Jelentés a pénzügyi stabilitásról 2013. május 2013. május 21.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
„A jegybank kamatcsökkentési hajlandósága” Hamecz István ügyvezető igazgató „Új kormányos – régi gondok” GKI konferencia november 25.
Advertisements

Jelentés a pénzügyi stabilitásról
Fenntartható növekedés és monetáris politika Magyar Üzleti Fórum 2014 Budapest, december 11. Dr. Balog Ádám, MNB alelnök 1.
Jelentés a fizetési mérleg alakulásáról
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK INFLÁCIÓS JELENTÉS március Virág Barnabás Március 29.
XXVI. Vezérigazgató Találkozó
Lehet-e sikeres gazdaságunk jól működő bankrendszer nélkül? Simor András Horgony december 8.
1 „ Gazdasági kihívások 2009-ben ” Dr. Hegedűs Miklós Ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Dunagáz szakmai napok, Dobogókő Április 15.
Agrár Európa Klub Budapest, május 27.
Makrogazdasági és részvénypiaci kilátások
Gazdasági várakozások, a kis- és közepes vállalkozások helyzete Makó Ágnes – Tóth István János MKIK GVI Korrekt Partner Védjegy második ünnepélyes díjátadása.
A bankközi forintpiacok likviditásának és a bankközi referenciakamatok információtartalmának alakulása MNB, Pénzügyi elemzések október 1.
Meddig tart a „hét szűk esztendő” a hitelezésben? Simor András február 16. A Napi Gazdaság makrogazdasági fóruma.
Az MNB hitelezési felmérésének aktuális eredményei II. negyedév* Pénzügyi stabilitás Magyar Nemzeti Bank augusztus 29. * A prezentáció az MNB.
Ciklikus vagy strukturális? A gazdaságpolitika fő kérdése Simor András Közgazdász vándorgyűlés, Eger Szeptember 29.
A bankok és az állam viszonya válságok idején
A magyar bankszektor aktuális állapota jegybanki szemmel
1 Az MNB hitelezési felmérésének módszertana Fábián Gergely (Pénzügyi Stabilitás) Homolya Dániel (Pénzügyi Stabilitás) február 11.
Az MNB hitelezési felmérésének aktuális eredményei
A diákat jészítette: Matthew Will
MNB Növekedési Hitelprogram Sebők Orsolya Főszerkesztő
Kinek jut az MNB Növekedési Hitelprogramból? Sebők Orsolya Főszerkesztő
MNB Növekedési Hitelprogram Sebők Orsolya Főszerkesztő
MNB Növekedési Hitelprogram 2.0 Sebők Orsolya Főszerkesztő
A növekedés esélyei jelentés az Eurozónából Havas István XX. Vezérigazgató Találkozó Sárvár, 2010 szeptember 29.
Az MNB inflációs előrejelzésének szakmai háttere Hamecz István ügyvezető igazgató MNB.
Horgony 2013 Simor András december A növekedéshez kiszámíthatóság és stabilitás kell Horgony 2013 – Simor András Ahová tartozni szeretnénk:
Az MNB hitelezési felmérésének aktuális eredményei IV. negyedév*
1 Az amerikai jelzálogpiaci válság és következményei (európai és hazai kihatások) Homolya Dániel, Közgazdasági elemző, Pénzügyi Stabilitás
Jelentés a pénzügyi stabilitásról (2012. november) november 5.
Inflációs Jelentés november Kovács Mihály András.
Inflációs jelentés, december Elemzői fórum Pellényi Gábor december 20.
A magyar pénzügyi rendszer csekély mértékben tudja támogatni a gazdaság fellendülését Jelentés a pénzügyi stabilitásról november (az első három negyedév.
Inflációs Jelentés február elemzői fórum Kovács Mihály András.
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK INFLÁCIÓS JELENTÉS szeptember Virág Barnabás Szeptember 22.
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK INFLÁCIÓS JELENTÉS június Virág Barnabás Június 28.
Amit tanárnak és diáknak is érdemes tudni a pénzügyi stabilitásról
Tények, lehetőségek, következtetések
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK INFLÁCIÓS JELENTÉS december Virág Barnabás December 22.
Stabilitás és növekedés: lehet-e egyszerre? Király Júlia Forint, Válság, Államadósság Konferencia március 8.
Az MNB inflációs előrejelzésének szakmai háttere Hamecz István ügyvezető igazgató október 18.
Szeged, Magán „vétkek” – köz terhek HUF kamat > devizakamat Euro kamat Kamat tőkeáramlás – fizetési mérleg Növekedés ( adósságszolgálat ) Foglalkoztatás.
1 Jelentés a pénzügyi stabilitásról április.
IV. Terjeszkedés.
Kiútkeresés az adósságválságban Hol tartunk most? Csermely Ágnes Bankok Magyarországon – 2012 Dr. Gáspár Pál Közgazdaságtudományi Emlékalapítvány konferenciája.
1 Magyarok a piacon II. Hogyan hat a pénzügyi válság a KKV- szektorra? Király Júlia (MNB) A prezentáció készítésében közreműködtek a Pénzügyi Stabilitási.
Az MNB feladata és eszközei május Az előadás menete célok és feladatok az inflációs célkövetés rendszere transzmissziós csatornák a monetáris.
Kármán András Budapest, január 21..  1. A külső finanszírozáson nyugvó növekedési modell sikeres volt, de sérülékeny  2. A válság kikényszerítette.
Pénzügyi stabilitási jelentés
Az NHP második szakaszának eredményei és kilátásai
Európa, a régió és Magyarország bankszektorának kilátásai – XXVIII. Vezérigazgatói találkozó Siba Ignác szeptember 12. – Röjtökmuzsaj.
Válság Kényszer és lehetőség. A magyar gazdaság örökölt hátrányai.
A hitelintézet prudens működésének szabályozása
Gazdasági és pénzügyi kilátások Auth Henrik MNB alelnöke február 2.
Fizetési mérleg jelentés
III. További finanszírozási alternatívák
1 Pénzügyi stabilitás Magyarországon Király Júlia alelnök, Magyar Nemzeti Bank Közreműködött: Homolya Dániel, Szigel Gábor és a PST munkatársai Lízingszövetség.
Pénzügyi Stabilitási Jelentés május
Makrogazdasági kilátások Inflációs Jelentés június
Beruházások banki finanszírozási lehetőségei, változó tendenciák a bankrendszer működésében az építőipar szemszögéből „Kárpát-medence Kincsei Egerben”
Innovatív monetáris politika nem-hagyományos időkben Az MNB válaszai a makrogazdasági kihívásokra GTTSZ konferencia Kuti Zsolt, igazgató április.
A magyar gazdaság helyzete és kilátásai – a jegybank szerepe Treasury Club Vonnák Balázs, MNB június 4.
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Növekedési Hitelprogram – a második szakasz eredményei Pulai György Hitelösztönzők főosztály vezetője január 14. Elemzői.
Az önfinanszírozási program aktuális kérdései Nagy Márton alelnök Hoffmann Mihály igazgató Magyar Nemzeti Bank május 10.
Az euró bevezetésének lehetőségei Magyarországon Tabák Péter Gazdaságpolitikai főosztály Pénzügyminisztérium Budapest, május 23.
Makrogazdasági kilátások Inflációs jelentés – december
Makrogazdasági kilátások Inflációs jelentés – június
A Piaci Hitelprogram második szakaszának technikai paraméterei
Fizetési mérleg jelentés április
Magyar gazdaságpolitika a rendszerváltás után 2. A 2010 utáni korszak
Előadás másolata:

