A KÉMIAI EGYENSÚLY A REAKCIÓK MEGFORDÍTHATÓK. Tehát nem játszódnak le végig, egyensúly alakul ki a REAKTÁNSOK és a TERMÉKEK között. Egyensúlyban a termékekhez.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Pufferek Szerepe: pH stabilitás, kompenzálás, kiegyenlítés a külső hatásokkal szemben. Puffer rendszerek pH-ja jelentős mértékben „stabil”, kisebb mennyiségű.
Advertisements

Rézcsoport.
KÉMIAI SZÁMÍTÁSOK A VEGYI KÉPLET ALAPJÁN
Halmazállapotok Részecskék közti kölcsönhatások
SZTOECHIOMETRIAI SZÁMÍTÁSOK A REAKCIÓEGYENLET ALAPJÁN
HIDROGÉN-KLORID.
Kémiai alapozó labor a 13. H osztály részére 2011/2012
Kémiai alapozó labor a 13. H osztály részére 2011/2012
6. Sav – bázis titrálások Analitika 13. C, 13. H osztály és 1219/6 modul tanfolyam részére 2010/ Sav – bázis titrálások.
Analitikai Kémia.
Helyettesítési reakció
Laboratóriumi kísérletek
A kémiai egyensúlyokhoz… ( )
Redoxi-reakciók, elektrokémia Vizes elektrolitok
Sav-bázis egyensúlyok
Sav-bázis egyensúlyok
SÓOLDATOK KÉMHATÁSA PUFFEROLDATOK
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
pH, savak, bázisok, indikátorok
Az elemek lehetséges oxidációs számai
Heterogén kémiai egyensúly
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban
Kémiai egyensúlyok A kémiai reakciók reakcióidő szempontjából lehetnek: pillanatreakciók időreakciók A reakciók lehetnek. egyirányú egyensúlyi reakciók.
ELEKTROKÉMIAI ALAPFOGALMAK
Kémiai reakciók katalízis
Reakciók vizes közegben, vizes oldatokban
15. Alumínium, magnézium és vas azonosítása
Reakciótípusok.
Sósavoldat meghatározása. Szükséges Eszközök: fecskendő védőszemüveg gumikesztyű Anyagok: fenolftaleines NaOH- oldat (0,1 mol/dm 3 ) ismeretlen koncentrációjú.
34. Ecetsav és fenol reakciója nátrium-hidroxid-oldattal
37. KI és KBr azonosítása klórgázzal
Citromsav, Nátrium-acetát és szőlőcukor azonosítása
48. kísérlet Sók azonosítása vizes oldatuk kémhatása alapján
TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI
Sav-bázis reakciók BrønstedLowry-féle sav-bázis elmélet
OLDÓDÁS.
A salétromsav és a nitrátok
Savak és bázisok.
A sósav és a kloridok 8. osztály.
A kémiai egyensúlyi rendszerek
TÁMOP /1-2F Analitika gyakorlat 12. évfolyam Környezeti analitikai vizsgálatok Fogarasi József 2009.
Második rész III. kationosztály elemzése 2011
SAVAK és BÁZISOK A savak olyan vegyületek,amelyek oldásakor hidroxidionok jutnak az oldatba. víz HCl H+(aq) + Cl- (aq) A bázisok olyan vegyületek.
Munkafüzet feladatainak megoldása 29.old.- 31.old.
Mi a neve az üvegben levő folyadéknak?
Halogének II. Elemi bróm előállítása Jód tisztítása szublimációval
Halogének I. Kálium-klorátos gyújtókeverék
Oxigén Oxigén előállítása KClO3-ból O2 előállítása K2Cr2O7-el
Első rész III. kationosztály elemzése 2011 Készítette Fogarasi József
Vizes oldatok kémhatása
Kémiai egyensúlyok. CH 3 COOH + C 2 H 5 OH ↔ CH 3 COOC 2 H 5 + H 2 O v 1 = k 1 [CH 3 COOH].[C 2 H 5 OH] v 1 = k 1 [CH 3 COOH].[C 2 H 5 OH] v 2 = k 2 [CH.
8. Csapadékos titrálások
Kémiai reakciók Kémiai reakció feltételei: Aktivált komplexum:
Előadó: Dr. Dóró Tünde 2011/12, I. félév III. előadás
Oldat = oldószer + oldott anyag (pl.: víz + só, vagy benzin + olaj )
KÉMIAI REAKCIÓK. Kémiai reakciók Kémiai reakciónak tekintünk minden olyan változást, amely során a kiindulási anyag(ok) átalakul(nak) és egy vagy több.
Általános kémia előadás Gyógyszertári asszisztens képzés Kémiai egyensúlyok általános leírása, disszociációs-, komplexképződési és csapadékképződési egyensúlyok.
Vizes oldatok kémhatása. A vizes oldatok fontos jellemzőjük a kémhatás (tapasztalati úton régtől fogva ismert tulajdonság) A kémhatás lehet: Savas, lúgos,
Redoxi titrálások Kvantitatív analízis. Titrimetriás módszerek Sav-bázis titrálások  acidi-alkalimetria Redoxi tirálások Komplexometriás titrálás Csapadékos.
Savak és lúgok. Hogyan ismerhetők fel? Indikátorral (A kémhatást színváltozással jelző anyagok)  Univerzál indikátor  Lakmusz  Fenolftalein  Vöröskáposzta.
SAV – BÁZIS REAKCIÓK KÖZÖMBÖSÍTÉS
A kémiai egyenlet.
Készítette: Kothencz Edit
A kémiai egyensúlyi rendszerek
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 201
A kémiai egyensúlyi rendszerek
Mi a neve az üvegben levő folyadéknak?
Méréstechnika 1/15. ML osztály részére 2017.
Analitikai számítások a műszeres analitikusoknak
MŰSZAKI KÉMIA 3. KÉMIAI EGYENSÚLY ELŐADÁSOK GÉPÉSZMÉRNÖK HALLGATÓKNAK
Előadás másolata:

A KÉMIAI EGYENSÚLY A REAKCIÓK MEGFORDÍTHATÓK. Tehát nem játszódnak le végig, egyensúly alakul ki a REAKTÁNSOK és a TERMÉKEK között. Egyensúlyban a termékekhez vezető () és az ellentétes irányú () REAKCIÓ SEBESSÉGE AZONOS, a rendszer összetételében változás nem következik be.

AZ EGYENSÚLYI ÁLLANDÓ (Ke)

AZ EGYENSÚLYT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

A TERMODINAMIKA és AZ EGYENSÚLY

A TERMODINAMIKA II. FŐTÉTELE

A SZABADENTALPIA ÉS AZ EGYENSÚLY

A szabadentalpia-változás hőmérséklet-függése

KÉMIAI EGYENSÚLY VIZES OLDATOKBAN

SAVAK, BÁZISOK ERŐSSÉGE az Arrhenius elméletben

A VÍZ ÖNDISSZOCIÁCIÓJA

(Sörensen dán biokémikus) A pH fogalma (Sörensen dán biokémikus)

Protonálódási elmélet

SAVAK, BÁZISOK RELATÍV ERŐSSÉGE

SÓOLDATOK SAV-BÁZIS SAJÁTSÁGA: HIDROLÍZIS

LEWIS-FÉLE SAV-BÁZIS ELMÉLET

SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK

HIDROLÍZIS egyensúlya

a kémhatást állandó szinten tartó vizes oldatok PUFFEREK a kémhatást állandó szinten tartó vizes oldatok

A pufferek egyensúlyi számítása

Számítási feladatok – sav-bázis 145/ 5. Milyen kémhatásúak lesznek azok az oldatok, amelyek a következők összeöntésével keletkeznek? a) 1 dm3 0,2 mólos HCl + 4 dm3 0,05 mólos NaOH. b) 250 cm3 0,25 mólos NH4OH + 500 cm3 0,125 mólos HNO3. c) 3 dm3 1 mólos ecetsav + 6 dm3 0,5 mólos NaOH. d) 200 cm3 0,1 mólos ecetsav + 200 cm3 0,2 mólos NH4OH. 145/ 7. Mekkora a pH, ill. a pOH azokban a 25 oC-os oldatokban, amelyekben a) a hidrogénion-koncentráció 1,93.10-4 mol/dm3 b) a hidroxidion-koncentráció 3,48.10-9 g/dm3 c) a perklórsav-koncentráció 10,72 g/dm3 d) a hidrogén-bromid-koncentráció 0,0278 mol/dm3 e) a kálium-hidroxid-koncentráció 1,808 g/dm3 f) a kalcium-hidroxid-koncentráció 3,25.10-2 mol/dm3.

