BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA DEMOGRÁFIAI ALAPFOGALMAK ÁTLAGÉLETKOR Az adott népesség összes tagja életkorának súlyozott számtani átlaga Az átlagéletkor a népesség korösszetételének mutatója Értéke a népesség öregedése következtében nő, a népesség fiatalodása következtében csökken ÁTLAGÉLETTARTAM A továbbélési rend alapján kiszámított évek száma, amit egy megadott életkort már elért személy még el fog érni. Általában a születési időpontra vonatkoztatjuk. Az átlagélettartam a halandósági szint mutatója Értéke a halandóság emelkedésével csökken, a halandóság süllyedésével nő TERMÉSZETES SZAPORODÁS / FOGYÁS A születések és a halálozások számának különbsége NYERS HALÁLOZÁSI ARÁNYSZÁM Ezer lakosra jutó elhaltak száma egy év alatt a teljes népességben

BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA DEMOGRÁFIAI ALAPFOGALMAK KORSPECIFIKUS TERMÉKENYSÉGI ARÁNYSZÁM Adott korcsoportba tartozó nők által szült gyermekek számát osztjuk a korcsoportba tartozó nők számával TELJES TERMÉKENYSÉGI ARÁNYSZÁM 15-49 év közötti, szülőképes korban lévő nőkre számított korspecifikus termékenységi arányszámok összege Az a hipotetikus gyerekszám, amelyet egy nő szülne élete folyamán, ha az adott évi gyakoriság szerint szülne élete során. 2,1 gyermek / nő alatt nem biztosított a népesség egyszerű reprodukciója. CSECSEMŐHALANDÓSÁG Egy éven aluli meghalt gyermekek száma az összes újszülötthöz képest SEX-RATIO Adott népességben a férfiak és a nők egymáshoz viszonyított aránya Maszkulinitási arány: 1000 nőre hány férfi jut Feminitási arány: 1000 férfira hány nő jut

DEMOGRÁFIAI ALAPFOGALMAK BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA DEMOGRÁFIAI ALAPFOGALMAK A REPRODUKCIÓ FOGALMA Egy adott népesség újratermelődése, a halandóság és a termékenység együttes hatása következtében miként alakul a népesség száma és összetételek hosszú távon A KOHORSZ FOGALMA A kohorsz demográfiai kategória, amelyen „általában valamely meghatározott eseményt egyidőben megért emberek összességét értjük, például egyidőben született, házasodott, szült, elvált, iskolát végzett emberek”. Eredetesemény szerinti kohorszok fogalma A GENERÁCIÓ FOGALMA A generáció demográfiai értelemben a kohorsz egyik sajátos fajtája. Szociológiai értelemben pedig egy olyan életkori csoportot jelöl, amelyet a közösen megélt történelem alakít ki. Nem minden kohorsz válik generációvá, hanem csak azok, amelyeket azonos történelmi tapasztalatok formáltak élményközösséggé és az ebből fakadó másságuknak tudatában vannak.

BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA

A népesség kormegoszlása Magyarországon BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A népesség kormegoszlása Magyarországon 1869 1999

A születések számának fiziológiai alapjai BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A születések számának fiziológiai alapjai A nő propogatív életkora menarche és a menopausa közötti időszak 12-14 év és 38-45 év között Szülésképes évek száma 25-30 év Petesejtek száma 5. magzati hónapban ca. 6 millió születéskor ca. 40-50.000 ivarérettség elérésekor ca. 20.000 Megérő petesejtek száma 400-450 db (ca. 1 ezrelék)

BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A 44 éves Kelly Bates házassága 22 éve alatt 20 alkalommal esett teherbe, ebből kétszer elvetélt, viszont 18 gyermeke egészségesen született: a legidősebb most 22 éves, a legfiatalabb pedig 11 hónapos. Minden gyermeket természetes úton hozott a világra, 14-et otthon szült.

