MKT Hetényi István emlékülés, január Miért nehéz adóreformot csinálni Magyarországon? (Egy „think tank” meghiúsult erőfeszítéseiről) Török Ádám Az MTA rendes tagja, egyetemi tanár (Pannon Egyetem, BME) Az MKT alelnöke A Gazdasági Versenyképesség Kerekasztal elnöke

MKT Hetényi István emlékülés, január A kerekasztalok 3 Kerekasztal jött létre 2007 februárjában a miniszterelnök felkérésére –1. Gazdasági versenyképesség és adó –2. Nyugdíj –3. Oktatás és gyermekesély A kerekasztalok szigorúan szakmai jelleggel, taggal (üzleti világ/munkaadói oldal, munkavállalói szervezetek, tudomány, egyéb szakértők) működtek, „társadalmi munkában” Háromféle működési modell Az oktatási kerekasztal 2008 őszén a „zöld könyv” közzétételével befejezte munkáját A másik kettő egyelőre működik, bár a pénzügyi feltételek 2009-re még tisztázatlanok

MKT Hetényi István emlékülés, január A Gazdasági Versenyképesség Kerekasztal (GVKA) Három elemzési terület: –Adózás és versenyképesség; –K+F/innováció és versenyképesség; –Üzleti környezet és versenyképesség. A GVKA megpróbált „think tank”-ként működni (tanulmányok, szakmai viták, konferenciák), adóügyekben szoros együttműködésben a PM- mel (szakmai és anyagi támogatás) Adórendszeri javaslatait 2007 decemberében terjesztette elő (a GVKA-n belüli adó- munkacsoport vezetője Zara László)

MKT Hetényi István emlékülés, január Az első lépések Szakmai kiindulópontok: –„nullszaldós” javaslatok (a kiadási oldallal nem foglalkozunk, mert az főleg politikai ügy); –nem adóreformot készítünk elő, hanem az adórendszer versenyképesség-javító változásaira koncentrálunk; –így kevésbé foglalkozunk az igazságossági, méltányossági, szociális szempontokkal; –előtérbe helyezzük az adórendszer és az üzleti környezet összefüggéseit; –megkíséreljük a külföldi „minták” (pl. SK) reális értékelését.

MKT Hetényi István emlékülés, január Kutatási irányok és vitatémák Összesen 7 tanulmány készült: –A magyar adórendszer struktúrája –A magyar ingatlanvagyon és az ingatlanadózás –Külföldi adórendszerek, adóreformok –A vagyonosodási vizsgálatok tapasztalatai –Egy vállalkozásbarát adórendszer esélyei –Adózási és számviteli adminisztráció –Az adóbázis szélesítésének lehetőségei

MKT Hetényi István emlékülés, január Összes évi adóbevétel/GDP, 2004 (százalékban) Forrás: GKI-Microsoft Versenyképességi Jelentés, 2006

MKT Hetényi István emlékülés, január A fő adófajták megoszlása, 2004 Forrás: GKI-Microsoft Versenyképességi Jelentés, 2006

MKT Hetényi István emlékülés, január Átlagos elvonások a bérekből, százalékban Forrás: GKI-Microsoft Versenyképességi Jelentés, 2006

MKT Hetényi István emlékülés, január 14. 9

10

MKT Hetényi István emlékülés, január Adórendszer, versenyképesség A magyar gazdaság átlagos adóterhelése csaknem eléri az EU-átlagot, de kiemelkedő az EU átlag alatti fejlettségű tagjai között (ezek a közvetlen versenytársak) A magyar adórendszerben átlag feletti a termékadók és a TB-járulékok aránya, alacsony a társasági adó, minimálisak a tőke- és vagyonadók –Általában az utóbbiakat lehet szélesebb körben kivetni (ott szűkebb a fekete gazdaság mozgástere) A bérköltségek adó- és járulékterhelése 14 ország (EGT, USA, Japán) közül Magyarországon a legmagasabb, csak itt több mint 50 százalék –Járulék: TB és nyugdíj –A magas járulékterhelésben szerepe van a lakosság elöregedésének (magasabb egészségügyi és nyugdíjkiadások), illetve az ellátórendszerek költséges működésének –Nem önmagában a magas járulékterhelés a baj, hanem a befizetés/szolgáltatási minőség arány

