Monetáris politika a válság idején Simor András elnök Társadalomelméleti Kollégium – Budapesti Corvinus Egyetem 2012. november 28.

Tartalom Az egyensúlytalanságok kialakulása a válság előtt Erőteljes alkalmazkodás a válság során Miért torpant meg a kilábalás? Inflációs kilátások Mit tehet az MNB a gazdasági helyzet javítása érdekében?

1. Az egyensúlytalanságok kialakulása a válság előtt

A GDP növekedés Magyarországon elmaradt a régiós versenytársaktól Simor András - Monetáris politika a válság idején

Miközben jelentős pénzügyi egyensúlytalanságokat halmoztunk fel Államadósság a GDP %-ában Külső adósság a GDP %-ában Simor András - Monetáris politika a válság idején

Régiós összehasonlítás (2011) Simor András - Monetáris politika a válság idején 6

2. Erőteljes alkalmazkodás a válság során

A „folyó” mutatókban gyors és nagymértékű alkalmazkodás történt Simor András - Monetáris politika a válság idején

Az államháztartás strukturális egyenlege a GDP százalékában Simor András - Monetáris politika a válság idején

Az államadósság lassú mérséklődésére számítunk, de ebben nagy az egyedi intézkedések, átmeneti tételek szerepe A GDP-arányos államadósság várható alakulása (2011. évi változatlan árfolyam mellett) Simor András - Monetáris politika a válság idején

A felhalmozott állományokban azonban sokkal nehezebb javulást elérni A leértékelődés miatt a jövedelmekhez képest nem csökken a hitelállomány Simor András - Monetáris politika a válság idején

A folyamatos külföldi forráskivonás ellenére még mindig magas a hitel/betét arány A bankrendszer és a fiókok hitel/betét mutatója nemzetközi összehasonlításban Simor András - Monetáris politika a válság idején Forrás: MNB, Nemzeti jegybankok.

A bankrendszeri mérlegalkalmazkodás együtt jár a hitelezés erőteljes visszafogásával A vállalati hitelállomány alakulása árfolyamhatástól megtisztítva (2008. október=100) Simor András - Monetáris politika a válság idején Forrás: MNB, Nemzeti jegybankok.

Visszaeső belső kereslet Az adósságleépítés mind a lakosságnál, mind az államháztartásnál a folyó kiadások csökkentését követeli meg, a rossz konjunkturális helyzetben visszaesnek a beruházások Belföldi felhasználás (szezonálisan igazított szintek) Simor András - Monetáris politika a válság idején

Az export azonban segít a kilábalásban Simor András - Monetáris politika a válság idején

3. Miért torpant meg a kilábalás?

Hogyan érint minket az adósságválság? Exportpiacaink szűkülnek Jelentős ingadozás a kockázati megítélésben Anyabankoktól származó források beszűkülése és megdrágulása, a hitelezési feltételek további szigorítása Az óvatos fogyasztói magatartás tartós fennmaradása A külső és belső kereslet egyidejű romlása alacsonyabb beruházási aktivitást és rosszabb foglalkoztatási kilátásokat okoz A romló növekedési pálya újabb költségvetési egyensúlyjavító intézkedéseket tesz szükségessé Simor András - Monetáris politika a válság idején

A romló globális konjunktúra szűkíti export lehetőségeinket Az exportpiaci részesedés alakulása Simor András - Monetáris politika a válság idején

A magyar CDS-felár dekompozíciója A kockázati felár az elmúlt hónapokban javult, főleg nemzetközi tényezők hatására A magyar CDS-felár dekompozíciója Simor András - Monetáris politika a válság idején

A lakossági fogyasztást a csökkenő reáljövedelmek és az óvatosság határozzák meg Simor András - Monetáris politika a válság idején

Tartósan magas munkanélküliségi ráta A kormányzati intézkedések növelik az aktivitási rátát, de a foglalkoztatás lassú emelkedése miatt végig magas a munkanélküliségi ráta. Simor András - Monetáris politika a válság idején

Mérsékelt beruházási aktivitás Az autóipari beruházások ellenére a vállalatok beruházási rátája továbbra is alacsony Simor András - Monetáris politika a válság idején

És a történetnek még nincs vége... A jövővel kapcsolatos kormányzati optimizmus és az átmeneti intézkedések ismétlődő költségvetési kiigazítási kényszert eredményeznek A 2013. évi ESA-egyenleg alakulása az MNB prognózisa szerint (a GDP arányában) És a történetnek még nincs vége... Az októberi intézkedéscsomag egyharmada csak átmeneti hatású. A 2014-es hiány mértéke további kiigazítás nélkül jóval 3 százalék fölé emelkedhet. Simor András - Monetáris politika a válság idején

Finanszírozási kockázatok Banki: Kezdeti kitettség Hazai profitkilátások A banki forráskivonás Magyarországról volt a legnagyobb a régióban Megállapodásra van szükség a kormányzat és a bankszektor között Fiskális: Jelentős lejáratok Bár az elsődleges egyenleg többletet mutat, alacsony növekedés mellett a kialakult magas hozamszint tartósan nem fenntartható Jelentős finanszírozási kockázatokkal és reálgazdasági költséggel járhat együtt egy IMF megállapodás nélküli forgatókönyv Simor András - Monetáris politika a válság idején

A bankrendszer és a fiókok éven belül kumulált adózás előtti eredménye A bankrendszer romló jövedelmezősége versenyhátrány az anyabanki forrásallokációs döntésekben A bankrendszer és a fiókok éven belül kumulált adózás előtti eredménye Bankrendszeri adózás utáni jövedelmezőségi mutatók nemzetközi összehasonlításban (2011. vége) Megjegyzés: A bankrendszer 2011 végén éven belül kumulált adózás előtti eredménye -212 milliárd forint (bankadó és végtörlesztés nélkül 110 milliárd forint). 2012 szeptember: 6 milliárd forint eredmény. Forrás: MNB. Simor András - Monetáris politika a válság idején

A kockázati felárunk csökkent, de még mindig az egyik legmagasabb a régióban Simor András - Monetáris politika a válság idején

Miért érint bennünket ilyen súlyosan az adósságválság? Örökség: Alacsony növekedési képesség Magas külső és belső adósságállomány Devizakitettség Helyes diagnózis és célok: Aktivitási ráta és foglalkoztatottság növelés Adó- és adósságcsökkentés Hibás terápia: Adórendszer (adójóváírás kivezetése + minimálbér emelés, fenntarthatatlan szektorális adók) Gazdaságstratégia helyett végiggondolatlan ötletelés (cseberből vederbe) Bankrendszer mint politikai pofozó bábu Kiszámíthatatlanság, gazdasági jogbiztonság hiánya Intézmények gyengítése (Alkotmánybíróság, Költségvetési Tanács, MNB) Simor András - Monetáris politika a válság idején

4. Inflációs kilátások

A költségsokkok és adóintézkedések tartósan a cél feletti inflációt eredményeznek Simor András - Monetáris politika a válság idején

A reálgazdaság továbbra is dezinflációs hatású, de a gazdaság potenciális kibocsátása is csökkenhetett Simor András - Monetáris politika a válság idején

Piaci várakozások alapján folytatódik a lazítási ciklus A várt kamatpálya folyamatosan lefelé tolódott Reuters elemzői felmérésben a további lazítás az inflációs kilátások érdemi emelkedésével jár együtt: elemzői konszenzus alapján 2014-ben sem lesz célon az infláció Simor András - Monetáris politika a válság idején

Érezhetően emelkedtek az inflációs várakozások Kétéves időtávon várt infláció alakulása Simor András - Monetáris politika a válság idején

5. Mit tehet a jegybank a gazdasági helyzet javítása érdekében?

Mit tehet az MNB? Elsődleges célját szem előtt tartva a rendelkezésre álló eszközökkel mérsékli a növekedési áldozatot és lehetőségeihez mérten simítja az alkalmazkodást Az MNB lehetőségei korlátozottak Monetáris lazítás a devizaadósság következtében pénzügyi stabilitási kockázatot jelenthet Alapvető célok: inflációs cél elérése - kiszámítható környezet pénzügyi stabilitás biztosítása - növekedés közvetett árfolyam túllövések elkerülése támogatása Egy kibővített monetáris eszköztár segíthet piaci kudarcok kezelésében, piacépítésben de hosszabb távon hiányt/adósságot generálhat és bizalomromlást, tőkekivonást, stabilitási kockázatokat okozhat Simor András - Monetáris politika a válság idején

Mit tett az MNB: konvencionális monetáris politika Augusztus óta összesen 75bp kamatcsökkentés A kamatcsökkentés akkor lehet jótékony hatással a gazdaságra, ha: Ha az inflációs kilátások középtávon a reálgazdaság dezinflációs hatása miatt az árstabilitással összhangban maradnak Pénzügyi stabilitási kockázatok nem jelentkeznek Az ország kockázati megítélésének javulása tartósan fennmarad A Monetáris Tanács többségének megítélése szerint ezek a feltételek eddig teljesültek A kockázatok értékelésében eltérőek a vélemények Simor András - Monetáris politika a válság idején

A nem konvencionális eszközök nemzetközi tapasztalata Alapvető célok: Defláció elkerülése – „nulla kamatszint” melletti további monetáris lazítás Piaci súrlódások enyhítése, transzmisszió javítása Főbb beavatkozási módok: Banki likviditásnyújtás – kis kockázat, szűk alkalmazhatóság Hitelpiaci beavatkozás (értékpapír-vásárlás), a jegybank állami garanciával hitelkockázatot vállalva csökkenti a piaci felárakat Simor András - Monetáris politika a válság idején

A nem konvencionális eszközök nemzetközi tapasztalata A nem konvencionális eszközöket érdemi mennyiségben csak fejlett országok használták Feltörekvő országokban a kamaton kívüli lazítás árfolyam- gyengülést, tőkemenekítést, prémiumnövekedést okozhat Hitelkockázat átvállalás közvetve fiskális költséget jelenthet, így csak ott alkalmazható, ahol nincs fenntarthatósági probléma Feltörekvő országokban hiányzik a vállalati értékpapír-piac Simor András - Monetáris politika a válság idején

Hogyan indulhat újra a magyarországi hitelezés? Probléma Alacsony hitelezési hajlandóság (kockázatkerülés) Romló gazdaságpolitikai hitelesség Gyengülő hitelportfolió minőség Alacsony hitelezési képesség Alacsony tőkeellátottság (bankadó, végtörlesztés) Szűkülő finanszírozási források (külső forráskivonás, alacsony megtakarítás) Zavarok a bankközi piacok működésében Feladat általános bizalom építés növekedési potenciál és versenyképesség erősítése hitelkockázat átvállalás piac konform gazdaságpolitika piacépítés új finanszírozási konstrukciók támogatása likviditás biztosítása Kormányzati feladat Jegybanki feladat Simor András - Monetáris politika a válság idején

Az MNB korábbi intézkedései Az MNB nem tudja helyettesíteni a piacot – az átmeneti piaci zavarok elhárításában és a piac építésében lehet szerepe Devizalikviditás biztosítása A hitelállomány 65 százaléka devizában van A devizaszűke különösen piaci sokkok idején okoz jelentős zavart, amit a jegybank deviza swap eszköztárával enyhíthet Kockázat: a devizatartalék csökkenésével fokozódik a bizalomhiány Forintlikviditás bővítése Elmúlt években gyors forintlikviditás bővülés Rendszerszinten érdemi likviditásfelesleg – nincs probléma Jelentős sokkok esetén egyedi szinten lehetnek kockázatok Simor András - Monetáris politika a válság idején

Monetáris politikai eszköztár 2012. évi bővítése Hosszú, 2 éves lejáratú, fedezet melletti refinanszírozás, változó kamatozással Lejárati összhang növelésével erősíti a bankok mérlegét Hosszabb lejáratú kihelyezéseket támogatja A forintlikviditást érő sokkok esetén védőhálót biztosít Új jelzáloglevél vásárlási program Cél a lejárati eltérés csökkentése – hosszú források között kiemelt fontosságúak a jelzáloglevelek Feltétel: az univerzális jelzáloglevél kibocsátási jog megteremtése A jegybank ismételten vásárol jelzáloglevelet az elsődleges piacon Fedezeti kör bővítése Növeli a bankok likviditási pufferét, likviditási védőhálót biztosít Simor András - Monetáris politika a válság idején

Köszönöm a figyelmet!