A reprodukció biológiai jellemzői BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA Továbbélési és reprodukciós stratégiák r-stratégia K-stratégia bizonytalan egyensúly a környezettel magas növekedési ráta erőteljes és rendszeres növekedési és csökkenési ciklusok stabil egyensúly a környezettel a növekedési ráta összhangban van a környezettel lassú és rendszertelen ciklusok A reprodukció biológiai jellemzői Kis testméret Rövid élettartam Rövid terhességi idő Nagy alom A szülések közti időszak szűk Rövid nemzedéki váltás Nagy testméret Hosszú élettartam Hosszú terhességi idő Általában egyes szülés A szülések közti időszak hosszú Hosszú nemzedéki váltás

BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA

A növekedési ráta -1 és 3 % között mozoghat BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA Alaptételek A különböző fajok növekedési rátája fordítottan arányos a nemzedékek élettartamával és a testmérettel Az emlősök esetében szoros összefüggés áll fenn a testméret és az ivarérettség időpontja között A populáció növekedése P = (B+I) – (D+E) B=születés I=bevándorlás D=halálozás E=kivándorlás dP = B – D Növekedési ráta = születési (termékenységi) ráta – halálozási (halandósági) ráta r = dP/P = B/P – D/P A növekedési ráta -1 és 3 % között mozoghat

TFR total fertility rate BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A népesség növekedési mechanizmusának mozgatórugói Egy házaspár által nemzett gyermekek száma A halandóság intenzitásának alakulása az egyén születésétől a reprodukciós időszak végéig TFR total fertility rate teljes termékenységi ráta = egy nőre jutó születések száma TRF ca. 5-8 születéskor várható élettartam ex0 = 20-40 év A TFR értéke biológiai és társadalmi tényezők függvénye, amelyek meghatározzák A születések gyakoriságát a fogamzóképes időszakban A pubertás és menopauza közötti fogamzóképes időszak hosszát

Várakozási idő az ovuláció visszatérésétől a megtermékenyülésig BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA Természetes termékenységű populációkban a szülések közötti időszak az alábbi elemekből áll: A születést követő természetes terméketlenség (ovulációmentes periódus) Várakozási idő az ovuláció visszatérésétől a megtermékenyülésig A terhesség időtartama Magzathalandóság A szülések közötti intervallum általában 1.5-3.5 év közé esik A reprodukcióra fordítható időszakot meghatározó tényezők: A házasságkötési kor minimuma (ca. = a pubertás), ill. maximuma ( 25 év <) A termékeny ún. propogatív életszakasz felső határa 38-41 év (< 50 év) A reproduktív célú életközösség átlagos időtartama 15-25 év között mozog

Stabil történeti szituációban az egy nőre jutó szülések száma BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A termékenység szintjének becslése hipotetikus populációban a reproduktív periódus minimuma 15 év szülések közötti időszak maximuma 3.5 év Minimum = = 4.3 gyermek a reproduktív periódus maximuma 25 év szülések közötti időszak minimuma 1.5 év Maximum = = 16.5 gyermek Stabil történeti szituációban az egy nőre jutó szülések száma 5 és 8 közé esik

905 pionír kanadai francia házaspár egy házasságra jutó BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA 905 pionír kanadai francia házaspár egy házasságra jutó házasságot kötött gyermekeinek száma (17. század) SUM: 3726 fő

átlag BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA 7 Reprodukciós időtartam kihasználtsága TFR 16 14.4 9 7.5 7 5 3 1 jellemző jegyek biológiai maximum nagyon korai házasságok min. intervallum kései házasodás korai házasság hosszú intervallum átlag tudatos születésszabályozás Populációk Elméleti Egyes csoportok Fejlődő országok népessége Európai populációk (18-19. század) (20. század) Mai európai populációk történeti példák nincs, egyedi esetek 1660 elött született francia kanadaiak Kanadai hutteriták Egyiptom 1960-65 Anglia 1751-1800 Olaszország 1937 Liguria 1990

BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA Populációk túlélési görbéje

BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA

BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A halandóság és a termékenység összefüggése a populációk korával

BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA TFR Növekedési ráta e0 A halandóság és a termékenység összefüggése történeti populációkban

BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A halandóság és a termékenység összefüggése mai népességekben

BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA millió fő 5 250-270 500-550 1.000 1.500 6.600 paleolitikum 0 1000 1650 1850 1950 1985 2007 3-4 ezer év 1000 év stagnálás 200 év 100 év 35 év stagnálás A Föld népessége duplázódásának időkeretei 4 %-os növekedés 18 év alatti népességkettőződés -1 %-os növekedés 70 év alatti népességfeleződés 1 % 70 év 2% 35 év 3% 23 év

BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA Az átlagos éves növekedési ráta alakulása

BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A népességnövekedés ciklusai (Livi-Bacci 1992 után)

BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA Élőhely Biomassza Népsűrűség Népesség nagyság: 314 km2 kg/km2 fő/km2 fő Sarkvidék 200 0.0086 3 Szubtrópusi szavanna 10.000 0.43 136 Füves zóna 4.000 0.17 54 Félsivatag 800 0.035 11 népsűrűség csapadék

BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA

környezeti kényszer alkalmazkodás a környezeti tényezőkhöz BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA környezeti kényszer alkalmazkodás a környezeti tényezőkhöz Rendelkezésre álló biomassza mennyisége Az élettér nagysága és kihasználtsága A környezet szabályozó szerepe Egy főre jutó felhasználható energia mennyisége történeti érték 10.000 -15.000 cal alatt Recens adat 2.000 – 4.500 cal (Cippola: Economic History) Az ipari forradalom előtti Európában egyes populációk időszakonként valószínűleg megközelítették a környezet és a rendelkezésre álló technológia által megszabott korlátokat.

ELSŐ PERIÓDUS MÁSODIK PERIÓDUS BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA ELSŐ PERIÓDUS (a Paleolitikum v. őskőkor – Kr.e. 100-250 ezer – 8000-ig) Gyűjtögetés, halászat, vadászat Vándorló életmód Kb. 10-12 ezer évvel ezelőtt elkezdődik egyes növényfajok és állatok háziasítása Korszak végére kb. 5 millió ember él a Földön (súlypont Eurázsia, Afrika) MÁSODIK PERIÓDUS (Kr.e. 8000-től a 17. század derekáig) Átmeneti kőkor (Kr.e. 8000-5000-ig, átmeneti kor) Domesztikáció fő időszaka A magasabb száraz, félszáraz fennsíkokon II. Újkőkor (Kr.e. 5000-3000-ig – csiszolt kőeszközök kora) új földművelési technikák, kiegyensúlyozott élelmiszertermelés „neolit forradalom” Állandó települések, nagy síkvidéki folyamvölgyeken

III. Kr.e. 3000 – Kr.u. 5. század III. 5 – 17. század közepéig BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA III. Kr.e. 3000 – Kr.u. 5. század Fémek megjelenése, fejlettebb civilizációk kialakulása Munkamegosztás első kezdetleges jegyei (kereskedelem, kézművesség, katonaság) termelés hatékonysága javul A világnépessége 4 fő centrum köré csoportosul: Nílus-völgy Mezopotámia Indus-völgy Jangce és a Sárga folyók völgye Időszámítás kezdetére a népesség száma: 250-270 millió fő III. 5 – 17. század közepéig Kr.u. 500-1000-ig: ókori kultúrák hanyatlása, népvándorlás, járványok nincs népességnövekedés 1000-1650-ig: Feudalizmus megszilárdulása, népességszám megduplázódása, 500-550 millió fő-re nő a népességszám (ingadozások)

17. század közepétől napjainkig BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA HARMADIK PERIÓDUS 17. század közepétől napjainkig Nagy földrajzi felfedezések, tőkés termelési rend A népesség táplálékellátásának gyors javulása (új, nagy kalóriatartalmú növények) ipari forradalom Javuló egészségügyi ellátás Javuló élelmiszerellátás Gyorsuló népességnövekedés 1804: 1 milliárd fő 1900: 1,5 milliárd fő felett 1999: 6 milliárd fő 2007. július (becsült adat): 6.602.224.175 fő

+ + táplálkozás + - betegség + + + - kipusztulás veszélye - BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA tényező változás jellege hatás a halandóságra + + táplálkozás minőségromlás + instabilitás növekedése - készletek növekedése betegség változatosság + a betegség veszélye nő + kórokozók állandó jelenléte + megnövekedett alkalmazkodás - kipusztulás veszélye csökken -

BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA tényező változás jellege hatás a termékenységre szülések közötti időköz + rövidebb a gyermek nevelésének költségei kevesebb + földművelés vadászat gyűjtögetés népesség növekedés nagyobb népsűrűség csökkenő mobilitás

A Föld népességének demográfiai jellemzői BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A Föld népességének demográfiai jellemzői

