Az iskola és az egyetem együttműködése a pedagóguspályára való felkészítés során Poór Zoltán Veszprémi Egyetem Tanárképző Kar

A Veszprémi Egyetem tanárképes szakjai Angol nyelv és irodalom / angol nyelvtanár Francia nyelv és irodalom / francia nyelvtanár Német nyelv és irodalom / német nyelvtanár Magyar nyelv és irodalom Ember-, erkölcs- és társadalomismeret Informatika Kémia Környezettan

A Veszprémi Egyetemen folyó tanárképzés főbb jellemzői Pedagógiai-Pszichológiai Tanszék Tantárgypedagógusok szaktudományos tanszékeken Pedagógiai Kutatóintézet Pápán Doktori Iskola – neveléstudomány: –Pedagógusképzés pedagógiája – Dr. Zsolnai József –Anyanyelv- és irodalompedagfógia: Dr. Zsolnai József és dr. Sipos Lajos –Idegennyelv-pedagógia: Dr. Bárdos Jenő Nincs gyakorlóiskola – partneriskolai hálózat van

A mai gyakorlat (1) 111/1997. sz. kormányrendelet a pedagógiai-pszichológiai tanulmányok 2. vagy 3. félévében 60 óra ún. „egyéni iskolai gyakorlat” - az intézményi élet megfigyelésére, - az alapdokumentumok áttekintésére, - az intézményen belüli szervezeti formák megismerésére; általában egy hét a hallgató volt általános vagy középiskolájában; a tapasztalatokat portfolióban rögzítik; a gyakorlat szerves része a tapasztalatok feldolgozása.

Dilemma A jelöltek azt látják-e, amit látniuk kell, amit látni szeretnének vagy amit az iskola láttatni akar? A pedagógiai-pszichológiai stúdiumokat irányító oktatóknak kevés beleszólásuk van abba, hogy mi és hogyan történjék az iskolában töltött idő alatt. Az iskola felé megfogalmazott kérésekből és portfoliós feladatokból világos, hogy milyen tapasztalatok lennének szükségesek az elméletben tanultak kiegészítésére, de … ritka, hogy az iskola a pedagógusképzést közös felelősségnek fogja fel. Az egyetem szabad idősávot erre a feladatra nem tud biztosítani.

A mai gyakorlat (2) 111/1997. sz. kormányrendelet a szakdidaktikai / szaktárgyhoz kapcsolódó tantárgy-pedagógiai stúdiumok zárásaként kb. 105 órányi iskolai (tanítási) gyakorlat többnyire a képesítő vizsgát megelőző két utolsó félév valamelyikében. Az iskola (tanítási) gyakorlatot 3szakember irányítja: - a szaktárgyi mentor / vezetőtanár / szakvezető; - az ún. iskolai koordinátor; - az ún. tanszéki koordinátor; Felkészítés: mentorképzés (angol / német) „együttműködéses” gyakorlási formák

Feladatok a tanítási gyakorlat során 30 tanóra hospitálása és megbeszélése az iskolai koordinátorral, illetve a szaktárgyi mentorral - 10 más műveltségterületi vagy osztályfőnöki óra - 20 szaktárgyi 15 szaktárgyi óra tanítása (előkészítéssel és követő elemzéssel, értékeléssel; az iskola életének minden lényeges momentumában való részvétel; dokumentumok megismerése; portfolió-vezetés;

Gondok Az egyetem szabad idősávot / félévet erre a feladatra nem tud biztosítani: a jelöltek egyénenként változó órarendi leterheltségük mellett tesznek eleget gyakorlati kötelezettségüknek. Később alakul ki az egyetemi órarend, mint az iskolai. Az iskolai (tanítási) gyakorlat egy tantárgy!?! A kredit-rendszer adta hallgatói szabadság nem teszi lehetővé, hogy az iskolai (tanítási) gyakorlat egységes rendszerben működjék. A hallgatók egyéni útja kifürkészhetetlen irányokat vesz. Kicsi az esély a hivatás-specifikus személyiség- fejlesztésre.