Jelentés a pénzügyi stabilitásról május május 21.

2 Pénzügyi stabilitási hőábra Forrás: MNB.

Hitelezési feltételek: A bankrendszer a gazdaság támogatási funkcióját továbbra is csak korlátozottan tölti be.  A bankrendszer az alacsony hitelezési hajlandóság miatt a vállalati szegmensben erősen prociklikus, ami különösen a banki finanszírozásra rászorult kkv-szektor forráshoz jutását nehezíti meg. Sokkellenálló képesség: A stresszhelyzetben növekvő tőkeigény a tulajdonosok elkötelezettsége miatt kezelhető mértékű.  LIKVIDITÁS: A likviditási kockázatok továbbra is alacsonyak, melyet a stressztesztek is visszaigazolnak. Ugyanakkor a likviditás döntően forintban áll rendelkezésre, ami a devizaswappiac súrlódásmentes működését igényli.  TŐKE: Bankrendszeri szinten a tőkeellátottság javult. Ugyanakkor egyes bankok kedvezőtlenebb induló tőkepozíciója miatt a szolvencia stresszteszt némileg magasabb tőkeszükségletet jelez. Ez azonban az anyabanki elköteleződést is figyelembe véve kezelhető mértékű. Összefoglaló I. – A bankrendszer továbbra is prociklikusan viselkedik 3