Halandósági válság fogalma BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA Halandósági válság fogalma a halálozások (temetkezések) számának megkétszereződése az előző évihez képest (Pierre Goubert 1982) A halandósági kríziseket kiváltó fő tényezők HÁBORÚK ÉHÍNSÉGEK JÁRVÁNYOK Van-e elsődleges kiváltó tényező? A folyamatos halandósági krízist a három tényező összefüggés-rendszere tartotta fenn, amelyben a tér és az idő eltérései határozták meg az egyes tényezők súlyát és hatását a folyamatokra

BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A népesség tartós demográfiai növekedése 9-13. SZÁZAD az európai hatalmi viszonyok megszilárdulása Nyugat-Európa: a feudális széttagoltság felszámolása korszerűbb agrárszisztémák alkalmazása a megművelt terület eléri legnagyobb kiterjedését a városok száma és lélekszáma nő csökken a lakatlan területek aránya ún. kis optimum kedvező klimatikus viszonyok erőteljes gazdasági és demográfiai növekedés a kisebb válságok ellenére a népesség létszáma 2x-3x-ra növekedett a 13. század végére a középkori társadalmi-gazdasági berendezkedés megközelítette a környezet és a rendelkezésre álló technológia által megszabott korlátokat a maximális kihasználtság önmagában növelte a rendszer instabilitását

BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA (Őri 2005)

BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA 13. század végétől kedvezőtlen klimatikus változások lehülés, sok csapadék kisebb terméshozamok, a „jó” földek kimerülnek az agrártechnológiai fejlődés lelassul éhínség, elvándorlás, inflálódás 1304., 1305. Észak-Franciaország, Flandria: ínséges évek 1309. Az első, az egész kontinensre kiterjedő ínséges év 1316-től tartós éhínséges időszak kezdete magasabb mortalitási adatok (itáliai városok, Flandria) 1316-1325. állatállomány pusztulása (anthrax) 1309-1325 között 10-25 %-os becsült népességvesztés a magasabb fertilitás miatt ismételten éhínségek növekvő infláció: 1340 k. az itáliai bankrendszer válsága

BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A pestis a 17. századig a népesség növekedésének legjelentősebb korlátozója tényezője 1347-1670 között nincs pestisjárvány-mentes év Európában 1347-1772 között 51 nagyobb, 9 „kiegészítő” járványlökés volt Biraben szerinti hármas tagozódás 1347-1534 17 nagyobb, 4 kiegészítő járványhullám, 11.1évenként átlagosan, az időközök 6-13 év között variáltak 1536-1686 11 nagyobb, 5 kiegészítő járványhullám 13.4 év átlagosan, az időközök 7-31 év közé esnek 1684-1772 8 járványhullám, kisebb kiterjedéssel és hatásfokkal

Európa népessége (Biraben 1979) Kr.u. millió fő 600 22 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA Európa népessége (Biraben 1979) Kr.u. millió fő 600 22 1000 30 1200 49 1340 74 1400 52 1500 67 1600 89 1700 95 1750 111 1800 146 A pestis okozta demográfiai veszteség mértéke jelentős területi szórást mutat A demográfiai veszteség az érintett területeken 10-90 % között mozgott A Nagy járvány okozta demográfiai összveszteség mértéke ca. 30 %

megjelenése közvetlenül Kolumbusz érkezéséhez köthető BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA 1. Himlő megjelenése közvetlenül Kolumbusz érkezéséhez köthető Hispaniola, Puerto Rico, Mexikó, Guatemala, átterjed az inka birodalom területére 2. Kanyaró (sarampion) 1529-1535 tör be a Karib szigetekről Mexikóba és a Közép-amerikai területekre 3. Tífusz (matlazahuatl) 1545-ben egész Közép-Amerika területén 4. Influenza (?) 1557-ben egész Közép-Amerika területén 1563. himlő, 1574-1576. tífusz, 1588, 1595. himlő

BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA Közép-Mexikó népessége (1532-1608) népesség (1000 fő) éves növekedési ráta év fennsík partvidék össz. fennsík partvidék össz. 1532 11.226 5.645 16.871 -- -- -- 1548 4.765 1.535 6.300 -5.4 -8.1 -6.2 1568 2.231 418 2.649 -3.8 -6.5 -4.3 1580 1.631 260 1.891 -2.6 -4.0 -2.8 1595 1.125 247 1.372 -2.5 -0.3 -2.1 1608 852 217 1.069 -2.1 -1.0 -1.9 Az Újvilági területek demográfiai összeroppanása az addig izolált populációk több kórokozó okozta veszteségének a következménye (himlő, kanyaró, tífusz?, bárányhimlő, TBC, influenza) A veszteség mértéke a 17. század elejére 90-95 %

BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A francia-kanadai pionírok és a anyaország népessége demográfiai viselkedése összehasonlítása (Charbonneau et al. 1987) Demográfiai mutató pionírok franciák arány Átlagéletkor első házasságkötéskor (ffi) 28.8 25.0 1.15 Átlagéletkor első házasságkötéskor (nő) 20.9 23.0 0.91 Második házasságok kötők aránya (ffi) 70.0 67.8 1.03 Második házasságok kötők aránya (nő) 70.4 48.8 1.44 Teljes termékenység 6.88 6.39 1.08 Várható élettartam 20 éves korban 38.8 34.2 1.13 Terhességek közötti intervallum (hónap) 25 29 0.86

a korai házasságkötési természetes hajlandóság korlátozása: BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA ÍRORSZÁG DEMOGRÁFIAI FEJLŐDÉSE Népesség száma 1687: 2.167 ezer fő 1841: 8.175 ezer fő Éves növekedési ráta (%) 1787-1754: 0.51 1755-1841: 1.08 KIINDULÓPONT a korai házasságkötési természetes hajlandóság korlátozása: a családalapítást a házhelyhez jutás nehezíti GÁTLÓ TÉNYEZŐK - a természetes szaporulatnak megfelelő élelmezési lehetőségek hiánya: a cereáliák kis területen vetve nem nyújtanak elegendő élelmet egy családnak és a jószágoknak MEGOLDÁS alapélelmiszer-váltás: a burgonyatermesztés meghonosítása

Lehetőség a földek aprózására BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A burgonya hozama kisebb parcellákon is elegendő egy család fenntartásához Lehetőség a földek aprózására Növekszik az önálló házhelyhez jutás lehetősége Korai házasságkötési hajlandóság kiteljesedése Nagyobb természetes termékenység A burgonya nyújtotta tápérték-növekedés miatt csökken a halandóság Még jobban nő a lakosság lélekszáma

a rendszer eléri maximális kihasználhatóságát BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA a monokultúrára épülő szociodemográfiai rendszer szükségszerűen ingatag a rendszer eléri maximális kihasználhatóságát elvándorlási mozgalom kezdete, emelkedik a házasságkötési élekor 1845-1846: burgonyavész (Phytophtora infestans) 1847-1848: éhínség, tífusz 1847-1854: évi 200 ezres emigráció 19. század vége: 4.5 millióra csökken a lélekszám

BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA

A 18. századi népességnövekedés okai BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A 18. századi népességnövekedés okai Az 1600 előtti 0.15 %-os év i növekedési ráta 1750-1850 között 0.63 átlagértékre növekedett, az ex0 érték jelentősen emelkedik Anglia: 33 év 40 év Franciaország: 25 év 40 év Svédország: 37 év 45 év Dánia: 35 év 44 év I. halandóság csökkenése: halandósági válságok ritkulása, pestis, himlő visszaszorulása, ínséges évek számának csökkenése (Franciaország) II. növekvő házasodási kedv, magasabb fertilitás, stagnáló halandóság (Anglia) Élelmezési viszonyok alakulása: McKeown ún. táplálkozási elmélete a halandóság csökkenésének oka a lakosság táplálkozásának javulása (?)

BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA Egyes európai népességek növekedése 1600-1850 között (Livi-Bacci 1999)

A népesség túlnövekedése ellenében fékezőerők hatnak BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA MALTHUSI ALAPTÉTELEK A népesség mértani haladvány szerint növekszik (25 évente duplázódik) A rendelkezésre álló erőforrások (élelmiszer) csak számtani haladvány szerint tudnak növekedni A népesség növekedésével az erőforrások növekedése nem tud ütemet tartani A népesség túlnövekedése ellenében fékezőerők hatnak legfontosabb fék az élelmiszerhiány PREVENTÍV FÉKEK TÉNYLEGES FÉKEK egyén döntésétől függő fékek olyan „csapások”, amelyeket nem moral restraint befolyásolhatunk önmegtartoztatás, késői házasság a fékek bűn és nyomor formájában jelentkeznek

MALTHUSI ALAPTÉTELEK CÁFOLATAI BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA MALTHUSI ALAPTÉTELEK CÁFOLATAI A népesség növekedése nem egyenletes területenként-koronként jelentősen eltérő A rendelkezésre álló erőforrások (élelmiszer) növekedhetnek gyorsabban, mint a népesség Turgot csökkenő hozadék-törvényének cáfolata A modell a házas termékenységet állandónak tekintette (5-6 gyermek/házaspár) A népesség növekedése/csökkenése a meglévő népsűrűség és a halálozások számának arányával mutat kapcsolatot M.T. Sadler: Malthus elmélete biológiai magyarázatainak cáfolata: a halálozás és a termékenység egyensúlyra törekszik

DEMOGRÁFIAI ÁTMENET ELMÉLETE BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA DEMOGRÁFIAI ÁTMENET ELMÉLETE A 17-20. század demográfiai folyamatait próbálja leírni a termékenységi ráta és a halálozási ráta összefüggésében A termékenységi ráta változatlan, a halandóság csökken A természetes növekedési ráta nő II. A terménységi ráta stagnál, a halandóság csökkenése közelít az elméleti minimumhoz A természetes növekedési ráta elérni a maximumát III. A termékenység csökken, a halandóság stagnál A természetes növekedési ráta csökken

A természetes növekedési ráta stagnál, majd mínuszba fordul BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA IV. A termékenységi ráta erőteljesen csökken, a halandósági ráta elérni az elméleti minimumot A természetes növekedési ráta stagnál, majd mínuszba fordul A népesség száma csökken, a demográfiai egyensúly felborul A népesség elöregszik, a bevándorlás nem tudja kiegyenlíteni a veszteséget

BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A népesség és a források közötti kapcsolat a demográfiai növekedés periódusában (Livi-Bacci 1991)

BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A népesség és a források közötti kapcsolat a demográfiai hanyatlás periódusában (Livi-Bacci 1991)

Népesség és a reálbérek összefüggése Angliában BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA Népesség és a reálbérek összefüggése Angliában (Wrigley-Schofield 1981)

A halandóság (e0) és a reálbérek összefüggése Angliában BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A halandóság (e0) és a reálbérek összefüggése Angliában (Wrigley-Schofield 1981)

A termékenység (TFR) és a reálbérek összefüggése Angliában BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A termékenység (TFR) és a reálbérek összefüggése Angliában (Wrigley-Schofield 1981)

+ + + + + növekvő élelemigény NÉPESSÉG BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA + NÉPESSÉG növekvő élelemigény + + + intenzívebb mezőgazdasági technológia növekvő termelés növekvő munkaerőkínálat + növekvő munkaerőigény A népesség és a mezőgazdaság intenzifikálásának összefüggései E. Boserup nyomán

Európai országok növekedési tere 19-20. század BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA Európai országok növekedési tere 19-20. század

A demográfiai átmenet egyszerűsített modellje BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A demográfiai átmenet egyszerűsített modellje

A demográfiai átmenet számadatai BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A demográfiai átmenet számadatai (J. C. Chesnais 1986 után)

A halandósági válságok ingadozásának csillapodása BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A halandósági válságok ingadozásának csillapodása Svédország 1735-1920

Halálozási ráták alakulása Svédországban és Franciaországban BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA Halálozási ráták alakulása Svédországban és Franciaországban (Livi-Bacci 1992 után)

Várható élettartam alakulása fejlett országokban 1750-1985 BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA Várható élettartam alakulása fejlett országokban 1750-1985

A várható élettartam növekedése a halálokok szerinti bontásban BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A várható élettartam növekedése a halálokok szerinti bontásban Angliában (1871-1951) és Olaszországban (1881-1951) e0 érték: Anglia 1871: 40,8 1951: 68,4 év Olaszország 1871: 33,8 1951: 65,5 év

BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA Az átlagos házasságkötési életkor és a reprodukciós életkor végén házasságban élő nők aránya a 19. század végén született generációkban

A termékenység terének alakulása 16 európai országban BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A termékenység terének alakulása 16 európai országban (Livi-Bacci 1992)

BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A házas termékenység 10 %-os csökkenését mutató európai körzetek számának alakulása (Coale-Watkins 1986)

A TFR-érték alakulása a nyugati országok különböző generációiban BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A TFR-érték alakulása a nyugati országok különböző generációiban 1750-1950

