A magyar pénzügyi rendszer csekély mértékben tudja támogatni a gazdaság fellendülését Jelentés a pénzügyi stabilitásról november (az első három negyedév pénzügyi információi)

Legfontosabb üzenetek A hazai bankrendszer működési környezetének elmúlt időszakban megfigyelhető romlása az erős tulajdonosi háttér és a hazai bankok magas tőkeellátottsága miatt nem veszélyezteti a pénzügyi stabilitást. Az erős svájci frank árfolyam fennmaradása, a bankadó és a kilakoltatási moratórium fenntartása kedvezőtlenül érinti a bankrendszer jövedelemtermelő képességét. A regionális versenyképességi előny elvesztése miatt a hazai bankrendszer hátrányos helyzetbe kerülhet a külföldi anyabanki finanszírozás elosztásában. Mindez növeli annak kockázatát, hogy a pénzügyi rendszer hitelkibocsátása és így a gazdasági növekedéshez való hozzájárulása tovább csökken. DE

Főbb üzenetek az alappálya mentén A gazdasági növekedést követve jövőre már bővülő hitelállományokat várunk, bár számos erősen lefelé mutató kockázat veszélyezteti a fordulópontot A portfolióminőség nagymértékben romlik: a vállalatoknál döntően a projekthitelek rossz teljesítménye, a háztartásoknál az erős svájci frank miatt A jelzáloghitelek esetén a nem teljesítő hitelek értékvesztéssel való fedezettsége nem tekinthető magasnak Az NPL arány kissé meghaladhatja a 15 százalékot 2011 végére, a hitelezési veszteségek aránya idén tetőzhet valamivel 3 százalék felett A jelentős értékvesztés-képzés és a bankadó hatására a hazai bankrendszer jövedelmezősége mind a régió, mind pedig az anyabankokhoz képest alacsony szintre csökkent A bankrendszer tőkeellátottsága megfelelő, alappályán a pótlólagos tőkeigény minimális A külföldi refinanszírozásra való ráutaltság továbbra is magas, a sérülékenységet a külföldi források rövidülése tovább növeli

A vállalatok hitelállománya tovább esik, a harmadik negyedévi adat talán már a fordulópont közelségére utal (A hazai bankszektor és az egyéb pénzügyi közvetítők vállalati hiteleinek nettó negyedéves növekménye) Forrás: MNB.

A nem árjellegű feltételek bár nem szigorodnak tovább, de 4 évig folyamatosan romlott a vállalatok hitelhez jutása Forrás: MNB.

A vállalati szegmensben régiós összeghasonlításban nálunk a legnagyobb a visszaesés Megjegyzés: A reál GDP százalékos változása az előző negyedévhez képest, szezonálisan igazított adatok. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott banki hitelek tranzakciói a negyedéves nominális GDP százalékában. Forrás: Eurostat, nemzeti jegybankok.

A háztartási hitelek visszaesése folyamatos Forrás: MNB. (A hazai bankszektor és az egyéb pénzügyi közvetítők háztartási hiteleinek nettó negyedéves növekménye)

A háztartásoknál a devizahitelezés gyakorlatilag megszűnt, ugyanakkor az árfolyamhatás miatt a hitelállomány közel csúcson van Forrás: MNB.

A háztartási szegmensben is nálunk a legnagyobb a hitelezés visszaesése Megjegyzés: A fogyasztás százalékos változása az előző negyedévhez képest, szezonálisan igazított adatok. A háztartásoknak nyújtott banki fogyasztási hitelek tranzakciói a negyedéves nominális GDP százalékában. Forrás: Eurostat, nemzeti jegybankok.

Jövőre már keresletoldali hitelnövekedés várható, de a fordulópontot a kockázatok jelentősen befolyásolhatják Forrás: MNB. (A belföldi hitelezés előrejelzése (árfolyamszűrt nettó állományváltozás))

A vállalatoknál növekvő nem-teljesítési arány és jelentősen bővülő értékvesztés szükséglet a projekthiteleknél Forrás: MNB.

A svájci frank jelzáloghitellel rendelkező háztartások törlesztési terhe jelentősen növekedett Forrás: MNB.

Magasak a háztartások adósságszolgálati költségei, de az új adórendszer segíthet Megjegyzés: A hitellel rendelkező háztartások 43 százalékának javulna, 39 százalékának romlana, és mintegy 18 százalékának változatlan maradna a jövedelmi helyzete. Mivel a banki hitelállomány 50 százaléknál nagyobb része a jómódú háztartásoknál összpontosul, ezért az adórendszer változásai összességében kedvező hatást gyakorolnak a hitelportfolió minőségére. Forrás: GfK. (A hitellel rendelkező háztartások jövedelemarányos törlesztőterhe)

A háztartásoknál minden termék esetén növekszik a nem-teljesítési arány (NPL) Forrás: MNB. (A 90 napon túli késedelemmel rendelkező hitelek állományon belüli aránya az egyes lakossági terméktípusoknál)

A magasabb NPL mellett a növekvő LTV bővülő értékvesztés szükséglethez vezet Forrás: MNB.