4 Összefoglaló II. – Kiemelt kockázatok és azok kezelése Kiemelt kockázatok: Kockázatcsökkentő lépések: 1. Az eurozóna adósságválságának elhúzódása 1. Az eurozónából esetlegesen érkező kedvezőtlen sokkok hatásának csökkentése érdekében továbbra is szükséges hazánkban a prudens fiskális politika fenntartása, valamint a fenntartható gazdasági növekedés támogatása. 2. A hazai gazdaság sérülékenysége 2.1. Hitelpiaci problémák a vállalati, különösen a kkv-hitelezésben 2.1. A Növekedési Hitelprogram első pillére javíthatja a kkv-szektor olcsó forráshoz jutásának esélyét A természetes fedezettel nem rendelkező vállalatok árfolyamkitettsége 2.2. A Növekedési Hitelprogram második pillére az érintett kkv-k devizahitelének forintosítását célozza Ráutaltság a külföldi finanszírozásra, amely jelentős részben rövid lejáratú 2.3. A Növekedési Hitelprogram harmadik pillére csökkenti a külföld felé fennálló adósságot és hosszabbítja annak lejáratát 3. A bankrendszer portfólióminőségének romlása 3.1. A már meglévő nemteljesítő hitelállomány magas aránya 3.1. A családi csődeljárás intézményének tervezett bevezetése a már nemteljesítő portfólió kezelését segítené, miközben „tiszta lapot” biztosítana a túladósodott ügyfeleknek Újonnan nemteljesítővé váló hitelek jelentős aránya Az árfolyamgát magasabb kihasználtsága mérsékelhetné a lakossági portfólió romlását A Növekedési Hitelprogram első két pillére javíthatja a kkv-hitelportfólió minőségét. 4. A bankok közötti verseny hiánya a jelzáloghitelezésben 4.1. Célszerű lenne az előtörlesztési díj szabályozói maximumát 1-1,5 százalékra csökkenteni más bank hiteléből történő kiváltás esetén is A GVH korábbi javaslatával egyetértve megvizsgálandónak tartjuk az állami támogatás hordozhatóságának bevezetését A maximális közjegyzői díjak csökkentése indokolt lehet, hiszen egy jelentős, a hitelkiváltást érdemben ellenösztönző tételről van szó, melyet nem versenyző, de nem is állami szereplők számítanak fel A legtöbb jelzáloghitel termékkapcsolást tartalmaz, ezért ösztönözni kell a folyószámlák hordozhatóságát Támogatandó olyan szereplők megjelenése, melyek segítenék a háztartásokat a legkedvezőbb ajánlatok felkutatásában.

Hitelezési feltételek 5

6 A bankrendszer a gazdaság növekedését támogató funkcióját nem tölti be Forrás: MNB. Megjegyzés: A PKI éves növekedési üteme azt mutatja, hogy mennyi a pénzügyi közvetítő szektor (bankrendszer) hozzájárulása a reál-GDP éves növekedési üteméhez. Pénzügyi Kondíciós Index (PKI), a reál-GDP éves növekedése

7 A vállalati hitelállományok a válság óta folyamatosan csökkennek Forrás: MNB. A vállalatok hitelállományának nettó negyedéves változása

8 A vállalati hitelezés visszaesésében mind a keresleti, mind a kínálati tényezők szerepet játszanak Forrás: MNB. A vállalati hitelezés visszaesésének dekompozíciója keresleti és kínálati tényezőkre (2008 szeptemberéhez képest)

9 A kamatcsökkentési ciklussal ugyanakkor enyhültek a vállalati hitelezés árjellegű feltételei… Forrás: MNB. A hitelintézetek vállalati hitelkamatai és a jegybanki alapkamat

