Monetáris politika a válság idején Karvalits Ferenc alelnök 2012. március 28.

Az előadások a következő témára: "Monetáris politika a válság idején Karvalits Ferenc alelnök 2012. március 28."— Előadás másolata:

1 Monetáris politika a válság idején Karvalits Ferenc alelnök 2012. március 28.

2 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az egyensúlytalanságok kialakulása a válság előtt Erőteljes alkalmazkodás a válság során 2011-es folyamatok és az urozóna periféria országai adósságválságának hatása Mit tehet a gazdaságpolitika? Mit tehet az MNB a gazdasági helyzet javítása érdekében? Tartalom

3 1. Válság előtt, válság alatt

4 Magyarország növekedése lemaradt a régiós versenytársaktól 4 Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

5 Államadósság a GDP %-ában Miközben jelentős pénzügyi egyensúlytalanságokat halmozott fel 5 Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején Külső adósság a GDP %-ában

6 A szektorok nyitott pozíciója A külső eladósodás együtt járt a magánszektor fedezetlen nyitott devizapozíciójának kinyílásával 6 Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

7 7 Régiós összehasonlítás 7 Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

8 Állományi hatás : a növekvő kockázatkerülés miatt drágább a meglevő adósságot finanszírozni, ez visszafogja a beruházást illetve általában a belföldi felhasználást Áramlási hatás a növekedés szerkezetében: a külső forrásbevonásra alapozott növekedési modellek korrekcióra kényszerülnek A válság kikényszeríti a növekedési modell megváltoztatását, az átmenet nagyon fájdalmas folyamat 8 Forrás: MNB. 8 Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

9 9 A „folyó” mutatókban gyors és nagymértékű alkalmazkodás történt Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

10 A leértékelődés miatt a jövedelmekhez képest nem csökken a hitelállomány A felhalmozott állományokban azonban sokkal kisebb a javulás 10 Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

11 A bankrendszerből folyamatos a külföldi forráskivonás, szintje azonban továbbra is magas 11 Forrás: MNB, EKB. A külföldi források változása 2010. június végéhez képest nemzetközi összehasonlításban A bankrendszer külföldi forrásainak betétállományhoz viszonyított aránya regionális összehasonlításban Megjegyzés: 2010-ben 1700 milliárd forinttal, miközben 2011-ben 1800 milliárd forinttal csökkent a bankrendszer külföldi forrásállománya. Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

12 A vállalati hitelezés szűkössége rontja a növekedési lehetőségeket Forrás: MNB. 12 Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

13 Az adósságleépítés mind a lakosságnál, mind az államháztartásnál a folyó kiadások csökkentését követeli meg, a rossz konjunkturális helyzetben visszaesnek a beruházások Belföldi felhasználás (szezonálisan igazított szintek) 13 Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

14 Nincs lehetőség keresletösztönző gazdaságpolitikára A kormány mozgásterét korlátozza, hogy az adósságfenntarthatóság romlása azonnali kockázati prémium emelkedéssel jár A jegybank mozgásterét korlátozza a deviza-eladósodottság Csak a kockázati felárak mérséklődése mellett lenne lehetőség monetáris lazításra A kockázati felárak magas szintjének legfontosabb tényezői: Globális kockázatkerülés Közvetlen érintettségünk az eurozóna pénzpiaci feszültségeiben Fiskális pálya bizonytalansága: átmeneti bevételek nagy súlya, jelentős megújítási igény Növekedési kilátások bizonytalansága Nemzetközi környezet Szabályozói bizonytalanság okozta befektetői kockázatkerülés Pénzügyi közvetítőrendszer működése 14 Szűkös gazdaságpolitikai eszköztár Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

15 Az export azonban segített a kilábalásban Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején 15

16 Két fő oka: Az európai adósságválság eszkalációja A hazai kockázati megítélés romlása 16 2011 közepén a lassú kilábalási folyamat megtört, ismét romlottak a kilátások Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

17 Európában a szuverén és banki kockázatok egymást erősítik Egyre több kérdőjel az európai bankrendszer portfolió- minőségével és tőkehelyzetével kapcsolatban: Egymással szembeni bizalmatlanság: befagyó pénzpiacok Forrásköltségek emelkedése: emelkedő CDS-ek Tőkebevonás nehézségek: csökkenő részvényárak Év végére jelentős likviditási problémák, a válság során tapasztalt legmagasabb banki CDS-ek A bankszektor problémái a periféria szuverénválságát is erősítették November végére megnőtt az esélye a hitelpiaci összeomlásnak (credit crunch) és a szuverén válság felgyorsulásának 17 Az európai adósságválság Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

