Az Isenheimi oltár Az Isenheimi szárnyasoltár keletkezése, ikonográfiai programja A középkori nyugat-európai festészet szintézise (gótika – reneszánsz) Spiritualizmus – flamand realizmus/naturalizmus Test-szemiotika Újvári Edit Hódmezővásárhely, 2012.06.29.

Isenheimi oltár (1512–1516) Alkotók: Mathis Gothart Nithart (Grünewald), (1475/1480–1528) és Niclaus Haguenau Megrendelő: az Isenheimi Szent Antal kolostor apátja, Guido Guersi (Guy Guers) apát: 1490-1516 http://www.musee-unterlinden.com/isenheim-altarpiece.html   Musée Unterlinden, Colmar, 13. sz.-i dominikánus kolostor

Musée Unterlinden, Colmar

Isenheimi oltár 1. nézet Ikonográfiai szintézis – Keresztrefeszítés : evangéliumi narratív képtéma + allegória (Keresztelő János és a misztikus bárány) Szent Sebestyén Remete Szent Antal Predella: Krisztus siratása

Isenheimi oltár 2. nézet Angyali üdvözlet, Angyalkoncert /Jézus születése / Madonna – Feltámadás / Mennybemenetel

Isenheimi oltár 3. nézet Remete Szent Antal meglátogatja remete szent Pált Szent Antal megkísértése Szent Ágoston – Szent Antal – Szent Jeromos Predella: Krisztus és az apostolok

Flamand realizmus / naturalizmus

Realista tendencia a 15. századi nyugati kódex- és táblaképfestészetben Van Eyck: Genti oltár (részlet)

Rogier van der Weyden: Columba-oltár. 1462. München. A nyugati táblaképek ábrázoló művészetének változása – ugyanazon ikonográfiai téma a bizánci stílustól a késő-gótikáig A kolduló rendek vallási fordulata: a hívekhez közel hozzák az evangélium valóságát: „Képzeljétek el a jelenetet, hogy a Szent Szűz ott ül, és valami zajt hall, és azt kérdi, mi ez a zaj, – a Háromkirályok érkeznek – és akkor nagyon meglepődik.” Szt. Bonaventúra, ferences teológus, 13. sz. Hispániai oltárkép (Angyali üdvözlet, Háromkirályok imádása, Bemutatás a templomban) 12. sz. Rogier van der Weyden: Columba-oltár. 1462. München.

Test-szemiotika: oppozíció Hans Belting: A kereszténység örökölte a test kérdésében ezt az ellenmondást, amely a keresztény művészet kibontakozásakor, az emberi figurák, Krisztus/Isten testi ábrázolhatóságának vitáiban nyilvánult meg. (Belting: Kép-antropológia. Bp. 2003. 109.)

Szenvedő emberi test – Isten „…az isenheimi nyomorultak a sebekkel borított krisztusi testben látták az ő Jézusukat, a hétszeresen megalázottak és megbántottak Istenét.” (Fraenger, Wilhelm: Grünewald. Bp. 1988. 12) Ifj. Hans Holbein: Halott Krisztus. 1521. Bázel Dosztojevszkij: „De hát ennek a képnek a láttára némelyik ember még a hitét is elveszítheti!” A félkegyelmű. Európa Kk. Bp. 1964. 516.) Narratívák -I. Képelemzés. Kijárat Kiadó, Bp. 1998

Polémia a keleti és a nyugati kultikus művészet között „… a romanika végétől kezdve, a nyugati egyházművészet a fokozatos elvilágiasodás útjára lép, megváltoztatva ezzel saját értelmét és rendeltetését.” (Uszpenszkij, Leonyid: Az ikon teológiája. Bp., 2003. 147–148.) Florenszkij: „A nyugati vallásos festészetből – a reneszánsztól kezdődően – egyszer s mindenkorra eltűnt a művészi igazság, s bár szavakban a festők az ábrázolt valósághoz való közelségüket és hűségüket hirdették, valójában semmi közük nem volt ahhoz a valósághoz, amelynek ábrázolására merészkedtek és jogot formáltak; még azt is szükségtelennek tartották, hogy az ikonfestészeti hagyomány szerény útmutatásaira odafigyeljenek… Holott az ikonfestészetben égi képek rögzültek…” Florenszkij, Pavel: Az ikonosztáz. 1988. 30. o. „A természethez, az érzéki világhoz való visszatérés a XII. századtól kezdve nemcsak tematikai, hanem formai értelemben is a középkori spiritualizmus hatalmas alapján játszódott le” (Dvořák, Max: Idealizmus és naturalizmus a gótikus szobrászatban és festészetben. In Dvořák, Max: A művészet szemlélete. Bp. Corvina Kiadó 1980. 77)

Feltámadás, Színeváltozás, Mennybemenetel, Mennyei dicsőségben trónoló Krisztus

Raffaello: Krisztus színeváltozása, (részlet)1518 Raffaello: Disputa. Piero della Francesca: Feltámadás. 1460 Krisztus színeváltozása – ortodox ikonográfiai hagyomány

Köszönöm a figyelmet!