Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Jelentés a pénzügyi stabilitásról

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Jelentés a pénzügyi stabilitásról"— Előadás másolata:

1 Jelentés a pénzügyi stabilitásról
2013. november

2 A pénzügyi stabilitás hőábrája
2

3 A stabilitási jelentés legfontosabb üzenetei
A vállalati hitelállomány visszaesése a következő években várhatóan megáll, amiben meghatározó szerepet játszik a Növekedési Hitelprogram. A tartós hitelezési fordulathoz ugyanakkor kínálati oldalról a kondíciók további oldása szükséges. A mérlegüket leépítő nagybankok aktivitásának egy részét a piac kisebb szereplői átvehetik, ez azonban ezen intézmények tőkeellátottságának és finanszírozási képességének megerősítését feltételezi. A háztartások deviza eladósodottsága jelentős pénzügyi stabilitási kockázatot hordoz, így annak kezelése valamennyi szereplő érdeke. A legfontosabb feladat az árfolyamkockázat leépítése. A már meglévő jelzáloghiteleknél is kötelezővé kellene tenni a referenciához kötött kamatozást. Az ügyfelek kamatkockázatának meghatározott keretek közé szorítása érdekében jelzáloghiteleknél a benchmark felett felszámítható marzsot is maximálni lehetne. A hazai bankrendszert tartósan gyenge jövedelmezőségi kilátások jellemzik, ami az egyes banki szereplőket stratégiájuk újragondolására késztetheti. Ez a piac konszolidációját eredményezheti, aminek során a jelenlegi kisebb bankok és szövetkezeti hitelintézetek érdemben növelhetik piaci részesedésüket, és új szereplők megjelenése sem zárható ki. 3

4 Kiemelt kockázatok és ajánlások azok kezelésére I.
A kedvezőtlenné váló befektetői hangulat gyengíti a növekedési kilátásokat 2. A hazai bankrendszer nem támogatja a gazdasági növekedést a hitelezésen keresztül 2.1. Hitelpiaci problémák a vállalati, különösen a kkv-hitelezésben 2.2. A háztartási szegmensben magas kamatmarzsok Kockázatcsökkentő lépések: A külső környezetből érkező sokkok hatásának csökkentése érdekében továbbra is szükséges hazánkban a prudens fiskális politika fenntartása, valamint a fenntartható gazdasági növekedés támogatása. 2.1. A Növekedési Hitelprogram második szakasza tovább javítja a kkv-szektor olcsó forráshoz jutásának esélyét. Az átlátható árazás szabályait kötelezően ki kell terjeszteni a már meglévő jelzáloghitelekre.   A jelzáloghitelek esetében a felszámítható marzs maximalizálása, amit már a meglévő hitelekre is érvényesíteni kellene. 4

5 Kiemelt kockázatok és ajánlások azok kezelésére II.
A háztartások fedezetlen deviza- kitettsége a portfólió minőségének romlását gyorsíthatja 4. A nemteljesítő állományok magas aránya jövedelmezőségi problémákat okoz, miközben a hitelezést is hátráltatja 4.1. A vállalati szegmensben tovább nő a nemteljesítő hitelek aránya 4.2. A háztartásoknál különösen a nem- teljesítő jelzáloghitelek magas aránya a kockázat Kockázatcsökkentő lépések: Az árfolyamgát intézményének olyan irányú átalakítása, ami az árfolyamkockázattól az eddiginél nagyobb részben, vagy teljes mértékben megszabadítja a természetes fedezettel nem rendelkező háztartásokat. 4.1. A portfólió tisztításának felgyorsítása, amit szabályozói eszközökkel és/vagy ösztönzőkkel is érdemes lehet elősegíteni. 4.2. A családi csődeljárás intézményének minél gyorsabb bevezetése a már nemteljesítő portfólió kezelését segítené, miközben „tiszta lapot” biztosítana a túladósodott ügyfeleknek. 5