18 Az állam refinanszírozási költsége jelentősen emelkedett az eurozónában Forrás: Thomson-Reuters, Bloomberg. 5 éves CDS felárak (2011 június átlaga = 100) 18 Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

19 Anyabankok ötéves CDS felárainak alakulása A bankok refinanszírozási költsége jelentősen emelkedett az euroövezetben 19 Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

20 A likviditásbővítés javította a bankszektor helyzetét, ami jelentősen oldotta a szuverén válságot AZ EKB év végi eszközei oldották a feszültségeket 20 Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején 2011. november 3-án az EKB bejelenti második fedezett kötvényvásárlási programját (CBPP 2, 40 Mrd euro) A dollárforrás-zavarok kezelésére a fejlett országok jegybankjai december 5-től csökkentették a fennálló dollár swap keretek költségeit EKB 3 éves hiteltender Először december 21-én: 489 Mrd euro Másodszor februári éves hiteltendert 529 Mrd euro értékben vettek igénybe Sikeres, a bankszektor feszültségeit érdemben oldotta Enyhített fedezeti kör előírások (ABS kötvények)

21 A bankközi piaci mutatók jelentősen estek Az EKB eszközei enyhítették a pénzpiaci feszültséget 21 Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

22 Exportpiacaink beszűkülnek Számottevő romlás a kockázati megítélésben: leértékelődő árfolyam, emelkedő finanszírozási költségek Anyabankoktól származó források beszűkülése és megdrágulása, a hitelezési feltételek további szigorítása Az óvatos fogyasztói magatartás tartós fennmaradása A külső és belső kereslet egyidejű romlása alacsonyabb beruházási aktivitást és rosszabb foglalkoztatási kilátásokat okoz A romló növekedési pálya újabb költségvetési egyensúlyjavító intézkedéseket tesz szükségessé 22 Hogyan érint minket az adósságválság eszkalációja? Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

23 23 Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején Európa a recesszió határán

24 Az exportpiaci részesedés alakulása Lassuló exportdinamika Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején 24

25 Magyar állampapír-piaci referenciahozamok alakulása A piaci szereplők csak egyre magasabb kockázati felárak mellett voltak hajlandóak finanszírozni a költségvetést 25 Forrás: Thomson-Reuters, MNB. Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

26 A helyzet stabilizálása érdekében a jegybank kamatemelésre kényszerült Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején 26

27 A BIS adatai szerint a banki forráskivonás Magyarországról volt a legnagyobb a régióban Kezdeti kitettség Hazai profitkilátások A romló kockázati megítéléshez magyar specifikus elemek is hozzájárultak 27 Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

28 A bankrendszer és a fiókok éven belül kumulált adózás előtti eredménye A bankrendszer romló jövedelmezősége versenyhátrány az anyabanki forrásallokációs döntésekben 28 Forrás: MNB. Megjegyzés: A bankrendszer 2011 végén éven belül kumulált adózás előtti eredménye -45 milliárd forint (bankadó és végtörlesztés nélkül 310 milliárd forint). Bankrendszeri adózás utáni jövedelmezőségi mutatók nemzetközi összehasonlításban Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

29 A BIS adatai szerint a banki forráskivonás Magyarországról volt a legnagyobb a régióban Kezdeti kitettség Hazai profitkilátások Fiskális finanszírozhatósági kockázatok: Jelentős lejáratok Alacsony növekedés mellett a magas hozamszint tartósan nem fenntartható A romló kockázati megítéléshez magyar specifikus elemek is hozzájárultak 29 Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

30 Lejáró állami és bankrendszeri éven túli források 30 Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

31 A kockázati feláraink jobban emelkedtek, mint a régióban 31 Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

32 A régió többi valutájához képest többet gyengül a forint az euróval szemben 32 Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

33 A háztartások felé a 2011. évi SZJA kiengedést követően tartósabb visszafogás érvényesül, elsősorban a transzferek és a közszféra béreinek megszorítása miatt. Nincs forrása a belföldi kereslet élénkülésének 33 Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

34 A kormányzati intézkedések miatt növekvő aktivitási ráta, de a foglalkoztatás lassú emelkedése miatt végig magas munkanélküliségi ráta 34Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