10 … és ezzel vélhetően javult a belföldi vállalati hitelezési pálya Forrás: MNB becslés. A vállalati hitelezés előrejelzése különböző forgatókönyvek mellett

11 A vállalati hitelpiaccal ellentétben a lakossági piacon továbbra is a keresleti tényezők dominálnak Forrás: MNB. A háztartások hitelállományának nettó negyedéves változása

12 Az új hitelkihelyezések trendszerűen tovább mérséklődtek az elmúlt évben Forrás: MNB. Hitelintézetek új hitelkihelyezései a háztartási szegmensben

Sokkellenálló képesség 13

14 Rendszerszintű Pénzügyi Stressz Index (REPSI) alacsony szintje a kulcsfontosságú piacok viszonylagos nyugalmát jelzi Forrás: MNB. Megjegyzés: A magasabb érték nagyobb mértékű stresszt takar. A Rendszerszintű Pénzügyi Stressz Index

15 A likviditási stresszteszt forgatókönyve Megjegyzés: A likviditási stresszteszt 30 napra előretekintő. Forrás: MNB.

16 Likviditási Stressz Index alacsony likviditási kockázatot mutat Megjegyzés: A mutató a hiány mértékével súlyozott piaci részarányok összege. Minél magasabb a mutató értéke, annál nagyobb a likviditási kockázat a stresszpálya mentén. Forrás: MNB. A Likviditási Stressz Index, a bankok szabályzói limit feletti likviditási többlete, illetve hiánya a stressz pályán

17 A szolvencia stresszteszt forgatókönyve Nyolc negyedéves előrejelzési horizont a év végi állapotból indulva, a sokk II. negyedévben érkezik. Alappályánk a márciusi inflációs jelentés előrejelzése. Stresszpályán az alappályához képest:  4,3 százalékponttal alacsonyabb GDP-növekedés;  15 százalékkal gyengébb forint árfolyam;  300 bázispontos kockázati prémium sokk;  10 százalékos lakásár-csökkenés. Stresszpályán a már nemteljesítő hitelek után is pótlólagos értékvesztést számoltunk el, mivel egy jelentősen romló gazdasági környezetben ezeknél az ügyleteknél is csökken a megtérülési arány. Az árfolyamgátnál alap- és stresszpályán egyaránt 50 százalékos belépési aránnyal számoltunk. A bankadót az egész időhorizonton teljes összegben érvényesítettük, a tranzakciós adó teljes áthárításával számoltunk.

18 A főbb kockázatoknak a bankrendszer eredményére gyakorolt hatása a stressztesztben, két éves időhorizonton Forrás: MNB.

19 Alappályán nincs pótlólagos tőkeigény, a stresszpályán azonban már több banknál is tőkepótlásra lehet szükség Forrás: MNB.

20 Tőke Stressz Index növekvő, de még kezelhető mértékű szolvencia kockázatot jelez Forrás: MNB. Megjegyzés: A mutató a hiány mértékével súlyozott piaci részarányok összege. Minél magasabb a mutató értéke, annál nagyobb a szolvencia kockázat a stresszpálya mentén. Tőke Stressz Index, a bankok szabályozói limit feletti tőketöbblete, illetve hiánya a stressz pályán

Kiemelt kockázatok és kezelésük 21

1.Az eurozóna adósságválságának elhúzódása. 2.A magyar gazdaság sérülékenysége a technikai recesszióból kikerülés ellenére is fennmarad. Hitelpiaci problémák a vállalati, különösen a kkv-szegmensben Magas a természetes fedezettel nem rendelkező vállalatok árfolyamkitettsége Ráutaltság a külföldi forrásokra, amely jelentős részben rövid lejáratú 3.A bankrendszer mérlegét nagymértékben terheli a jelentős nemteljesítő állomány, ami előrejelzéseink szerint tovább növekedhet. 4.A bankok közötti verseny hiánya növekedési és jóléti veszteséget okoz. 22 Kiemelt kockázatok

Az eurozóna adósságválsága elhúzódik.  Számos periféria ország a korábbiaknál nagyobb költségvetési megszorításra kényszerül.  Egyes centrum országokban is a kormányok várhatóan jelentős költségvetési megszorításokat hajthatnak végre.  Jelentősen romolhat az eurozóna gazdasági növekedési kilátása, miközben a befektetői hangulat is hektikus maradhat. A magas forrásköltségek és a romló portfólió miatt gyenge az európai bankok jövedelemtermelő képessége. A romló növekedési kilátások nyomás alá helyezhetik az európai bankok mérlegeit. Több országban a bankrendszer jelentős tőkeinjekcióra szorul. Kockázatok a pénzügyi közvetítő rendszer külső környezetében 23

24 A kínálati korlátok nagyobb mértékben sújtják a kkv- szektort A vállalati új hitelkihelyezések változása vállalatméret szerinti bontásban Forrás: KHR, MNB becslés.