Kivándorlás és természetes szaporulat a kontinentális Európában BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA Kivándorlás és természetes szaporulat a kontinentális Európában

BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának növekedése (1870-1910) és a kivándorlás (1900-1910)

A gyáripari és a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A gyáripari és a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya

A demográfiai átmenet adatai Olaszországban (Livi-Bacci 1992) BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A demográfiai átmenet adatai Olaszországban (Livi-Bacci 1992)

Kivándorlási adatok 1846-1932 A kivándorlás célországai BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA Kivándorlási adatok 1846-1932 Nagy-Britannia és Írország 18,0 millió fő Olaszország 11,1 millió fő Spanyolország és Portugália 6,5 millió fő Ausztria-Magyarország 5,2 millió fő Németország 4,9 millió fő Lengyelország és Oroszország 2,9 millió fő Svédország és Norvégia 2,1 millió fő A kivándorlás célországai Egyesült Államok 34,2 millió fő Argentína és Uruguay 7,1 millió fő Kanada 5,2 millió fő Brazília 4,4 millió fő Ausztrália és Új-Zéland 3,5 millió fő Kuba 0,9 millió fő A kivándorlás mértéke 1900-1915 természetes szaporulat ca. 3 ‰

PALEODEMOGRÁFIAI ISMERETEK A temető népessége, mint biometriai alapsokaság (populáció) vizsgálni kívánt egyedek, vagy más tetszőleges elemek olyan jól körülhatárolt, szabatosan meghatározott összessége, melynek minden elemre kiterjedő teljes körű vizsgálatát nem lehet vagy nem lenne gazdaságos elvégezni. az alapsokaságból ki kell emelni egy részt, vagyis mintát, amely a valószínűség számítás általános elve alapján alkalmas arra, hogy belőle a populáció egészére vonatkozó következtetéseket vonjunk le. Nullhipotézis egy olyan ideális helyzet, amikor a minta aritmetikai átlaga megegyezik az alapsokaság aritmetikai átlagával. A biometriai értelemben vett populáció terminus nem azonos a genetikai értelemben használt populáció meghatározással, amelynek alapja a tényleges szaporodási közösség.

PALEODEMOGRÁFIAI ISMERETEK A temető népességének életkor és nem szerinti megoszlása

PALEODEMOGRÁFIAI ISMERETEK

PALEODEMOGRÁFIAI ISMERETEK Nemi differenciák a felnőtt népesség Dx-értékeiben

PALEODEMOGRÁFIAI ISMERETEK

Népesedési viszonyok a Kárpát-medencében BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA Népesedési viszonyok a Kárpát-medencében 600 965.000 fő 9. sz. vége 1.348.000 fő 800 1.420.000 fő 800 1.439.750 fő 800 1.140.000 fő 800 1.151.800 fő 10. sz. vége 1.573.000 fő 900 1.390.000 fő 900 1.406.235 fő 900 1.180.000 fő 900 1.195.300 fő 11. sz. vége 1.835.000 fő 1000 1.140.000 fő 1000 1.459.600 fő 1100 1.782.600 fő 1147 1.958.200 fő 1155 1.960.000 fő 1155 1.990.000 fő 1185 2.111 600 fő 1200 2.172.800 fő 12. sz. vége 2.141.000 fő 1241 2.330.000 fő 1241 2.363.294 fő 1246 1.980.000 fő 1246 2.008.800 fő 13. sz. vége 2.498.000 fő 1270 2.080.000 fő 1270 2.100.000 fő 1300 2.230.000 fő 14. sz. vége 2.914.000 fő 1330 2.350.000 fő 1330 2.362.430 fő 15. sz. vége 3.400.000 fő 1437 2.911.190 fő Növekedési ráta 0.15 % növekedési ráta 0.2 % Molnár Erik becslése Kubinyi András becslése Vékony Gábor becslése

A nemek számarányának változása a sex-ratio (SR) érték meghatározása BEVEZETÉS A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁBA A nemek számarányának változása a sex-ratio (SR) érték meghatározása Primaer SR: a fogantatáskori nemi arány ffi/nő: ca. 60:40% Szekunder SR: a születéskori nemi arány ffi/nő: 51.69:48.31% Tertier SR: 35 éves korban mért nemi arány ffi/nő: 50:50% A 80 év feletti nemi arány 25:75%