Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben Dr. Szombath Dezső SE ÁOK Kórélettani Intézet http://Xenia.sote.hu/~szomdezs

AZ ÁLLATKÍSÉRLET VÉGZÉSÉNEK ALAPVETŐ FELTÉTELEI Az állatkísérlet általános szabályai (1998. évi XXVIII. törvény) 28. § (1) Az állatkísérletet általános vagy helyi érzés-telenítéssel, fájdalomcsillapítással, avagy más, az idegi megrázkódtatást, fájdalmat, szenvedést vagy az állat károsodását kizáró módszerrel kell végezni, kivéve, ha ezek alkalmazása a kísérleti állat számára nagyobb megterheléssel járna, mint mellőzésük, illetőleg az a kísérlet eredményét értékelhetetlenné tenné.

Cold-restraint fekély patkányban

Beavatkozás az állaton (1998. XXVIII. évi törvény 9. § (2) Beavatkozás érzéstelenítés nélkül csak akkor végezhető, ha az érzéstelenítés, illetőleg az ehhez szükséges rögzítés legalább akkora fájdalommal járna mint a beavatkozás. A gazdasági…..

A fájdalomcsillapítás és az eutanázia az állatkísérletes munka szerves része A fájdalommentesítés, de annak hiánya is befolyásolja a viszgálati eredményeket Kállai: Laborállat könyv

Terminológia Anesztézia (érzéstelenítés) Általános érzéstelenítés (narkózis; general anaesthesia) Helyi érzéstelenítés (lokálanesztézia) Analgesia (fájdalomcsillapítás) Kábító fájdalomcsillapítók (opioidok: morfin) Nem-szteroid gyulladásgátlók „adjuváns” fájdalomcsillapítás (antidepresszánsok: hatásfokozás)

A narkózis (általános érzéstelenítés) gyakorlati alapja A narkotikum a szervezetben közel egyenletesen oszlik meg, azaz koncentrációja a szervekben közel azonos A neuronok és idegpályák narkotikum iránti érzékenysége különböző (analgesia és izomrelxáció működő vasomotor központ mellett)

Az általános érzéstelenítés jellemzői Analgesia Amnesia Öntudatlanság (emberben) Szenzoros ás vegetatív reflexek hiánya Vázizom relaxáció

Az anesztézia kivitelezése Előkészítés Anesztéziás állapot kiváltása Inhalációs anesztézia Injekciós anesztézia (iv.; ip.; transzkután) Utógondozás

Narkózis (anesztézia) előkészítés célja Az állatokra ható stressz – szituáció hatásainak mérséklése (előző állatok szaga, zaj, stb.) Kevesebb anesztetikum használata Mellékhatások kivédése

Narkózis (anesztézia) előkészítése Előkezelés patkányon Atropin 0,05 mg/kg sc. sekréció/bradycard Diazepam 2,5 mg/kg ip. amnézia/szedatív Acepromazin 2,5 mg/kg ip. hányás/neurolept. Fentanyl/fluanison 0,4 ml/kg ip. fájdalom Xylazin 10 mg/kg sc. szedáció

Az anesztézia időtartama Rövid (ultrarövid) Középhosszú Hosszú

Minimális alveoláris koncentráció (% v/v), MAC (az egyedek 50 %-a areflexiás fájdalomra) Éter Halotán Izoflurán N-oxidul Ember 1,92 0,75 1,15 105 Majom 1,15 1,28 200 Egér 3,20 0,95 1,41 275 Patkány 3,20 1,10 1,38 150 Macska 2,10 0,82 1,63 255 Kutya 3,04 0,87 2,20 188 Sertés 1,45 Juh 1,58

Inhalációs anesztézia patkányban Éter induló: 15-20 %, fenntartó: 5 % Halotán induló: 4-5 %, fenntartó: 1-2 % Izoflurán induló: 4 %, fenntartó: 1,5-3 %

Éteres altatás patkányban

Rövid hatású anesztézia patkányban Propofol 10 mg/kg iv. Tiopenton 30 mg/kg iv. Methohexiton 710 mg/kg iv.

Közép hatású anesztézia patkányban Ketamin/ 90 mg/kg ip. Xylazin 10 mg/kg ip. Pentobarbiton 40-55 mg/kg ip.

Hosszú hatású anesztézia patkányban Chloralóz 130 mg/kg ip.

