Makrogazdasági kilátások (elemzői fórum) Inflációs Jelentés 2010. augusztus.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Makrogazdasági kilátások Inflációs Jelentés június
Advertisements

„A jegybank kamatcsökkentési hajlandósága” Hamecz István ügyvezető igazgató „Új kormányos – régi gondok” GKI konferencia november 25.
Fenntartható növekedés és monetáris politika Magyar Üzleti Fórum 2014 Budapest, december 11. Dr. Balog Ádám, MNB alelnök 1.
A monetáris politikai döntéshozatal szempontjai A magyar gazdaság és a monetáris politika kilátásai július 1. Simor András.
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK Karvalits Ferenc november Makrogazdasági kilátások - Karvalits Ferenc.
Jelentés a fizetési mérleg alakulásáról
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK INFLÁCIÓS JELENTÉS március Virág Barnabás Március 29.
Rövidtávú munkaerő-piaci előrejelzés 2013 Összefoglaló Sajtótájékoztató Nemzetgazdasági Minisztérium, Budapest V. ker. Kálmán Imre út 2., január.
Makrogazdasági kilátások Inflációs jelentés, szeptember szeptember 26. Virág Barnabás.
Gazdasági várakozások, a kis- és közepes vállalkozások helyzete Makó Ágnes – Tóth István János MKIK GVI Korrekt Partner Védjegy második ünnepélyes díjátadása.
Ciklikus vagy strukturális? A gazdaságpolitika fő kérdése Simor András Közgazdász vándorgyűlés, Eger Szeptember 29.
Makrogazdasági kilátások ALUTA konferencia november 12.
Jelentés az infláció alakulásáról február 23. Szakértői bemutató Közgazdasági főosztály.
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK INFLÁCIÓS JELENTÉS március Virág Barnabás Március 30.
2. A MAKROGAZDASÁGI POLITIKA CÉLRENDSZERE
1 A magyar gazdaság helyzete, perspektívái 2008 tavaszán Dr. Papanek Gábor Előadás Egerben május 7.-én.
Hogy állunk a konvergencia folyamatban? Hamecz István ügyvezető igazgató.
Hol is állunk? Hamecz István A Közgazdasági és monetáris politikai szakterület vezetője február 2.
A növekedés esélyei jelentés az Eurozónából Havas István XX. Vezérigazgató Találkozó Sárvár, 2010 szeptember 29.
Makrogazdasági kilátások Simor András XXI. Vezérigazgatói Találkozó március 30.
Külső adósság – Kockázatok és mellékhatások… Antal Judit MNB, Pénzügyi elemzések 2006 február 28. MNB-klub.
Az MNB inflációs előrejelzésének szakmai háttere Hamecz István ügyvezető igazgató MNB.
Makrogazdasági kilátások (elemzői fórum) Inflációs Jelentés május.
Inflációs Jelentés (elemzői fórum) február.
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK INFLÁCIÓS JELENTÉS szeptember Virág Barnabás szeptember
Inflációs Jelentés november Kovács Mihály András.
Inflációs jelentés, december Elemzői fórum Pellényi Gábor december 20.
Csak az egészséges költségvetési fogyókúra hozhat tartós eredményt Simor András A magyar gazdaság rövid távú kilátásai és a évi költségvetés előzetes.
Külső egyensúlyi folyamatok a revízió tükrében Antal Judit Pénzügyi elemzések 2009 Szeptember 30.
Inflációs kilátások ra Kovács Mihály András November.
Inflációs Jelentés február elemzői fórum Kovács Mihály András.
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK INFLÁCIÓS JELENTÉS szeptember Virág Barnabás Szeptember 22.