6 Kiemelt kockázatok és ajánlások azok kezelésére III.
5. A bankok jövedelmezősége tartósan alacsony 5.1. Versenyhátrány a külső forrásokhoz jutásban 5.2. A piaci konszolidációs folyamattal járó erőteljesebb mérlegleépítés Kockázatcsökkentő lépések: Az NHP az olcsó jegybanki refinanszírozáson keresztül oldja az esetleges finanszírozási feszültségeket. Az NHP III. pillérén keresztül a devizafinanszírozás jelentős részben biztosított a swappiaci kitettség növekedése nélkül. A bankrendszert érintő kérdésekben a teherviselő képesség fokozottabb figyelembevétele. Azon szereplők (kisebb bankok, szövetkezeti hitelintézetek) megerősítése, melyek rövid távon is képesek lehetnek részben helyettesíteni a nagyobb hitelintézeteket. 6

7 Hitelezési folyamatok

8 A vállalati hitelezés visszaesése döntően a nagybankokhoz köthető, miközben az új kihelyezéseken belül a részesedésük továbbra is meghatározó A hazai hitelintézetek vállalati hitelállományának változása intézménytípusonként decemberéhez képest (árfolyamszűrt) A hazai hitelintézetek bruttó vállalati hitelkibocsátása intézménytípusonként Forrás: MNB. Forrás: MNB. 8

9 A jegybanki kamatcsökkentési ciklus a kkv-szegmensen is érezteti kedvező hatását – bár csak szűk körben Az 1 millió euro alatti hazai vállalati hitel árazása, illetve a jegybanki alapkamat Forrás: MNB. 9

10 Kamatcsökkenés az I. és II. pillérben kiváltott hiteleknél
A kkv-szegmens szereplőinek kamatterhei jelentősen csökkentek az NHP-nak köszönhetően, mind az új, mind pedig a kiváltott hitelek esetében Kamatcsökkenés az I. és II. pillérben kiváltott hiteleknél Forrás: MNB. 10

11 A kkv-szegmens hitelhez jutását nagymértékben javította a jegybank Növekedési Hitelprogramja
Az NHP keretében folyósított hitelek vállalatméret szerinti megoszlásban *Az EU-s támogatásra nyújtott hitelekkel együtt. Forrás: MNB. 11

12 AZ NHP hatására a válság óta először növekedtek érdemlegesen a hitelállományok a vállalati szegmensen Negyedéves nettó hitelváltozás és éves növekedési ütem a vállalati és a kkv- szegmensben Forrás: MNB. 12

13 A Növekedési Hitelprogram első és második szakaszának összehasonlítása
A NHP sikerességére való tekintettel a Monetáris Tanács a program folytatása mellett döntött A Növekedési Hitelprogram első és második szakaszának összehasonlítása Forrás: MNB. 13

14 Megáll a visszaesés a teljes vállalati hitelezésben, a kkv-szegmensen a hitelezési fordulat pedig már idén bekövetkezik A vállalati hitelezés éves növekedési ütemének előrejelzése A kkv szektor hitelezés éves növekedési ütemének előrejelzése Forrás: MNB. Forrás: MNB. 14

15 Tartós fordulathoz a nagybankok hitelezési feltételeinek további oldása szükséges, de a piac egy részét a kis- és középbankok, illetve a szövetkezeti hitelintézetek átvehetik A kis- és középbankok hitelezési potenciálja 450 milliárd forintra tehető, ami a teljes belföldi vállalati hitelállomány 7, míg a kkv hitelek 12 százalékát teszi ki. Mivel ezen bankok hitelezését a likviditási korlátok határozzák meg, ezért itt az NHP további puffert jelent. A szövetkezeti hitelintézetek hitelezési potenciálja 400 milliárd forintra tehető, ami a vállalati hitelek 6, míg a kkv hitelállományok 10 százalékának felel meg. Mivel itt a tőkekorlátok a meghatározóak, a takarékszövetkezeti szektor tervezett tőkejuttatása érdemben javíthatja a hitelezési képességet. 15

16 Portfólió minőség

17 Az előrejelzésünk szerint a vállalatoknál a nemteljesítő portfólió arányának tetőzése várható
A nemteljesítő hitelek aránya és az értékvesztés eredményt rontó hatása a vállalati szegmensben Forrás: MNB. 17

18 A bankrendszer háztartási hiteleinek portfólió minősége
Egyedi hatások miatt jelentősen emelkedő nemteljesítési arány a háztartási szegmensben A bankrendszer háztartási hiteleinek portfólió minősége Forrás: MNB. 18

