB.
Tévhitek és tények a részvénybefektetésekkel kapcsolatban Jaksity György, a BÉT Igazgatósága elnökének sajtótájékoztatója.
Ciklikus vagy strukturális? A gazdaságpolitika fő kérdése Simor András Közgazdász vándorgyűlés, Eger Szeptember 29.
MNB Statisztika A külső finanszírozási igény/képesség változása
Görögország és az euró Artner Annamária április 15. MTA VKI 1.
Jelentés az infláció alakulásáról február 23. Szakértői bemutató Közgazdasági főosztály.
Az MNB hitelezési felmérésének aktuális eredményei
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK INFLÁCIÓS JELENTÉS március Virág Barnabás Március 30.
Honnan hová? A magyar gazdaság 2006 előtt és után Varga Mihály szeptember szeptember 28.
Hogy állunk a konvergencia folyamatban? Hamecz István ügyvezető igazgató.
Az új kormány gazdaságpolitikai mozgástere: egyensúlyi korrekciós alternatívák Urbán László XI. Vezérigazgató Találkozó Göd, április 4-5.
Hol is állunk? Hamecz István A Közgazdasági és monetáris politikai szakterület vezetője február 2.
A növekedés esélyei jelentés az Eurozónából Havas István XX. Vezérigazgató Találkozó Sárvár, 2010 szeptember 29.
Külső adósság – Kockázatok és mellékhatások… Antal Judit MNB, Pénzügyi elemzések 2006 február 28. MNB-klub.
Az MNB inflációs előrejelzésének szakmai háttere Hamecz István ügyvezető igazgató MNB.
Jegybankfüggetlenség Magyarországon Hamecz István Németország, mint modell? konferencia Budapest, október 21.
A pénzügyi megtakarítások makrogazdasági hatásai H amecz István „ Miért fontos a lakossági pénzügyi megtakarítás?” konferencia BÉT Nov. 25.
Horgony 2013 Simor András december A növekedéshez kiszámíthatóság és stabilitás kell Horgony 2013 – Simor András Ahová tartozni szeretnénk:
Az MNB hitelezési felmérésének aktuális eredményei IV. negyedév*
Mikor legyen Magyarországon euro? A magyar gazdaság felzárkózási kilátásai Simor András május 19.
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK INFLÁCIÓS JELENTÉS szeptember Virág Barnabás szeptember
Inflációs Jelentés november Kovács Mihály András.
Csak az egészséges költségvetési fogyókúra hozhat tartós eredményt Simor András A magyar gazdaság rövid távú kilátásai és a évi költségvetés előzetes.
Inflációs Jelentés február elemzői fórum Kovács Mihály András.
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK INFLÁCIÓS JELENTÉS június Virág Barnabás Június 28.
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK INFLÁCIÓS JELENTÉS június Virág Barnabás Június 22.
Kiútkeresés az adósságválságban A válság negyedik éve Európában és Magyarországon Csermely Ágnes MNB Tanárszeminárium December 13.
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK INFLÁCIÓS JELENTÉS december Virág Barnabás December 22.
Stabilitás és növekedés: lehet-e egyszerre? Király Júlia Forint, Válság, Államadósság Konferencia március 8.
Új követelmények a nemzetgazdaság finanszírozásában Közgazdász Vándorgyűlés október 2. Kármán András Nemzetgazdasági Minisztérium.
A magyar költségvetés kiadási szerkezete nemzetközi összehasonlításban
Az infláció tényezői 2006-ban Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Rt.
Dr. Losoncz Miklós egyetemi tanár kutatásvezető, GKI Zrt. Fejlesztéspolitika válságban és válság után.
Az MNB inflációs előrejelzésének szakmai háttere Hamecz István ügyvezető igazgató október 18.
A válság tanulságai egy elemző szemével – feltámad a pannon puma? Barcza György október 1.
Szeged, Magán „vétkek” – köz terhek HUF kamat > devizakamat Euro kamat Kamat tőkeáramlás – fizetési mérleg Növekedés ( adósságszolgálat ) Foglalkoztatás.
Növekedési dilemmák Simor András Műhelybeszélgetés az Európai Társadalmi Jelentés apropóján 2008 június 10.
Republikon november 24. P alócz Éva A magyar gazdaságpolitika mozgástere a válság után Republikon november 24. P alócz Éva KOPINT-TÁRKI Zrt.
1 Jelentés a pénzügyi stabilitásról április.
Horváth István, CFA K&H Befektetési Alapkezelő Zrt.
0 Makrogazdasági áttekintés november. 1 A Takarékbank es előrejelzése Reál GDP növekedés4.73,94, ,6-6,30,5.
A magyar gazdaság növekedési kilátásai, prognózisok Hamecz István.
A világgazdasági régiók növekedése (előző év = 100)
Kiútkeresés az adósságválságban Hol tartunk most? Csermely Ágnes Bankok Magyarországon – 2012 Dr. Gáspár Pál Közgazdaságtudományi Emlékalapítvány konferenciája.
Kibontakozás helyett gazdasági káosz Az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának csődje.
A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében „Költségvetési politika – gazdasági növekedés” KT-MKT szeminárium, július 16. Kopint-Tárki.
Kármán András Budapest, január 21..  1. A külső finanszírozáson nyugvó növekedési modell sikeres volt, de sérülékeny  2. A válság kikényszerítette.
Megszorítások, reformok, versenyképesség – Magyarország 2006.
Magyar gazdaságpolitika a nemzetközi kilátások tükrében Kopits György Magyar Közgazdasági Társaság 47. Vándorgyűlése Zalakaros, szeptember 25.
Európa, a régió és Magyarország bankszektorának kilátásai – XXVIII. Vezérigazgatói találkozó Siba Ignác szeptember 12. – Röjtökmuzsaj.
Gazdasági és pénzügyi kilátások Auth Henrik MNB alelnöke február 2.
Fizetési mérleg jelentés
Makrogazdasági kilátások Inflációs jelentés – szeptember Magyar Nemzeti Bank Gábriel Péter, igazgató szeptember 24.
Növekedési Jelentés 2015 Magyar Nemzeti Bank Virág Barnabás, ügyvezető igazgató december 7.
Pénzügyi folyamatok és monetáris politika Csermely Ágnes szeptember 26.
Az euró bevezetésének lehetőségei Magyarországon Tabák Péter Gazdaságpolitikai főosztály Pénzügyminisztérium Budapest, május 23.
MAGYAR GAZDASÁG Jobban teljesít?
Fizetési mérleg jelentés április
Magyar gazdaságpolitika a rendszerváltás után 2. A 2010 utáni korszak
Előadás másolata:

Magyarország a globális pénzügyi válságban: következmények és kihívások Csermely Ágnes Közgazdasági Társaság Éves Közgyűlése szeptember 26.

Miről lesz szó? 1.Miért alakult ki a pénzügyi válság és hogyan változtatja meg világgazdaság kilátásait? 2.Magyarország a válságban és hosszabb távú következmények

Ez (még?) nem pont az válság Milyen válságra számított a világ (pl. MNB 2006) –Oka: a globális egyensúlytalanság Feltörekvő országok: folyómérleg többlet: –Exportorientált növekedés, dollárhoz kötött árfolyam –Nyersanyagbevételek USA folyómérleghiány: –Olcsó finanszírozás, növekvő kockázati étvágy –Következményei USA lakásárak↓, dollár↓ Folyómérlegek záródnak Recesszió

A 2000-es évek óta a pénzügyi egyensúlytalanságok a világban gyorsuló ütemben épültek fel

Ez (még?) nem pont az válság Milyen válságra számított a világ (pl. MNB 2006) –Oka: a globális egyensúlytalanság Feltörekvő országok: folyómérleg többlet: –Exportorientált növekedés, dollárhoz kötött árfolyam –Nyersanyagbevételek USA folyómérleghiány: –Olcsó finanszírozás, növekvő kockázati étvágy –Következményei USA lakásárak↓, dollár↓ Folyómérlegek záródnak Recesszió

Amit kaptunk: globális pénzügyi válság A pénzügyi válság a világgazdasági szereplők túlzottan optimista jövőképe miatt alakult ki A világgazdaság fejlődési üteme az elmúlt évtizedekben soha nem látott mértékű volt, és a makrogazdasági változók volatilitása is csökkent –A globalizáció az egyes szereplők közötti kockázatmegosztást segítette –A gazdaságpolitikák is erőteljesebben stabilitás központúvá váltak A hosszú ideig kedvező makrogazdasági teljesítmény következtében a gazdasági szereplők kockázatokhoz való hozzáállása egyre merészebbé vált Moral hazard és szabályozási anomáliák

Gyorsuló és stabilabb növekedés, lassuló és stabilabb infláció

A világgazdasági egyensúlytalanságok növekedése a hitelezésben is tükröződött

A bankválság jellemzően hosszabb recesszióval és erőtlenebb fellendüléssel jár együtt Bankválságok után tipikus a lassú fellendülés, általában tartós veszteség Az eszközárak korrekciója leértékeli a vagyonokat A bankrendszer mérlegeinek helyreállítása tartósan visszafogja a hitelezési aktivitást –Elsősorban a beruházások elmaradása okozza a tartósan lassabb növekedést Tartósan magasabb kockázati felárak várhatók