MKT Hetényi István emlékülés, január Az adórendszer strukturális problémái Alapprobléma: szűk az adóbázis, de –eddigi szélesítési kísérletek jogilag néha aggályosak –nem mindig hatékonyak (lásd vagyonvizsgálatok) –tovább rontják a viszonyt az állam és a vállalkozások között Az adórendszert sokan kkv-ellenesnek tartják –2005-ben a kisvállalatokra a GDP 15,5 százaléka mellett az adófizetési kötelezettség 21,0 százaléka, a mikrovállalkozásokra pedig 10,4 és 17,4 százalék jutott (ECOSTAT) –Az „adóolló” a nagyvállalatoknál a legszűkebb (GDP: 54,8, adófizetési kötelezettség: 40,1 százalék) Nemcsak adómentességek a nagyvállalatoknál, hanem rejtett állami finanszírozás is az elmaradt (meg nem fizetett) adóbevételekkel (az EU szerint ez is állami támogatás!)

MKT Hetényi István emlékülés, január Költséges állami szabályozás Alapadat: a magyar GDP-ből több mint 6% a szabályozási/eljárási költségek aránya –az EU új tagállamaiban max. 4, a régiekben 3 százalék alatt (OECD; HVG, április) Két fontos gond: –számos állami szabályozó és szolgáltató szervezet a bevételeiből él, tehát érdekelt a hosszas eljárásokban és a magas költségekben –állandó versenyfutás a lazuló etikai normák és a szigorodó szabályozás között (pedig a normakövetést nemcsak a jog kényszerítheti ki) az adózás vagy a közlekedés helyzete is mutatja: a társadalom többsége nem érti a potyautas-probléma lényegét és hosszabb távú káros hatásait

MKT Hetényi István emlékülés, január Vagyonadó, ingatlanadó? Magyarországon alacsony a súlyuk, sokan inkább előnyeiket hangsúlyozzák: –Az adó tárgyát nem lehet elrejteni (ingatlanadó) –Az éves bevétel jól tervezhető –Az állomány felmérése segíti a gazdaságpolitikát Vagyonadó: általában egyszeri jellegű, méltányossága problematikus, vagyonmenekítést okozhat Ingatlanadó: a magyar lakásállomány struktúrája nem jól tükrözi a jövedelmeket –Sok a forgalomképtelen, piaci érték nélküli ingatlan –Számos család vagyonképzésre, befektetés helyett vett ingatlant –Milyen értékbecslési módszert kellene alkalmazni?

MKT Hetényi István emlékülés, január A munka menete a GVKA-ban 1. a lehetőségek megvitatása –„Van-e értelme adórendszeri javaslatoknak az adott szakmai/politikai környezetben?” –„Miért nem átfogó adóreform?” –„Miért nem foglalkozunk a kiadási oldallal?” –„Mekkora szerepe legyen a technikai javaslatoknak?” 2. egyeztetés a PM-mel –a kutatások többségét ők támogatták, de érdemben nem szóltak bele 3. az anyagok megvitatása a GVKA-ban 4. átfogó adórendszer-átalakítási javaslat a miniszterelnöknek 2007 decemberében

MKT Hetényi István emlékülés, január A GVKA-javaslatok lényege I. „A javaslatcsomag egységes egész, kiragadott részekért nem vállalunk szakmai felelősséget” Az élőmunka-terhek, különösen a munkaadókat terhelő járulékok érzékelhető csökkentése (5-8 százalékpont) A szolidaritási adó megszüntetése az ígéreteknek megfelelően (vállalati és személyi is) Ugyanakkor: a társasági adókulcs emelése 20%-ra, de –50 M Ft árbevétel alatt csak 10%, ha a különbözetet beruházási vagy foglalkoztatás-bővítési célra használják fel SZJA: –egyszerűbb rendszer (minél kevesebb kulcs), –az átlag körüli keresetek túladóztatásának megszüntetése, –a minimálbér adómentességének eltörlése, –a természetbeni juttatások (autó is!) adóztatásának beépítése a rendszerbe, –a forrásadók (osztalékadó is!) mértékeinek egységesítése.

