Az élőlények rendszerezése Elősejtmagvasok vagy sejtmag nélküliek /prokarióták/ (baktériumok kékmoszatok)
Az élőlények rendszerezése Arisztotelész (ie. 384-322): piros vérű állatok, nem piros vérű állatok Karl Linné (1707-1778): Élőlények külső és belső hasonlósága szerint csoportosítása (mesterséges rendszer) Két részből álló tudományos név (latin v. ógörög nyelv) Rendszertani kategóriák megalkotása. Charles Darwin (1809-1882): Rendszerezés a rokonság alapján (természetes rendszer) Evolúció (törzsfejlődés) elmélete: a mai élővilág egy fejlődési folyamat eredménye. Ma is tart.
Rendszertani kategóriák Faj: rendszerezés alapegysége. Azon élőlények összessége, melyek származásúk közös , lényeges külső és belső testfelépítésükben megegyeznek és egymás közt szaporodva termékeny utódokat hoznak létre. Nemzetség: közeli rokon fajok. Család: hasonló nemzetségek Rend: rokon családok Osztály: hasonló rendek Törzs: származástanilag közeli osztályok.
Sejtmag nélküliek (prokarióták) Baktériumok és kékbaktériumok (kékmoszatok) Nincs sejmaghártyával körülhatárolt sejtmagjuk, csak maganyag Baktériumok: Mikrométeres nagyság (mm ezredrésze!) Alakja lehet: Gömb (coccus), pálcika (bacillus), csavar (spirillum), duplagömb (duplacoccus) Életmódjuk szerint lehetnek: Élősködők (betegség okozók): pl. tífusz, kolera, vérhas, TBC, lyme-kór, szalmonella stb. Lebontók: pl. talajban Erjesztők: tejsavas, vajsavas. Együttélők: pl. ember vastagbelében, pillangósok gyökérgümőiben élő nitrogéngyűjtő baktériumok; kérődzők bendőjében. Osztódással szaporodnak.
Kékbaktériumok (kékmoszatok) Egysejtűek v telepesek Osztódás Talajban, sziklákon, hőforrásokban is. Színanyagaik segítségével fotoszintetizálnak Első oxigéntermelők voltak