Honnan származunk? “a génrégészet” egy új tudomány, amely az emberi eredetvizsgálatokban molekuláris genetikai módszereket alkalmaz élő és kihalt populációk különböző allélgyakoriságát hasonlítják össze a régebbi populációk nagyobb gyakoriságot mutatnak a genetikai variációk 85%-a populációkon belüli- a rasszizmusnak nincs genetikai alapja!
A nukleáris (autoszómális) gének öröklődése 20 emberöltő ~1 millió ős R.I.
A mitokondriális, Y kromoszómális DNS öröklődése 1 anyai ős: H(eléna) (30e éve Európában) 1 apai ős: Eu7 (25e. éve Európában) 20 emberöltő:
Célkitűzések mennyire volt genetikailag egységes a honfoglaló magyarság hazánk területére érkezésekor milyen arányban tartalmaz európai ill. esetleg az őshazából származó ázsiai genetikai elemeket megállapítható-e genetikai folytonosság a honfoglaló magyarok ill. a mai magyar nyelvű populációk között
A régészeti feltárások helye és a minták száma 1: Izsák-Balázspuszta (1) 6: Aldebrő-Mocsáros (1) 11: Mözs-Szárazdomb( 3) 2: Magyarhomoróg (1) 7: Besenyőtelek-Szőrhát (1) 12: Örménykút (3) 3: Orosháza-Görbicstanya (1) 8: Eger-Szépasszonyvölgy (1) 13: Zalavár-Kápolna (1) 4: Szabadkígyós-Pálliget (1) 9: Sárrétudvar-Hízóföld (4) 14: Harta-Freifelt (1) 5: Szegvár-Oromdűlő (2) 10: Fadd Jegeshegy (5) 15: Lébény-Kaszás (1)
Y-kromoszómális DNS vizsgálat mitokondriális DNS vizsgálat A minták feldolgozásának folyamata csöves csont hajszál vér DNS izolálás PCR Y-kromoszómális DNS vizsgálat Autoszómális SNP vizsgálat mitokondriális DNS vizsgálat SNP markerek STR markerek (klónozás) Tat M170 M96 M253 M89 P37 M9 M26 M45 M304 M35 M267 M78 M67 M201 M92 P15 M12 M269 M17 DYS 393 DYS 391 DYS 390 DYS 19 szekvenálás
A honfoglalás kori leletek két csoportja 27 csontminta 10-11. sz-i temetőkből * gazdag temetkezési mellékletek (ló koponya, lószerszámok és -díszek, nyíl- vagy lándzsahegyek, veretes övek, hajfonat karika, fülbevaló) * kiscsaládi temetők * szegényes leletanyag (nincs lószerszám, kevés és egyszerűbb temetkezési mellékletek) * köznépi temetők klasszikus honfoglalók köznépi Minta Haplocsoport (%) anc1 B ( 9.1) anc21, anc25 H (18.2) anc3, anc8 N1a (18.2) anc13 R (9.1) anc12 T (9.1) anc9 U (9.1) anc4, anc7 U4 (18.3) anc22, anc23 X (9.1) anc20 M (6.7) anc2, anc5, anc17 anc19, anc26 anc27 HV (6.7) anc10 I (6.7) anc14 R (6.7) anc16 T (6.7) anc11, anc18 T2 (13.3) anc24 U3 (6.7) anc6 U5a1 (6.7) anc15 preV (6.7) H (33.2) Kis mintaszám!!! ázsiai haplocsoport:B, M
A honfoglaló és a mai magyar nyelvű populációk összehasonlítása honfoglalók mai magyar székely mintaszám: 27 101 76 haplocsop. 25 európai összes európai 74 európai megoszlás: 2 ázsiai 2 ázsiai CRS: 2 8 6
Genetikai rokonság más populációkkal I. * statisztikai analízis, 57 populáció * genetikai távolságok (Fst) kétdimenziós ábrázolása
Genetikai rokonság más populációkkal II.