MKT Hetényi István emlékülés, január A GVKA-javaslatok lényege II. Mindenfajta adókedvezmény radikális megszüntetése –Csak egyes nagyon indokolt kivételek maradhatnak meg (pl. a környezetvédelmi beruházásoknál) –Az adóalap-módosító tételek megszüntetése –A „kisadók”, az innovációs járulék, a szakképzési hozzájárulás, a rehabilitációs járulék, a vállalkozói járulék, és a nemzeti kulturális járulék eltörlése Az „elvárt adó” helyett „alapadó” úgy, hogy ezt minden vállalkozás fizesse, de le is lehessen vonni a társasági nyereségadóból Iparűzési adó helyett nyereség-alapú önkormányzati adóztatás Az EVA-rendszer maradjon meg, de az EVA-s adóalanyok általi áfa-felszámítás nélkül, és –az uniós szabályoknak megfelelően alanyi adómentesnek kell minősíteni ezeket a vállalkozókat

MKT Hetényi István emlékülés, január A GVKA-javaslatok lényege III. Az élőmunka-terhek csökkentésének részbeni fedezeteként –a 20%-os áfa-kulcs növelése 22-24%-ra, –az alapvető élelmiszerek és az élőmunka-igényes szolgáltatások 20%-os áfájának csökkentése 16-18%-ra. A szálláshely szolgáltatás 20%-os áfájának csökkentése 5-10%-ra a beutazó idegenforgalom versenyképessége érdekében Az ingatlanadó bevezetése itt és most nem javasolható El kell törölni a családon belüli készpénz-átruházás illetékterhét A vagyonosodási vizsgálatok jó eszközt jelentenek a feketegazdaság elleni küzdelemben, de –sokkal erősebb jogi garanciákkal és –az adózók panaszainak kivizsgálására hivatott független ellenőrző testület felállításával

MKT Hetényi István emlékülés, január A GVKA adórendszer-javaslatainak mérlege Első egyeztetések (2007. december – január): látszólag kedvező fogadtatás, bár kételyek a „nullszaldós” végeredménnyel kapcsolatban –a számítások korrekciója „Kihirdetés” (2008. február): 3 különböző javaslat egyikeként, nem is pontosan idézve A javaslatok „időszerűtlenné” válnak (2008 márciusától), a hangsúly már az egyszerűsítésen és a technikai korrekciókon van Fölösleges volt-e ez a munka? –Nem, mert ez volt az első átfogó magyar kísérlet 2000 után az adórendszer lehetséges átalakítási irányainak a felmérésére, a nemzetközi „minták” reális értékelésére és a lehetőségek/kockázatok pontosabb megértésére –Fontos volt a szemlélet tudatosítása –Kisebb jelentőségű javaslatok megvalósultak, bár ezeket a GVKA nem tekinti sajátjának (az „egységes egész” kritérium miatt)

MKT Hetényi István emlékülés, január Miért nehéz ügy az adóreform? Mindig az egyes bevételi tételek növelése/kiadási tételek csökkentése nehéz az elosztási koalíciók és az érdekcsoportok miatt –Lásd: Mancur Olson („A kollektív cselekvés logikája”) A jelenlegi magyar politikai struktúrában még kevésbé befolyásos érdekcsoportoktól sem szívesen vesznek el Magyar elosztási koalíciók 2009-ben (például): –nyugdíjasok –családok (nagycsaládok) –alacsony jövedelműek (hogyan mérjük?) –gazdák –a tömegközlekedést használók –multinacionális vállalatok –kkv-k –a K+F-közösség –városok, falvak („önkormányzati lobbi”) –„… és még sokan mások”

MKT Hetényi István emlékülés, január Köszönöm a figyelmet!