25 A fedezetlen árfolyamkitettség jelentős kockázatot hordoz a kkv-szegmensben Forrás: KHR, MNB becslés. Az árfolyamleértékelődés eloszlása hitelszerződésenként a kkv-szegmensben

26 A hitelezési trendek megfordítását és a kkv szegmens árfolyamkockázatának csökkentését célozza a jegybank a Növekedési Hitelprogramjának első két pillére Forrás: MNB. Belföldi vállalati hitelek növekedési dinamikája Teljes vállalati szektorKkv-szegmens

27 A NHP harmadik pillére gyorsítja a rövid külföldi források mérséklődését, de ez nem jár együtt mérlegalkalmazkodással A bankrendszer külföldi forrásainak és a hitel/betét mutatójának alakulása az előrejelzési horizonton Forrás: MNB.

28 Az NHP III. pillére racionalizálja az adósságszerkezetet, csökkenti az MNB költségeit A rövid külső adósság csökkentése alacsonyabb devizatartalékot és MNB-kötvényállományt tesz lehetővé a sebezhetőség növelése nélkül Az MNB által nyújtott swap hatása a bankrendszer mérlegére: A konszolidált államháztartás mérlegének változása, amennyiben az ÁKK közreműködésével csökkentjük a rövid külső adósságot Likvid forinteszközök Külföldi eszközök Hitelek Saját tőke Külföldi források Betétek MNB devizatartaléka Egyéb eszközök MNB-kötvény Egyéb jegybanki források Devizakötvény Forintkötvény

29 A hitel/betét mutató 100 alá csökkenésével is fennmarad a bankok külföldi finanszírozási szükséglete Forrás: MNB. A bankrendszer stilizált mérlege 100 százalékos hitel/betét mutató mellett

30 A hazai pénzügyi közvetítő rendszerben a romló hitelportfólió kezelése továbbra is kihívás A nemteljesítő hitelek aránya és az értékvesztés eredményt rontó hatása Forrás: MNB. VállalatokHáztartások

31 A vállalati szegmensben az NHP első két pillére, míg a háztartásoknál a családi csőd intézményének bevezetése javíthatja a portfólió minőségét Forrás: MNB. A családi csődeljárás lehetséges folyamatábrája

32 Az árfolyamgát kihasználtságának növekedése is jótékonyan hatna a portfólióminőségre Forrás: MNB. Az árfolyamgát intézményének kihasználtsága

33 A magas költségeket a bankok a kamatmarzs növelésével próbálják ellensúlyozni A bankrendszeri kamatmarzs A nettó kamatjövedelem aránya a mérlegfőösszeghez (2012. június – konszolidált adatok) Forrás: EKB CBD adatbázis, MNB.

34 Az árazásban megfigyelhető piaci kudarcot a verseny erősítésével lehetne kezelni Célszerű lenne az előtörlesztési díj szabályozói maximumát 1-1,5 százalékra csökkenteni más bank hiteléből történő kiváltás esetén is. A GVH korábbi javaslatával egyetértve megvizsgálandónak tartjuk az állami támogatás hordozhatóságának bevezetését. A maximális közjegyzői díjak csökkentése indokolt lehet, hiszen egy jelentős, a hitelkiváltást érdemben ellenösztönző tételről van szó, melyet nem versenyző, de nem is állami szereplők számítanak fel. A legtöbb jelzáloghitel termékkapcsolást tartalmaz, ezért ösztönözni kell a folyószámlák hordozhatóságát. Támogatandó olyan szereplők megjelenése, melyek segítenék a háztartásokat a legkedvezőbb ajánlatok felkutatásában.

Köszönöm a figyelmet! 35