A 10 európai alapító apa M168 M13 YAP+ M130 M89 M96 M170 M172 M201 M69 Tat M70 M11 M45 M178 M173 M124 M3 M17 Eu1 Eu2 Eu3 Eu4 Eu5 Eu6 Eu7 Eu8 Eu9 Eu10 Eu11 Eu12 Eu13 Eu14 Eu15 Eu16 Eu17 Eu18 Eu19 Eu20 Eu21 Eu22 E3b I* I1b2 J2 F* G N3* N3a R1b R1a1 (Semino et al. Science 2000)
~50% ~20% ~22% A paleolitikum óta jelen lévő haplocsoportok: YAP+ M130 M89 M96 M170 M172 M201 M69 M9 M2 M35 M26 Tat M70 M11 M45 M178 M173 M124 M3 M17 Eu1 Eu2 Eu3 Eu4 Eu5 Eu6 Eu7 Eu8 Eu9 Eu10 Eu11 Eu12 Eu13 Eu14 Eu15 Eu16 Eu17 Eu18 Eu19 Eu20 Eu21 Eu22 E3b I* I1b2 J2 J1 G N3* N3a R1b R1a1 A paleolitikum óta jelen lévő haplocsoportok: ~50% M173 Eu18 Eu19 ~20% M170 Eu7 Eu8 A neolitikum óta jelen lévő haplocsoportok: M35 Eu4 ~22% M172 Eu9 M89 Eu10 M201 Eu11
Tat (M46) polimorfizmus (T C) (Zerjal et al. Am J Hum Genet. 1997) -Közép Ázsia ~4000 éves (Zerjal et al. Am J Hum Genet. 1997)
TAT-C az uráli migrációs marker T allél C allél -finn (63,2%), lapp (47,2%), észt (30,6%), mordvin (16,9%), karjalai (39,6%), mari (31,5%) -komi (22,3%), udmurt (56,3%) -osztják (38,3%), vogul (18,2%) -nyenyec (40,5%)
A Tat (M46) marker vizsgálata modern magyar és székely mintákon allél magyarok székelyek T 132 98 Tat C 1 K A vizsgált minták származási helye
A Tat (M46) marker vizsgálata archaikus mintákon Tat-C allél Tat-T allél Csont 13/1 Csont T2_41 Szabadkígyós-Pálliget Mözs-Szárazdomb Csont 13/7 Csont B1/3c Örménykút melléklet szegényes mellékletű katonáskodó személy klasszikus leletanyag Y mikroszatellita vizsgálat 14 CS B1/3c 12 CS 13/7 10 CS 13/1 DYS391 DYS393 Csontminta
M168 M13 YAP+ M130 M89 M96 M170 M172 M201 M69 M9 M2 M35 M26 P15 Tat M70 M11 M45 M78 M178 M173 M124 M3 M269 M17 Eu1 Eu2 Eu3 Eu4 Eu5 Eu6 Eu7 Eu8 Eu9 Eu10 Eu11 Eu12 Eu13 Eu14 Eu15 Eu16 Eu17 Eu18 Eu19 Eu20 Eu21 Eu22 E3b I* I1b2 J2 J1 G N3* N3a R1b R1a1 Y haplocsoportok M35-Eu4 M170-Eu7 M172-Eu9 M89-Eu10 M201-Eu11 Tat-Eu13 M173-Eu18 M17-Eu19 magyarok(100) 10,0% 24,0% 13,0% 3,0% 3,0% 0,0% 15,0% 30,0% székelyek(99) 9,6% 22,3% 11,7% 10,6% 5,3% 1,1% 20,2% 19,1%
2 dimenziós MDS grafikon genetikai távolság alapján 2,0 i mari m e n 1,5 s i grúz o török n 1,0 2 kalábriai ,5 lapp görög andalúz olasz albán udmurt francia 0,0 székely katalán cseh és szlovák magyar holland makedón -,5 német horvát ukrán -1,0 lengyel -1,5 -3 -2 -1 1 2 3 Dimension 1
2 dimenziós MDS grafikon genetikai távolság alapján 2,0 i mari m e n 1,5 s i grúz o török n 1,0 2 kalábriai ,5 lapp görög andalúz olasz albán udmurt francia 0,0 székely katalán cseh és szlovák magyar holland makedón -,5 német horvát ukrán -1,0 lengyel ● magyar_Semino -1,5 -3 -2 -1 1 2 3 Dimension 1
Felnőtt típusú laktóz intolerancia MCM6 gén LCT gén 13 START ATG -13910 C/T Kr. 2q21 Cisz aktivátor Autoszómális , recesszív öröklésmenet CT ill. TT genotípus: laktóz toleráns, CC genotípus: laktóz intoleráns Random magyar felnőtt minták (n=110) CC (laktóz intoleráns) genotípus 37 % CT (laktóz toleráns) genotípus 48 % TT (laktóz toleráns) genotípus 15 % 63% Honfoglaláskori minták (n=3/6) CC (laktóz intoleráns) genotípus 2 TT (laktóz toleráns) genotípus 1
Összefoglalás az mtDNS adatok alapján a 10-11. századi populáció genetikailag igen heterogén volt. Genetikai állományukban megjelenik azoknak a népeknek a hatása amelyekkel az Uraltól a Kárpát-medencéig tartó útjuk során szomszédságban éltek A köznépi temetőből származó minták mitokondriális haplotípus és haplocsoport-megoszlása nyugat eurázsiai populációkra jellemző képet ad, míg a klasszikus honfoglalóknál megjelennek a modern mintáktól eltérő haplocsoportok is: amelyek a modern mintákban hiányoznak (N1a, X), ill. nagyobb százalékban vannak jelen(U*,amely dél-kelet, észak-kelet Európára jellemző) a statisztikai analízis alapján a honfoglaló populációban ázsiai genetikai hatás mutatható ki A TAT mutáció jelenléte a csontleletekeben erősíti a honfoglalók uráli gyökereiről kialakított képet a modern magyar és székely minták Y polimorfizmusai hasonlóak és európai jellegzetességeket mutatnak * az ezer évre visszamutató nyelvi és kulturális örökség nem jelent genetikai folytonosságot és közvetlen genetikai rokonságot a honfoglalók és a ma élő magyar nyelvű populációk között
SZTE ÁOK Igazságügyi Orvostani Intézet MTA Régészeti Intézet Bogácsi-Szabó Erika Csányi Bernadett Priskin Katalin Czibula Ágnes Nagy Dóra Radóné Dudás Mária Lehőcz Istvánné Bálint Csanád Tömöry Gyöngyvér Mende Balázs Langó Péter Csősz Aranka SZTE ÁOK Igazságügyi Orvostani Intézet Csete Klára ÁTK (NKFP 5/088/2001) (NKFP 5/038/2004) Zsolnai Attila