Narkózis I. Stádidum (bódulat szaka, stadium analgesiae) Narkózis kezdetétől az öntudat (emberben) elvesztéséig tart Csökkent fájdalomérzés Amnesia Fényre reagáló normális tágasságú pupillák Kisebb sebészeti beavatkozások végezhetők

Narkózis II. Stádium (izgalmi szak, stadium excitationis) Az öntudat (emberben) elvesztésétől a szemhélyzárási reflex eltűnéséig tart Kérgi gátlás megszűnte: heves mozgási reakciók, hányás csuklás, szapora pulzus és légzés Fényre reagáló tág pupillák, garatreflex megtartott Célszerű a reakciókat csökkenteni premedikációval, ill. gyorsan túlvezetni a stádiumon a narkózist Narkománok, alkoholisták, izmos egyének erőteljes reakciója

Narkózis III. Stádium (sebészi narkózis szaka, stadium tolerantiae) A szabályos légzés megjelenésétől a légzés leállásáig tart Kéreg alatti motoros magok kikapcsolnak Csökkenő izomtónus, gerincagyi reflexek kialszanak A III. stádium 4 fázisra osztható A sebészi beavatkozásra a III/2. fázis a legalkalmasabb; jellemzője a cornea reflex eltűnése

Narkózis IV. Stádium (túlaltatás, stadium asphyxia; vagy hűdéses szak, stadium paralyticum) Süllyedő vérnyomás, szapora pulzus Tág, fényre nem reagáló pupillák (adrenalin túlsúly) Légzésbénulás, majd bradycardián keresztül szívmegállás Azonnali beavatkozással az állapot visszafordítható (altatószer felfüggesztés)

A narkózis fontosabb jelenségei Kállai: Laborállat könyv

Az anesztézia mélységének ellenőrzése a kísérleti állaton Megfordulási reflex Lábreflex Szemhélyreflex Nyelési reflex Farokcsípési reflex Fülcsípési reflex

Anesztézia (műtét) utáni gondozás Az állat hőmérsékletnek kontrolálása (fűtőlap, automata infralámpa) Egyedi elhelyezés; faforgács mentes körülmények Folyadékpótlás (vérveszteség + lázas állapot + fokozott perspirációs veszteség) Postoperatív fájdalomcsillapítás (kb. 72 órán át; ópiátok, helyi érzéstelenítők, esetleg aspirin)

Testhőmérséklet kontrol

Helyi érzéstelenítés (lokálanesztézia) formái Infiltrációs (pl. appendectomia) Felületi (nyálkahártyákon) Vezetéses (fogászati alkalmazások) Subcutan regionalis Intravénás regionális (leszorított végtagon) Spinalis (liquor helyett, azzal azonos fajsúlyú oldat) Periduralis (szülészet-nőgyógyászat, urológia) Periduralis és spinalis opioid analgesia (kombinált)

A helyi érzéstelenítés szerei Prokain (Novocain), vezetéses érzéstelenítés Lidokain (0,5-2,0-os oldatban) általános szer Bupivakain Prilokain Szabály, hogy az állatot szedálni kell

A fájdalom és kellemetlen érzet jelei I. A fajtól függően ezek a következők lehetnek: Kellemetlen érzet hangadásai (nem mindig észlelhető a humán hangtartományban) Küszködés/erőlködés Menekülési kísérlet Defenzív vagy saját maga ellen irányuló agresszió Megdermedés/mozdulatlanság Zihálás/lihegés

A fájdalom és kellemetlen érzet jelei II. Fokozott nyálelválasztás Vizelet- és bélsárürítés és az analis mirigyek ürítése Pupillatágulat Tachycardia (szapora szívverés) Izzadás A vázizmok reflexes kontrakciója, amely izomrángásokat, remegést, vagy egyéb izomgörcsöt okoz

A fájdalom kezelésének különböző lehetőségei (Fürst: Farmakológiai)

A fájdalomcsillapítás elvi lehetőségei Gyógyszerek Ópiátok NSAIDs Adjuvánsok (antidepresszánsok, görcsgátlók, szteroidok) TENS (transcutan elektromos idegingerlés) Regionális idegblokád Idegsebészeti eljárás (thalamotomia) Pszichoterápia (emberben)

Rágcsálók reakciója fájdalmat kiváltó ingerek hatására INGER REAKCIÓ Mechanikai inger (nyomás) a farok elhúzása (E, P) Sugárzó hő (fényforrásból, a farok elhúzása, a hátbőr fókuszálva) rángása (E, P, Tm) Kontakt hőinger (56, vagy a talp megnyalása 65 oC-os lemez) Elektromos inger (farok) a gerinc hátrafeszítése, ill. visítás (Tm, E) E=egér, stb. Kállai: Laborállat könyv