19 A deviza eladósodottság a háztartások jelentős részét érinti, ezért ennek megoldása valamennyi szereplő érdeke A bankrendszer és fiókok háztartási hitelei devizális és termékmegbontásban Forrás: MNB. 19

20 Az ügyfelek törlesztési terheinek emelkedésében a svájci frank erősödése mellett meghatározó szerepe van a felárak kockázati költségeket meghaladó növekedésének CHF-jelzáloghitelek mögötti átlagos becsült külföldi forrásköltség és az átlagos kamatfelár A HUF/CHF árfolyam Forrás: MNB. Forrás: MNB. 20

21 A legalacsonyabb jövedelmi kategóriákban a törlesztési teher kritikus szinteket ért el
Háztartások törlesztési terhe devizális bontásban a rendelkezésre álló jövedelem arányában A hitellel rendelkező háztartások jövedelemarányos törlesztési terhe jövedelmi decilisenként Forrás: MNB. Forrás: GfK, MNB. 21

22 Az árfolyamgát intézményének kihasználtsága továbbra is várakozások alatti, ami növeli a nemteljesítés valószínűségét Az árfolyamgát intézményének kihasználtsága Az árfolyamgátból való kimaradás indokai Forrás: MNB. Forrás: GfK, MNB. 22

23 A már nemteljesítő hiteleknél megoldást a NET aktivitásának növelése mellett a magáncsőd intézményének mielőbbi bevezetése jelenthet A bankrendszer nemteljesítő háztartási hitelei devizális és termékmegbontásban Forrás: MNB. 23

24 A bankrendszer nemteljesítő háztartási hiteleinek arányában fordulat következik be az előrejelzési horizonton A nemteljesítő hitelek aránya és az értékvesztés eredményt rontó hatása a háztartási szegmensben Forrás: MNB. 24

25 Jövedelmezőség

26 A hazai bankrendszer jövedelmezősége rendkívül gyenge nemzetközi összehasonlításban
Az EU országok bankrendszerének adózás utáni ROE mutatója A bankrendszer és fiókok adózás előtti eredménye Megjegyzés: Az ábrán a tagállamok bankrendszereinek 40-60, percentilis értéke mellett a magyar bankrendszer ROE értéke látható. Forrás: EKB CBD. Forrás: MNB. 26

27 A bankrendszer tartósan gyenge jövedelmezősége néhány külföldi tulajdonú nagybank távozásához vezethet Egyes intézmény csoportok befektetett tőkéjének viszonya a jelenlegi saját tőkéhez és a kivett osztalékokhoz képest Megjegyzés: 1997 decembere és 2013 júniusa között, nem jelenértéken számított összegek. Befektetett tőke alatt az induló saját tőke és az időszak alatt végrehajtott tőkeemeléseket értjük. Forrás: MNB. 27

28 A bankok gyors eladását a magas anyabanki finanszírozás akadályozhatja
A külföldi és tulajdonosi finanszírozás szerepe a bankrendszerben Forrás: MNB. 28

29 Stresszteszt eredmények

30 A likviditási stresszteszt erős ellenálló képességről tanúskodik, de csak forintban
A Likviditási Stressz Index, a bankok szabályzói limit feletti likviditási többlete, illetve hiánya a stresszpályán Megjegyzés: A mutató a 10 százalékos szabályozói limithez viszonyított, normált likviditási hiányok mérlegfőösszeggel súlyozott összege. Minél magasabb a mutató értéke, annál nagyobb a likviditási kockázat a stresszpálya mentén. 30 Forrás: MNB.

31 Stresszpályán növekvő, de még kezelhető mértékű tőkeigény
A stresszteszt eredménye a 8 százalékos szabályozói tőkemegfelelési ráta mellett Forrás: MNB. 31

32 Előző jelentésünkhöz képest a Tőke Stressz Index gyakorlatilag változatlan
A Tőke Stressz Index, a bankok szabályozói limit feletti tőketöbblete, illetve hiánya stresszpályán Forrás: MNB. 32

33 Köszönjük a figyelmet!


Letölteni ppt "Jelentés a pénzügyi stabilitásról"

Hasonló előadás


Google Hirdetések