A bankrendszer mérlegalkalmazkodása tartósan visszafoghatja a növekedést A fejlett országok bankrendszeri tőkeáttételének alakulása (2002. jan. =100)

A hitelportfolió minőségének romlása még csak most kezdődik, mely további mérleg- alkalmazkodást kényszeríthet ki Forrás: ECB, EU banking sector stability

A bankválság csak részben oldja meg a globális egyensúlytalanságokat A recesszió mindig csökkenti a külső egyensúlytalanságot, de nem biztos, hogy tartósan USA: –A háztartások vagyonvesztése tartósan alacsonyabb hiányt okoz. Megtakarítási ráta: +15% –Az állam gyors eladósodása ezt részben ellensúlyozza, deficit- 12% Feltörekvő országok: –Ahol csökken a többlet: főleg fiskális okok miatt –Nyersanyag bevételek átmenetileg kisebbek –De a válság idején kifizetődött a „sok tartalék” politika –Azok az intézményi tényezők, amik a belső keresletet visszafogják, nem változtak

Főleg ciklikus javulás a globális egyensúlytalanságokban

Hogyan tud megváltozni a kereslet összetétele többletes és deficites országok között? Feltörekvő országok: –belső fogyasztás → reálfelértékelődés USA: –Fiskális stimulus nem fenntartható –Fogyasztás: visszafogott maradhat –Nettó exportnak kell növekedni →dollár reál leértékelődés Ha feltörekvő Ázsia nem változtat: –Lassú USA növekedés –Euro/dollár felértékelődés –Lassú Európai növekedés

Ha feltörekvő Ázsia a növekedés motorja –Gyorsan nő a low and midtech termékek kínálata –Nagyobb nyersanyagigényű technológiák, magas nyersanyagárak –Relokációs verseny

Válság után, Magyarország szemszögéből A kockázathoz való hozzáállás tartósan óvatosabb lett/lesz – kevesebb adósságot és magasabb kamat mellett lehet finanszírozni –Eltűnhet a korábbi kockázati diszkontunk Lassabb világgazdasági növekedés, közvetlen felvevőpiacaink (Európa) nem a növekedés motorja –Bankrendszer lassabb megtisztulása –Esetleg tartós felértékelődés Termékeink: –Verseny egyre erősebb: csak a fejlettebb technológiák irányába lehet menekülni Cserearányromlás: nyersanyagárak vs feldolgozóipari termékek

Az új EU tagállamok kockázati felárai a fundamentumokhoz képest alul voltak árazva, a válság eszkalálódásával azonban ez a helyzet megszűnt Forrás: Cihak-Fonteyne (2009), IMF WP/09/68

Válság után, Magyarország szemszögéből A kockázathoz való hozzáállás tartósan óvatosabb lett/lesz – kevesebb adósságot és magasabb kamat mellett lehet finanszírozni –Eltűnhet a korábbi kockázati diszkontunk Közvetlen felvevőpiacaink (Európa) nem a növekedés motorja –Németország exportorientált –Bankrendszer lassabb megtisztulása –Esetleg tartós felértékelődés Termékeink: –Verseny egyre erősebb: csak a fejlettebb technológiák irányába lehet menekülni Cserearányromlás: nyersanyagárak vs feldolgozóipari termékek

Válság számos csatornán keresztül fogja vissza a potenciális GDP növekedését

Romló potenciális GDP kilátások (IR 2009/3)

Versenyképesség-javító és hitelesség-építő reformok kompenzálhatják a mostohább körülményeket Adóversenyképesség javítása: –Kb. 1/3 része a munkát terhelő adóteher többletnek a régióhoz képest Aktivitás: –utolérhetjük a regionális átlagot, az EU átlag való lemaradás több mint fele eltűnhet Költségvetési korrekció

Két év alatt jelentős fiskális kiigazítás, de elfedi a válság miatti ciklikus pozíció romlása

Ha minden így maradna és visszatérnének a régi szép idők, gyorsan csökkenő adósságpálya

És ha nem térnek vissza a régi szép idők? Az adósságdinamika 3 tényezőtől függ –Növekedés: jó eséllyel lehet lassabb –Reálkamat: jó eséllyel lehet magasabb, mint a historikus átlag –Elsődleges egyenleg: A meghozott intézkedéseknek kb. 2/3-a tekinthető strukturálisnak

A kedvezőtlenebbé váló környezet elviszi a jobb elsődleges egyenleg adósságpályát javító hatásának egy részét

Összegzés: Válság: Carrot and a stick – sok problémát megoldott Válság után: Carrot on a stick. Legalább annyit új problémát kreált: –Drágább finanszíozás –Lassabb növekedés –Erősebb verseny

Köszönöm a figyelmet!