145/ 8. Mekkora hidrogén- és hidroxidion-koncentrációja azoknak a 25 oC-os oldatoknak, amelyekre a) pH = 1,56; b) pH = 9,47; c) pOH = 10,20; d) pOH = 2,98? 146/ 13. Összeöntünk 100 cm3 0,5 mólos perklórsav- és 250 cm3 0,25 mólos nátrium-hidroxid-oldatot, majd 2,0 dm3-re töltjük. Számítsa ki az oldat pH-ját! (25 oC) 146/ 14. Mekkora a pH-ja annak az oldatnak, amelyet 100 g 20 %-os (m) NaOH- és 150 g 3,00 molalitású sósavoldat összeöntésével és 5,0 dm3 végtérfogatra való higításával készítettünk? (L) 146/19. Egy 0,5 móltörtű NaOH-oldat 1,0 g-ját 500 cm3 –re higítjuk. Hány cm3 1,75-os pH-jú HCl-oldattal semlegesíthető a higított oldat 20 cm3-e? (L)

146/ 23. Mi a sósavkoncentrációja annak az oldatnak, amelynek pH-ja a 0,01 mólos HF-éval azonos? Mekkora a disszociációfok a két oldatban? 146/ 26. Hány normál dm3 ammóniagázt kapunk elméletileg annak az ammónium-hidroxid-oldatnak a 10,0 dm3-éből, amelynek pH-ja a 10-3 mólos KOH-éval azonos? 147/ 46. Hányszorosára kell hígítani a 17,8 mol %-os, 1,050 g/cm3 sűrűségű ecetsavoldatot, hogy pH-ja 3,70 legyen? Mi a higított oldatban a disszociációfok és a bomlatlan ecetsav koncentrációja? (L) 148/ 54. Mekkora az NH3 oldhatósága vízben 25 oC-on (normál cm3/g víz) ha a telített oldat sűrűsége 0,885 g/cm3, és tízszeres térfogatra hígítva a kapott oldat pH-ja 11,74? (L?) 150/ 78. Mennyivel változik meg a pH, ha a) a 0,05 mólos KOH-oldathoz, b) a 0,05 mólos NH3-oldathoz térfogatváltozás nélkül sztöchiometriai mennyiségű HCl-t adunk? (L)

150/ 97. Mennyit változik a 0,1 mólos nátrium-acetát-oldat pH-ja, ha sztöchiometriai mennyiségű sósavat adunk hozzá? (A térfogatváltozást elhanyagoljuk.) 150/ 98. Mennyivel változik a pH, ha 1,00 dm3 0,50 mólos nátrium-acetát-oldathoz 0,500 dm3 1,00 mólos ecetsavoldatot öntünk? (L) 151/ 99. Mennyivel változik a 0,10 mólos ammónium-hidroxid-oldat pH-ja, ha egy dm3-ében a) 0,10 mol NaOH-ot, d) 0,20 mol HCl-ot, b) 0,05 mol HCl-ot, e) 0,10 mol ecetsavat, c) 0,10 mol HCl-ot, f) 0,10 mol NH4Cl-ot oldunk? (A térfogatváltozást elhanyagoljuk.) (L?)

Redoxiegyenletek 18/ 21. Egészítse ki együtthatókkal a következő redoxifolyamatok egyenletét: a) P4 + H2O = H3PO4 + H2 b) Cu + H2SO4 = CuSO4 + SO2 + H2O i) MnO2 + HCl = MnCl2 + Cl2 + H2O j) FeCl2 + HNO3 = Fe(NO3)3 + Cl2 + NO + H2O l) CuS + HNO3 = Cu(NO3)2 + H2SO4 + NO2 + H2O (L) 19/ 22. Egészítse ki a felsorolt szinproporció és diszproporció típusú redoxi-egyenleteket! b) KClO3 = KCl + KClO4 d) KIO3 + KI + H2SO4 = I2 + K2SO4 + H2O (L) 19/ 23. Egészítse ki együtthatókkal és a víz ionjaival a felírt ionegyenleteket! a) IO3_+ I- = I2 e) ClO3_ = ClO4_ + ClO2 g) Ag2S + NO3_ = Ag+ + S + NO2 (L)

20/ 27. K2Cr2O7 és KI 1:1 mólarányú elegyéből savanyításra 15 millimol jód válik ki a Cr2O72_ + I_  I2 + Cr3+ folyamat szerint. Mi volt az elegy anyagmennyisége? A reakció után melyik marad fölöslegben? (L) 95/ 185. A KMnO4 + HCl = MnCl2 + KCl + Cl2 kiegészítendő egyenlet alapján 20 dm3-es, zárt térben klórgázt fejlesztettünk. Mekkora a keletkezett klórgáz parciális nyomása 20 oC-on, ha b) 0,500 dm3 0,200 mólos KMnO4-oldatot használunk? (L) 97/ 200. Egy 30 % PbO2-tartalmú minta 0,600 g-jához 50,00 cm3 0,050 M oxálsavoldatot adunk. Hány cm3 0,04 M KMnO4-oldat fogy a fölös oxálsav visszatitrálására? A kiegészítendő reakcióegyenletek: 1. PbO2 + (COOH)2 + HNO3 = Pb(NO3)2 + CO2 + H2O 2. (COOH)2 + KMnO4 + H2SO4 = MnSO4 + CO2 + K2SO4 + H2O (HF)