További gondok Sok hallgató és sok mentor gyorsan teljesítendő kötelezettségnek fogja fel a feladatokat. Nincs esély a pályaszocializáció megkezdésére sem. Több iskolavezető nem adja meg a lehetőséget az iskolai élet tanórán kívüli dimenzióinak megismerésére. Egyszerű pénzügyi síkra helyeződik az iskola- egyetem érdek- és kapcsolatrendszere. Megeshet, hogy az az iskola, amely tavasszal nem „tárta szélesre kapuit” a jelölt előtt, ősszel kifogásolja a pályakezdő pedagógiai / metodikai felkészültségének alaposságát.

A mesterségbeli tudás tanulásának formái az egyetemi kurzusok keretében Önismeret-fejlesztés – a reflektív pedagógia alapjai Esetmegbeszélések – tapasztalati tanulás Rendszeres óralátogatások megfigyelési feladatokkal a szakdidaktikákon belül Mikrotanítások a szakdidaktikákon belül Tananyag-fejlesztési projektfeladatok Kisebb-nagyobb kutatási feladatok iskolákban

Nehézségek A hivatalos iskolai gyakorlatnak nem számító időszakban az iskolák közreműködését csupán gesztusokkal tudjuk megköszönni. Az iskola közreműködése igazgatók presztízskérdése marad csupán. Iskolai pedagógusok hivatalosan nem vonhatók be szakdidaktikai szemináriumok vezetésébe Nincs hagyománya és egyelőre perspektívája sem annak, hogy a tantárgypedagógusok közoktatásban is tanítsanak óraadóként.

Kinek az ügye a pedagógusképzés? Felsőoktatás: Szűkös források Szűk cselekvéstér Korlátozott gyakorlati kompetenciák Nincs megbízható pedagógiai alkalmasságot mérő rendszere Közoktatás: Szolgáltatásnak fogja fel Nincs hatása a képzés elméleti és gyakorlati vonatkozású tartalmára Nem vesz részt a jelöltek kiválasztásában Nincs szava a képesítési folyamatban – nincs jelen a képesítő vizsgákon

Kié a felelősség a pedagógusképzést illetően? Felsőoktatás: –teljes felelősség Közoktatás: –nem vállal felelősséget –nem gyakorolja a megrendelő szerepét –szolgáltatóként nem látja át, hogy saját maga számára készíti fel a jelöltet –nem jelezte még eddig, hogy a folyamat végén szeretné ellenőrizni a minőséget

Idealizált jövőkép „poórzoltáni utópia” A pedagógusképzés posztgraduális szinten valósul meg. A jelölt egy pedagógiai műhelyhez (iskolához) tartozik. Napi munkája az iskolához köti – tanárasszisztens Hetente kétszer-háromszor megjelenik egy- egy regionális pedagógusképzési szemináriumon, amelyet egy-egy egyetem / főiskola által „akkreditált” kiváló pedagógus vezet.

„poórzoltáni utópia” - folytatás A szemináriumon szaktárgytól függetlenül dolgozzák fel az iskolában tapasztalt pedagógiai élményeket és azokat az egyetem / főiskola útmutatásai alapján kapcsolják az elméleti tanulmányokhoz Az egyetem / főiskola elméleti kurzusain hetente vagy kéthetente egyszer jelenik meg a jelölt elméleti alapok lerakása, tapasztalatok rendszerezése érdekében. Ilyenkor újabb gyakorlati feladatokat is kap, amelyekről majd ismételten a szemináriumokon reflektál

„utópia” – további folytatás A jelölt napi munkáját mestere / mentora irányítja A mentor és a regionális szeminárium vezetője szakvizsgás felkészítést kap és egyetemi / főiskolai „akkreditációt” A mesterségbeli tanulás egyik eszköze a gyakorlatalapú kutatás, portfolióvezetés és reflektív megközelítés A pedagógus képesítési folyamatban a közoktatás és az egyetem egyaránt részt vesz. A képesítő vizsgát egy országos bizottság előtt teszi le a jelölt.

Előny és hátrány Csak kis létszámú jelölt képzésére / hivatás- specifikus felkészítésére alkalmas ez a szemlélet Helyet ad a közoktatásnak is a képzésben Módot ad a felsőoktatásnak arra, hogy gyakorlati szakembereket is bevonjon a folyamatba Karakteresebben leválasztja a pedagógusképzést a mai felsőoktatási gyakotlattól és szervezeti változásokat eredményezhet Napi kooperációt igényel a köz- és felsőoktatás között A képesítés egy független testület elé kerül