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK INFLÁCIÓS JELENTÉS június Virág Barnabás Június 28.
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK INFLÁCIÓS JELENTÉS június Virág Barnabás Június 22.
Makrogazdasági kilátások Inflációs Jelentés március Virág Barnabás Március 28.
Makrogazdasági kilátások Inflációs jelentés, március Magyar Nemzeti Bank Virág Barnabás, igazgató március 27.
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK INFLÁCIÓS JELENTÉS december Virág Barnabás December 22.
Az infláció tényezői 2006-ban Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Rt.
Az MNB inflációs előrejelzésének szakmai háttere Hamecz István ügyvezető igazgató október 18.
Aktuális monetáris politikai kérdések Simor András XVI. Országos Könyvvizsgálói Konferencia, Eger szeptember 4.
Makrogazdasági és részvénypiaci kilátások Béki Márta elemző QUAESTOR Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
A májusi inflációs jelentés főbb üzenetei Kovács Mihály András május 22.
1 Jelentés a pénzügyi stabilitásról április.
Az inflációs jelentés frissítése augusztus.
Inflációs jelentés Elemzői fórum Kiss Gergely február.
0 Makrogazdasági áttekintés november. 1 A Takarékbank es előrejelzése Reál GDP növekedés4.73,94, ,6-6,30,5.
A magyar gazdaság növekedési kilátásai, prognózisok Hamecz István.
Foglalkoztatáspolitika és makrogazdasági stabilitás Herczeg Attila Gazdaságpolitikai főosztály Pénzügyminisztérium szeptember 8.
Kiútkeresés az adósságválságban Hol tartunk most? Csermely Ágnes Bankok Magyarországon – 2012 Dr. Gáspár Pál Közgazdaságtudományi Emlékalapítvány konferenciája.
Makrogazdasági kilátások Inflációs jelentés, szeptember
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK Simor András szeptember Közgazdász-vándorgyűlés Magyar Közgazdasági Társaság 1 Makrogazdasági kilátások - Simor.
Makrogazdasági kilátások Inflációs jelentés, június
Hol áll és merre mehet még a gazdaság? Hamecz István „Mindannyian tudjuk, hogy mit kell tennünk, csak azt nem tudjuk, hogy hogyan nyerjük meg a választásokat.
Makrogazdasági kilátások, március
Gazdasági és pénzügyi kilátások Auth Henrik MNB alelnöke február 2.
Fizetési mérleg jelentés
Makrogazdasági kilátások, december Magyar Nemzeti Bank Pellényi Gábor december 18.
Makrogazdasági kilátások Inflációs Jelentés június
Makrogazdasági kilátások Inflációs jelentés – szeptember Magyar Nemzeti Bank Gábriel Péter, igazgató szeptember 24.
Növekedési Jelentés 2015 Magyar Nemzeti Bank Virág Barnabás, ügyvezető igazgató december 7.
Pénzügyi folyamatok és monetáris politika Csermely Ágnes szeptember 26.
Az euró bevezetésének lehetőségei Magyarországon Tabák Péter Gazdaságpolitikai főosztály Pénzügyminisztérium Budapest, május 23.
A magyar gazdaság helyzete 2009 őszén MKIK, 2009 október 14
MAGYAR GAZDASÁG Jobban teljesít?
Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági folyamatai
Makrogazdasági kilátások Inflációs jelentés – december
Makrogazdasági kilátások Inflációs jelentés – június
Makrogazdasági kilátások Inflációs jelentés – március
Fizetési mérleg jelentés április
Magyar gazdaságpolitika a rendszerváltás után 2. A 2010 utáni korszak
Előadás másolata:

Makrogazdasági kilátások (elemzői fórum) Inflációs Jelentés augusztus

TÖRÉKENY, ELHÚZÓDÓ KILÁBALÁS CÉL FÖLÖTTI INFLÁCIÓ HIÁNYZÓ RÉSZLETEK A KÖLTSÉGVETÉSI HIÁNYPÁLYA MEGÍTÉLÉSÉHEZ

Lassú, elhúzódó gazdasági kilábalásra és tartósan magas munkanélküliségre számítunk NÖVEKEDÉS A külső környezet idén erős támaszt jelent, de a fiskális feszültségek miatt felvevőpiacainkon 2011-ben a korábban vártnál erősebb lassulásra számítunk A belföldi keresletben fordulat 2011-től a jövedelmek újbóli emelkedésével és a hitelaktivitás élénkülésével párhuzamosan következhet be. Ennek dinamikája lassabb korábbi várakozásainknál MUNKAPIAC A foglalkoztatásban az idei év közepén lassú fordulat kezdődik, de az aktivitás emelkedése miatt a munkanélküliség tartósan magas marad A reálbérek dinamikája a teljes előrejelzési horizonton elmarad a termelékenység növekedésétől, de a magasabb infláció a bérezésbe is fokozatosan beépülhet

Az újabb költségsokkok tartósan a 3 százalékos cél fölött tarthatják az inflációt FOGYASZTÓI ÁRINDEX A visszaeső belföldi kereslet hazánkban is látványos dezinflációval párosult Azonban a gyenge árfolyam és az erősödő nyersanyagár-sokkok már rövid távon fokozódó inflációs nyomást okozhatnak Hosszabb távon az élénkülő konjunkturális környezetben a költségsokkok tovagyűrűző hatásai is egyre markánsabban megjelenhetnek. Előrejelzési horizontunkon jelentős az esélye az infláció cél felüllövésének

Részletek hiányában a költségvetési hiánypálya várható alakulása nem megítélhető. A gazdaság finanszírozási igénye belső forrásokból is fedezhető EGYENSÚLYI POZÍCIÓK A költségvetés első félévi folyamatai várakozásainknál kedvezőtlenebbül alakultak A bejelentett kormányzati intézkedések jelentős részben korrigálják az idei hiány elfutását, ám a deficitcél eléréséhez további intézkedések is szükségesek lehetnek re „szabályalapú” kivetítést végeztünk Feltételezéseinknél szigorúbb költségvetés szükséges a konvergencia- programban megjelölt hiánycélok megvalósításához Tartós maradhat külső finanszírozási képességünk

Pozitív inflációs és negatív növekedési kockázatot látunk Inflációs legyezőábraGDP legyezőábra

Reálgazdasági előrejelzésünk

A kedvező nemzetközi konjunkturális környezet ellenére megtorpant a hazai kilábalás

Tartós fellendülés egyelőre csak az iparban érzékelhető, a mezőgazdaság teljesítményét komoly termés-kiesés jellemezhette

Export teljesítményünk megfelel a régiós trendnek, a belföldi kereslet továbbra is visszafogja növekedést

Legfontosabb exportpiacainkon továbbra is lassú kilábalás jellemző, de a kereslet szerkezete kedvez a hazai exportőröknek Rövid távú nemzetközi konjunktúra indikátorok Német export alakulása meghatározó

Az adósság fenntarthatósága azonban egyre több országban válik gazdaságpolitikai prioritássá, ami a külső keresletben is lassulást okozhat Forrás: Európai Bizottság

A svájci frank erősödése egyre nagyobb feszültséget okoz a háztartások jövedelem-mérlegében, és egyben óvatosabb fogyasztói viselkedésre ösztönöz

Az év második felében is folytatódhat a fogyasztás összehúzódása, de az éves indexekben a bázishatások miatt már látványos elmozdulás jelentkezhet

A lakáspiacon tovább mélyült a válság, nem látszanak jelei fordulatnak

Az alacsony kapacitáskihasználtság és a szigorú hitelfeltételek mellett a vállalati beruházások bővítése továbbra sem indokolt

Az eddig ismertté vált kormányzati intézkedések növekedési hatásai döntően 2011-ben jelentkezhetnek A 16%-os egységes SZJA kulcs bevezetésével részletek hiányában nem számoltunk!