35 … a csökkenő reáljövedelmek mellett nincs tere a fogyasztásbővülésnek 35 Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

36 A kedvezőtlen beruházási környezet és a szigorú hitelkondíciók miatt tartósan visszafogott beruházási aktivitás a magánszektorban Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején Beruházási aktivitás a magánszektorban 36

37 A költségsokkok közvetlen hatásainak kifutásával mérséklődik az infláció Mérséklődő infláció A keresletre és a költségsokkokra érzékeny termékek inflációja 37 Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

38 Decemberihez hasonló reálgazdasági, de magasabb inflációs pálya A márciusi előrejelzés számokban Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején 38

39 Főbb üzenetek Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején 2012-ben stagnálást és 2013-ban is csak visszafogott gazdasági növekedést várunk, a kibocsátás mindvégig elmarad potenciális szintjétől Az inflációt az indirekt adóemelések, a tartósan gyenge árfolyam és a szabályozott áremelések jelentősen a cél fölé emelik 2012-ben Az alappálya szerint az elkövetkező negyedévekben a kamatszint tartása szükséges az inflációs cél 2013-as eléréséhez A kamatszint csökkentésére a jövő év elején, a kockázati prémium érdemi mérséklődésével és az inflációs alapfolyamatok javulásával kerülhet sor Az alappálya mentén felvázolt kamatszint biztosítja, hogy az árfolyam nem kerül a pénzügyi stabilitás szempontjából kritikus zónába 39

40 A nemzetközi helyzet javulása (LTRO, görög megállapodás) több csatornán keresztül javította a bankszektor deviza és forint likviditási helyzetét is Az elmúlt hónapokban bekövetkezett tőkeemelések a hazai bankszektor szolvencia helyzetén is javítottak A szabad forintlikviditás az új szabályozás miatt csökkent, ugyanakkor a stressz forgatókönyvekben is kielégítő Folytatódott a gyors ütemű külföldi forráskivonás, ami a swap-piacokat kedvezőtlen pénzpiaci helyzetben nyomás alá helyezheti és a növekedési kilátások szempontjából is igen kedvezőtlen A szektor alapvető sérülékenysége tehát nem változott: a likviditás és szolvencia továbbra is igen érzékenyen reagálhat a kockázati megítélés változására 40 Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején Az elmúlt hónapokban a pénzügyi stabilitási kockázatok némileg mérséklődtek, de a helyzet törékeny

41 A piac bizalmának megingása így a forintállampapír kibocsátást is veszélyeztetheti, ezért a finanszírozási tartalékok gyorsan kimerülhetnek és a devizatartalék folyamatosan csökkenhet. Kedvezőtlen kockázati vállalási hajlandóság mellett bekövetkező tartós bizalomvesztés akár a január elejeihez hasonló helyzethez is vezethet 41 Továbbra is úgy látjuk, hogy jelentős finanszírozási kockázatokkal és reálgazdasági költséggel járhat együtt egy IMF megállapodás nélküli forgatókönyv Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

42 3. Mit tehet a jegybank a gazdasági helyzet javítása érdekében?

43 Elsődleges célját szem előtt tartva a rendelkezésre álló eszközökkel mérsékli a növekedési áldozatot és lehetőségeihez mérten simítja az alkalmazkodást Az MNB lehetőségei korlátozottak Monetáris lazítás a devizaadósság következtében pénzügyi stabilitási kockázatot jelenthet Alapvető célok: inflációs cél elérése - kiszámítható környezet pénzügyi stabilitás biztosítása - növekedés közvetett árfolyam túllövések elkerülése támogatása Egy kibővített monetáris eszköztár segíthet piaci kudarcok kezelésében, piacépítésben de hosszabb távon hiányt/adósságot generálhat és bizalomromlást, tőkekivonást, stabilitási kockázatokat okozhat 43 Mit tehet az MNB? Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

44 Az MNB nem tudja helyettesíteni a piacot – az átmeneti piaci zavarok elhárításában és a piac építésében lehet szerepe Devizalikviditás biztosítása A hitelállomány 65 százaléka devizában van A devizaszűke különösen piaci sokkok idején okoz jelentős zavart, amit a jegybank deviza swap eszköztárával enyhíthet Kockázat: a devizatartalék csökkenésével fokozódik a bizalomhiány Forintlikviditás bővítése Elmúlt években gyors forintlikviditás bővülés Rendszerszinten érdemi likviditásfelesleg – nincs probléma Jelentős sokkok esetén egyedi szinten lehetnek kockázatok 44 Az MNB eddigi intézkedései Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