Az állat életének kioltása (1998. évi XXVIII. törvény) 11. § Az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Elfogadható oknak, körülménynek minősül különösen az élelmezési cél, a prém termelése, …, a tudományos kutatás 12.§ (1) Az állat életének kioltása – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – kizárólag kábítás után történhet. (2) A kábítás kötelezettség nem vonatkozik a gerinctelen állatokra, …

AZ ÁLLATKÍSÉRLET VÉGZÉSÉNEK ALAPVETŐ FELTÉTELEI Az állatkísérlet általános szabályai (1998. évi XXVIII. törvény) 29. § (2) Az állatkísérlet befejezésével a véglegesen vagy súlyosan károsodott állat életét kíméletesen ki kell oltani.

Az eutanázia célja Olyan halál az állatok számára, amely Fájdalommentes, gyors eszméletvesztéssel és Minimális rögzítéssel (stresszel) jár, Visszafordíthatatlan, Elfogadható látványú a végrehajtó részére.

Az euthanasia kivitelezésének helyszíne Alapszabály: A többi állattól elszigetelten kell végezni, ill. Ha a kísérlet altatott állaton zajlik, a kísérlet helyszínén altatószer túladagolással.

Az eutanázia körülményei megválasztásának fontossága Tarkóütés, más helyiségben; Éternarkózis, más helyiségben; Altatás Nembutallal, más helyiségben; Az állatok megölése az elpusztításra váró állatok jelenlétében; Mint a 4., de a közvetlen látványtól elzárva; Mint az 1., de a vérrel átitatott kendőt látják az állatok; i.p. injekció adása, majd tovább, mint az 1. csoport.

A halál felismerése Szívverés és légzés megszűnése Reflexek hiánya Testhőmérséklet 25oC alá süllyedése (kistestű rágcsálók)

Az eutanázia elfogadott módszerei I. Fizikai módszerek Lelövés (nagy hüllők, emlősök) Rázkódás/ütés (nyulak, macskák, kétéltűek, halak, stb.) Elektromos kábítás (halak, kétéltűek, sertés, kecske, stb.) Nyaki dislocatio (szárnyasok, fiatal rágcsálók, stb.) Lefejezés (rágcsálók, madarak, halak, kisebb nyulak, stb.) Maceratio (naposcsibék) Mikrohullámú besugárzás (neurobiológiai gyakorlatban; az agy kiválasztott területére fókuszált sugárzással)

Az eutanázia elfogadott módszerei II. Kémiai módszerek Széndioxid (60 tf. % konc. felett), szénmomoxid (6 tf. % felett); kevés CO2 +O2 keveréssel Illékony narcotikumok (halotán, enfluran, isofluran) Barbiturátok (Na-pentobarbitál, dózisa: 18 %-os {200 mg/ml} koncentrációban 200 mg/kg) T-61 (tetracain chloratum + kurariform hatású keverék) i.v. Uretán (béka) Ketamin/xylazin kombináció

Eszméletlen rágcsálók esetében elfogadott módszerek Gyors fagyasztás (folyékony hidrogén, csupasz állatoknál) Kivéreztetés Légembólia Kálium-klorid Etanol (70%-os oldat i.p.)

Rágcsálók eutanáziájára nem elfogadott módszerek Hypothermia (fagyasztó készülék) Nitrogén (hosszú fulladásos halál) Kéjgáz (lassú fulladásos halál) Ciklopropán (állatbarát, de nem humánus, az alkalmazóra veszélyes!) Éter és kloroform (nyálkahártya irritáció miatt erőteljes stressz + környezetre veszélyesek)

Rágcsálók eutanáziájára tiltott módszerek Vákuum, egyáltalán: fulladásos halál (pl. vízbefojtás) Triklór-etilén (főleg fájdalomcsillapító; karcinogén) Hidrogén-cianid (heves görcsök + veszélyes az alkalmazóra) Sztrichnin, nicotin, klorálhidrát Magnézium-szulfát (izombénulás eszméleten lévő állapotban) Kurare származékok és egyéb neuromuscularis bénítók

Irodalom Recommendations for euthanasia of experimental animals. Laboratory Animals (1996) 30, 293-316 and (1997) 31, 1-32. Farmakológia Szerk.: Fürst Zsuzsanna, Medicina 2001. Laborállat könyv Kállai, Kallé-K Kft. 2003.