Rövid távon folytatódhat az export-vezérelt kilábalás, jövő évben a fiskális kiigazítások, és a változatlanul gyenge hitelaktivitás negatív növekedési hatásai a külső és belső keresletünkben is megjelenik

Munkapiaci előrejelzésünk

A foglalkoztatottság az idei év közepére elérhette a mélypontot Új álláshelyek alakulásaFoglalkoztatás, aktivitás, munkanélküliség

A feldolgozóiparban a kereslet bővülése új munkaerő- felvételeket indokol, a szolgáltató ágazatok vállalatainál azonban jelentős munkaerő-tartalékok lehetnek

A bérek év eleji gyorsulása korrigálódott, a laza munkaerő-piaci feltételek csökkenő reálbéreket eredményeztek

Az infláció emelkedése a bérdinamikát is emelheti, de a laza munkaerőpiacon a reálbérek tartósan a termelékenység alatt bővülhetnek

Inflációs előrejelzésünk

Az indirekt-adó emelés hatásainak kiesével is az adó-intézkedések előtti szint fölött ragadt az infláció

A recessziós gazdasági környezetben a hazai maginfláció legfontosabb komponensei megfelelnek a régió tartósan alacsony inflációt mutató országaiban tapasztaltaknak

A maginfláció csökkenése nálunk lényegesen nagyobb belföldi kereslet csökkenés mellett valósult meg

Továbbra is alacsony inflációs nyomás a gazdaságban, de a júliusi adatban már a költség-sokkok hatásai is megjelenhetnek

Az inflációs várakozások tovább csökkentek, de továbbra is a cél felett… Inflációs várakozások (MNB becslés)

Az alapfeltevéseink inflációs hatásúak, amit döntően a gyengébb árfolyam-feltevés okoz

A gyenge EUR/USD növeli a külföldről származó inflációs hatásokat. A nyers élelmiszerárakban globális sokkra számíthatunk. Nyersanyag árakHatáridős búza árak

A teljes előrejelzési horizonton cél fölötti inflációra számítunk

Előrejelzésünk változása májushoz képest

Előrejelzési történetünk szempontjából meghatározó adatok, azaz amire nagyon figyelünk a következő hónapokban… Iparcikkek árazása Versenyszféra bérek (2010 q3) pénzügyi közvetítő-rendszer aktivitása => q3 GDP A 2011-es költségvetési törvény

Külső finanszírozási igényre adott előrejelzésünk

Az élénk külső környezet és a belföldi szereplők óvatos fogyasztási-beruházási viselkedése miatt a gazdaság külső finanszírozási képessége tartósan fennmaradhat

Költségvetési előrejelzésünk

A kormányzati intézkedések hatására a költségvetési hiány trendfolyamatai idén továbbjavulnak, de ennek hatásait a hivatalos hiányszámban a gyenge belföldi kereslet miatt kieső bevételek elfedik

Az első féléves tények bevételi és kiadási oldalon is kedvezőtlenebbek voltak várakozásainknál. A bejelentett intézkedések mellett az idei évben a célnál magasabb hiány kialakulására számítunk

2011-től szabályalapú előrejelzésünknél szigorúbb költségvetésre lehet szükség a konvergencia programban kitűzött hiánycélok teljesítéséhez 2011-ben a GDP arányos bevételek az adókiengedések és a kezdetben export-vezérelt növekedés hatására csökkennek ennek egyenlegrontó hatásait a GDP arányos kiadások hasonló ütemű csökkenése kompenzálja az egyenlegjavulást döntően az önkormányzati körtől várjuk 2012-ben az élénkülő belföldi kereslettel összhangban a bevételek növekedése felülmúlhatja a kiadások bővülését ezt némileg tompítja, hogy 2012-re már nem számolunk pénzintézeti különadóval az önkormányzatok egyenlege tovább javulhat

TÖRÉKENY, ELHÚZÓDÓ KILÁBALÁS CÉL FÖLÖTTI INFLÁCIÓ HIÁNYZÓ RÉSZLETEK A KÖLTSÉGVETÉSI HIÁNYPÁLYA MEGÍTÉLÉSÉHEZ