45 Alapvető célok: Defláció elkerülése – „nulla kamatszint” melletti további monetáris lazítás Piaci súrlódások enyhítése, transzmisszió javítása Főbb beavatkozási módok: Banki likviditásnyújtás – kis kockázat, szűk alkalmazhatóság Hitelpiaci beavatkozás (értékpapír-vásárlás), a jegybank állami garanciával hitelkockázatot vállalva csökkenti a piaci felárakat 45 A nem konvencionális eszközök nemzetközi tapasztalata Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

46 A nem konvencionális eszközöket érdemi mennyiségben csak fejlett országok használták Feltörekvő országokban a kamaton kívüli lazítás árfolyam- gyengülést, tőkemenekítést, prémiumnövekedést okozhat Hitelkockázat átvállalás közvetve fiskális költséget jelenthet, így csak ott alkalmazható, ahol nincs fenntarthatósági probléma Feltörekvő országokban hiányzik a vállalati értékpapír-piac 46 A nem konvencionális eszközök nemzetközi tapasztalata Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

47 Probléma Alacsony hitelezési hajlandóság (kockázatkerülés) Romló gazdaságpolitikai hitelesség Gyengülő hitelportfolió minőség Alacsony hitelezési képesség Alacsony tőkeellátottság (bankadó, végtörlesztés) Szűkülő finanszírozási források (külső forráskivonás, alacsony megtakarítás) Zavarok a bankközi piacok működésében 47 Hogyan indulhat újra a magyarországi hitelezés? Feladat általános bizalom építés növekedési potenciál és versenyképesség erősítése hitelkockázat átvállalás piac konform gazdaságpolitika piacépítés új finanszírozási konstrukciók támogatása likviditás biztosítása Jegybanki feladat Kormányzati feladat Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

48 A bankok biztonságos működéséhez egyre nagyobb forintlikviditási puffer szükséges Bizonytalan nemzetközi környezet, piaci zavarok Kockázati megítélés romlása Swap piaci ráutaltság ismételt növekedése A bankrendszer mérlegének lejárati szerkezete romlott A hosszabb lejáratú források hiánya közrejátszhat a hitelezési képesség romlásában Hosszabb távon új finanszírozási struktúrát kell kialakítani Belső, stabil forintforrások piacát kell fejleszteni 48 Új kihívások a hitelezési képesség javításában Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

49 1.Hosszú, 2 éves lejáratú, fedezet melletti refinanszírozás, változó kamatozással Lejárati összhang növelésével erősíti a bankok mérlegét Hosszabb lejáratú kihelyezéseket támogatja A forintlikviditást érő sokkok esetén védőhálót biztosít 2.Új jelzáloglevél vásárlási program Cél a lejárati eltérés csökkentése – hosszú források között kiemelt fontosságúak a jelzáloglevelek Feltétel: az univerzális jelzáloglevél kibocsátási jog megteremtése A jegybank ismételten vásárol jelzáloglevelet az elsődleges piacon 3.Fedezeti kör bővítése Növeli a bankok likviditási pufferét, likviditási védőhálót biztosít 49 Monetáris politikai eszköztár bővítés Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

50 Köszönöm a figyelmet!

51 51 A hitelezési fordulat tovább késik,így továbbra sem támogatja a kilábalást Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

52 Az szja-csökkentés jórészt a megtakarításokat növelte. A CHF erősödés jelentősen emelte a devizaadósok terheit A megtakarítási ráta tovább emelkedik A háztartások nettó pénzügyi megtakarítási rátája (a rendelkezésre álló jövedelem százalékában) 52 Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

53 A közmunka-programoktól eltekintve nem élénkül a munkakereslet Laza munkapiaci feltételek Kiírt új álláshelyek száma 53 Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

54 2. Mit tehet a gazdaságpolitika a jelenlegi válság során?

55 Indirekt adók emelése: Jövedéki adók emelése Áfa emelés: 25%  27% Direkt adó változások: Veszteségelhatárolás szabályainak szigorítása Adójóváírás és a szuperbruttó részleges kivezetése Jelentős minimálbér-emelés az alacsony keresetűek kompenzálására Állami kiadások csökkentése Új költségvetési intézkedések 55 Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

56 A költségvetés mozgástere kicsi: a 10 éves állampapír hozamok tartósan a régiós átlag fölött 56 Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején