Az élőlények rendszerezése

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A mikrobák világa Szabad szemmel nem látható élőlények Vírusok,
Advertisements

A galápagosi- (Darwin-) pintyek
1-2.óra: Bevezetés a biológiába
5-6. óra: Prokarióták, baktériumok
Az élőlények országai.
Sejtmagvas egysejtűek
1. A tudományos őslénytan története
Nem növény, nem állat!!!! Külön ország!!!
BONI Széchenyi István Általános Iskolai Tagintézménye
Rendszerezés ismétlés.
Ökológia Fogalma:Az élőlényeknek a környezetükhöz való viszonyát vizsgáló tudomány. Vizsgálatának tárgya: Az ökoszisztéma, az élőhely ( biotóp) és azt.
A rókák és egyben a kutyafélék családjának legkisebb termetű faja.
A rendszerezés(szerény) alapjai
A vírusok. A valódi sejtmagvas egysejtűek országa.
Növények országa. Moszatok törzsei.
Az élőlények rendszerezése
Ismétlés parányok.
Rendszertani diák / 1 Egysejtű állatok Készítette: Főző Attila.
A moszatok törzsei.
A baktériumok törzse.
Eukarióta egysejtűek.
Eltérő táplálkozású növények
A növények szaporodása
RENDSZEREZÉS Növények országa.
Az élővilág rendszerezése
A baktériumok.
Tigrisek Készítette : Juhász Noémi.
A vírusok, a prokarióták és az állati egysejtűek
Kizárólag oktatási célú ingyenes összeállítás!
Mirtusz.
AZ ÁLLATI ÉS A NÖVÉNYI SEJT ÖSSZEHASONLÍTÁSA
Biosz=élet Botanika- Zoológia- Antropológia- Szisztematika- Ökológia-
Lamarck a fajok változnak a környezet hatására
A fajok nevezéktanának nyelvezete
Az ostorosmoszatok törzse
9-10. óra: Eukarióta egysejtűek
Prokarióták országa Megveszek érted…..
Ablak a mikrovilágba.
A) baktériumok B) moszatok C) mindkettő D) egyik sem
4. óra: Eukarióta egysejtűek
Mert kell egy rendszer (legalábbis a biológiában)
Azok akik nem állatok és nem növények, különcök
Az élővilág főbb csoportjai, mikroorganizmusok
A növények országa Az egyszerűbbek.
VÉGTELEN VÁLTOZATOSSÁG
A VÍRUS PARAZITA? MI A MEGSOKSZOROZÓDÁS LÉNYEGE? MI AZ A BARTERIOFÁG?
Egyed alatti szerveződési szintek
UTAZÁS A MIKROVILÁG MÉLYÉRE
Biológia-ökológia alapok Előadás szeptember 15.
Bakteriális megbetegedések
A rendszerezés alapjai
Környezetvédelem.
Környezetvédelem.
BAKTERIÁLIS SZENNYEZÉS
MOSZATOK.
7. lecke Az ember és az egysejtűek. Baktériumok  Kórokozó baktériumok -viszonylag kevés faj - paraziták - paraziták károsítják a gazdaszervezetet: károsítják.
Az állatok tanításának módszertana. Az állatok tanításának algoritmusa 1.Az állat neve – Magyar tudományos név – Szinoním nevek – Latin név (érdekességnek)
Az élet legegyszerűbb megnyilvánulása: prokarióta sejtek eredete, típusai, felépítése A mindenhol jelenlevő sejtek.
30. Lecke Az anyagcsere általános jellemzői
EGYSEJTŰ EUKARIÓTÁK APRÓ ÓRIÁSOK.
Baktériumok.
A rendszertan alapjai.
Gombák.
A prokarióták.
BAKTÉRIUMOK.
Víz Készítette: 8. osztály.
Nem kórokozó baktériumok
Moszattörzsek.
Származás: egysejtű eukarióta
3. osztályban.
Előadás másolata:

Az élőlények rendszerezése Elősejtmagvasok vagy sejtmag nélküliek /prokarióták/ (baktériumok kékmoszatok)

Az élőlények rendszerezése Arisztotelész (ie. 384-322): piros vérű állatok, nem piros vérű állatok Karl Linné (1707-1778): Élőlények külső és belső hasonlósága szerint csoportosítása (mesterséges rendszer) Két részből álló tudományos név (latin v. ógörög nyelv) Rendszertani kategóriák megalkotása. Charles Darwin (1809-1882): Rendszerezés a rokonság alapján (természetes rendszer) Evolúció (törzsfejlődés) elmélete: a mai élővilág egy fejlődési folyamat eredménye. Ma is tart.

Rendszertani kategóriák Faj: rendszerezés alapegysége. Azon élőlények összessége, melyek származásúk közös , lényeges külső és belső testfelépítésükben megegyeznek és egymás közt szaporodva termékeny utódokat hoznak létre. Nemzetség: közeli rokon fajok. Család: hasonló nemzetségek Rend: rokon családok Osztály: hasonló rendek Törzs: származástanilag közeli osztályok.

Sejtmag nélküliek (prokarióták) Baktériumok és kékbaktériumok (kékmoszatok) Nincs sejmaghártyával körülhatárolt sejtmagjuk, csak maganyag Baktériumok: Mikrométeres nagyság (mm ezredrésze!) Alakja lehet: Gömb (coccus), pálcika (bacillus), csavar (spirillum), duplagömb (duplacoccus) Életmódjuk szerint lehetnek: Élősködők (betegség okozók): pl. tífusz, kolera, vérhas, TBC, lyme-kór, szalmonella stb. Lebontók: pl. talajban Erjesztők: tejsavas, vajsavas. Együttélők: pl. ember vastagbelében, pillangósok gyökérgümőiben élő nitrogéngyűjtő baktériumok; kérődzők bendőjében. Osztódással szaporodnak.

Kékbaktériumok (kékmoszatok) Egysejtűek v telepesek Osztódás Talajban, sziklákon, hőforrásokban is. Színanyagaik segítségével fotoszintetizálnak Első oxigéntermelők voltak