A háztartásoknál a nem-teljesítő jelzáloghitelek értékvesztéssel való fedezettsége alacsony Forrás: MNB.

A lakásárak csökkenése növelheti a nem-teljesítő jelzáloghitelek várható veszteségét Forrás: FHB. (FHB Lakásár index (2000=100))

Alappályán az értékvesztés eredményt rontó hatása idén tetőzhet Forrás: MNB. (Az alappálya mentén feltételezett hitelezési veszteségráták szektorok szerint)

Csökkenő jövedelmezőség, növekvő aszimmetria Forrás: MNB.

Megfelelő tőkeellátottság az alappályán Forrás: MNB.

A hitel/betét arány csökkenése lelassul Forrás: MNB.

A bankrendszer külföldi forrásokra való ráutaltsága továbbra is magas Megjegyzés: Az ábra az eredeti futamidő szerinti rövid külföldi források részarányát mutatja. A buborékok mérete a rövid külföldi források mérlegfőösszegen belüli részarányát jelzi (2010 június). Forrás: IMF, EKB, az egyes jegybankok honlapjai.

A külföldi források futamidejének csökkenése kockázatnövelő tényező Forrás: MNB.

A gazdaság és a hitelezés fellendülését veszélyeztető kockázatok A CHF árfolyam A hazai gazdasági növekedést az erős svájci frank is veszélyezteti (szolvencia- RWA, likviditási hatás, ügyfelek hitelképessége ) A hazai bankrendszert érintő szabályozási kockázatok A bankadó hosszabb távon való fennmaradása rontja a bankrendszer versenyképességét (gyengülő jövedelmezőség – forrásallokációs kérdések, áthárítás esetén dráguló hitelek) A kilakoltatási moratórium („moral hazard” - ↑ PD, fedezetek létét megkérdőjelezi - ↑ LGD, ellehetetleníti a jelzáloglevél piacot) A külső konjunktúra törékeny A szuverén kockázatok növekedése Magas eurozónabeli megújítási igények „kiszorítási” hatással járhatnak

Mind regionális, mind pedig az anyabanki összehasonlításban gyenge jövedelmezőség Forrás: MNB.

A kínálati oldal oldódása nélkül nem lesz tartós hitel- fellendülés Kockázatok Forrás: MNB. (A belföldi hitelezés előrejelzése (árfolyamszűrt nettó állományváltozás))

Magas tőkeellátottság miatt erős sokkellenáló- képesség A korábbi és a mostani stresszpályák összehasonlítása: A stresszpályán a veszteségráta a háztartásoknál 2011-ben is tovább növekszik A jelenlegi stresszpálya mentén felmerülő 40 Mrd forintos tőkehiány kezelhető mértékű, ugyanakkor a bankrendszeri tőkepuffer már számottevően zsugorodik Az április jelentésben is milliárdos tőkeigény jeleztük a stresszpályán, azóta erősebb lett a svájci frank + bankadó, de magasabb a tőkeellátottság Alappálya mentén még nem, de a stresszpályán a nem megfelelő tőkeellátottság miatt elindulhat a bankrendszeri mérlegalkalmazkodás

2012-re tolódhat az értékvesztés eredményt rontó hatásának csökkenése a stresszpályán Forrás: MNB. (Az alap-, illetve a stresszpálya mentén feltételezett hitelezési veszteségráták szektorok szerint)

Bankrendszeri szinten a tőkemegfelelés mindkét pályán kielégítő, de … Forrás: MNB. (A bankrendszer aggregált tőkemegfelelési mutatója az alap-, illetve a streszpálya mentén

… egyedi szinten a stresszpályán kezelhető mértékű tőkepótlás válhat szükségessé Forrás: MNB. (Tőkepuffer és pótlólagos tőkeigény a bankrendszerben az alap-, illetve a stresszpálya mentén )

Legfontosabb üzenetek A hazai bankrendszer működési környezetének elmúlt időszakban megfigyelhető romlása az erős tulajdonosi háttér és a hazai bankok magas tőkeellátottsága miatt nem veszélyezteti a pénzügyi stabilitást. Az erős svájci frank árfolyam fennmaradása, a bankadó és a kilakoltatási moratórium fenntartása kedvezőtlenül érinti a bankrendszer jövedelemtermelő képességét. A regionális versenyképességi előny elvesztése miatt a hazai bankrendszer hátrányos helyzetbe kerülhet a külföldi anyabanki finanszírozás elosztásában. Mindez növeli annak kockázatát, hogy a pénzügyi rendszer hitelkibocsátása és így a gazdasági növekedéshez való hozzájárulása tovább csökken. DE