NEMZETKÖZI MENEKÜLTJOG Nagy Boldizsár előadása az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 2012

Rwandaiak, 1994

Koszovóiak, Blace, Macedónia, 1999

Darfuriak, 2004

Sebastiano Salgado fényképe: Etiópia, Koremp tábor 1984,

Fogalmak, menekültdefiníciók Alapelvek, tartós megoldások Tartalom A nagyságrendekről A történetről Fogalmak, menekültdefiníciók Alapelvek, tartós megoldások A Genfi egyezmény elemzése A definíció Jól megalapozott félelem Üldözés Az üldözés okai Az Egyezményben a menekülteknek biztosított jogok Kizárás, megszűnés Merre tart Európa, s benne Magyarország?

Hosszú távú tendenciák – kérelmek Forrás : UNHCR Global Trends 2010 60 years and still counting, 20 June 2011. Excel sheets Annexes . http://www.unhcr.org/4dfb66ef9.html - Látogatva: 2012. március 20.

Globális statisztika, állomány (stock data) Az ENSZ menekültügyi Főbizotssága által védett/támogatott menekültek és belső menekültek (millió) While the number of refugees and IDPs falling under UNHCR’s responsibility was estimated at 25.1 million, available information suggests that a total of 67 million people had been forcibly displaced at the end of 2007 (see box). This includes 16 million refugees, of whom 11.4 million fall under UNHCR’s mandate and some 4.6 million Palestinian refugees under the responsibility of the United Nations Relief and Works Agency for Palestinian Refugees in the Near East (UNRWA). The number of IDPs is estimated at 51 million worldwide; some 26 million were displaced as a result of armed conflict and another 25 million were displaced by natural disasters4. In addition, while often not considered as being displaced per se, it is estimated that there are some 12 million statele ss people worldwide. Forrás UNHCR Global Trends 2010 60 years and still counting, 20 June 2011. http://www.unhcr.org/4dfb66ef9.html - látogatva 2011 szeptember 7-én . Fig. 1 at p. 7. 8

Kényszervándorlás, globális, év végi adatok (millió) A kényszervándor 2008 2009 2010 2011 UNHCR mandátumába tartozó menekült 10,5 10,4 Palesztin menekült (UNWRA) 4,7 4,8 5,0 Kérelmező 0,8 1,0 Konfliktus elől menekülő belső (országát el nem hagyó) menekült 26,0 27,1 27,5 X. Who are included in the statistics? Refugees include individuals recognized under the 1951 Convention relating to the Status of Refugees; its 1967 Protocol; the 1969 OAU Convention Governing the Specific Aspects of Refugee Problems in Africa; those recognized in accordance with the UNHCR Statute; individuals granted complementary forms of protection;(36) or, those enjoying temporary protection. (37) This category also includes people in a refugee-like situation. (38) Asylum-seekers are individuals who have sought international protection and whose claims for refugee status have not yet been determined. Those covered in this report refer to claimants whose individual applications were pending at the end of 2009, irrespective of when they may have been lodged. 36 Complementary protection refers to protection provided under national or regional law in countries which do not grant 1951 Convention refugee status to people who are in need of international protection against serious, but indiscriminate risks. 37 Temporary protection refers to arrangements developed by States to offer protection of a temporary nature to people arriving from situations of conflict or generalized violence without the necessity for formal or individual status determination. This usually applies to situations of largescale influx. Internally displaced persons are people or groups of individuals who have been forced to leave their homes or places of habitual residence, in particular as a result of, or in order to avoid the effects of armed conflict, situations of generalized violence, violations of human rights, or natural- or human-made disasters, and who have not crossed an international border. (39) For purposes of UNHCR’s statistics, this population only includes conflict-generated IDPs to whom the Office extends protection and/or assistance. The IDP population also includes people in an IDP like situation. (40) Returned refugees (returnees) refer to refugees who have returned voluntarily to their country of origin or habitual residence. For the purposes of this report, only refugees who returned between January and December 2009 are included. However, in practice, operations may assist returnees for longer periods. Returned IDPs refer to those IDPs who were beneficiaries of UNHCR’s protection and assistance activities and who returned to their areas of origin or habitual residence between January and December 2009. However, in practice, operations may assist IDP returnees for longer periods. Stateless persons are individuals not considered as citizens of any State under national laws. Other groups or people of concern refer to individuals who do not necessarily fall directly into any of the groups above but to whom UNHCR has extended its protection and/or assistance services, based on humanitarian or other special ground. 38 The term is descriptive in nature and includes groups of people who are outside their country or territory of origin and who face protection risks similar to refugees, but for whom refugee status has, for practical or other reasons, not been ascertained. 39 See: Guiding Principles on Internal Displacement, Addendum to the Report of the Representative of the Secretary-General, Francis M. Deng, submitted pursuant to Commission (on Human Rights) Resolution 1997/39, United Nations, E/CN.4/1998/53/Add2 (1998). 40 The term is descriptive in nature and includes groups of people who are inside their country of nationality or habitual residence and who face protection risks similar to IDPs but who, for practical or other reasons, could not be reported as such. UNHCR statistics also include de facto stateless persons and persons with undertermined nationality. UNHCR has been given a global mandate by the United Nations General Assembly to contribute to the prevention and reduction of statelessness and the protection of stateless persons. UNHCR’s Executive Committee has requested the Office to report regularly on the magnitude of the phenomenon. The Office also has specific functions under Article 11 of the 1961 Convention on the Reduction of Statelessness to receive claims from persons who may benefit from the safeguards contained in that Convention and to assist them and the States concerned to resolve those claims. Forrás: UNHCR: 2009 Global Trends Refugees, Asylum-seekers, Returnees, Internally Displaced and Stateless Persons Division of Programme Support and Management 15 June 2010, p. 2, Table 1. és 2010 Global trends, 2010 (statistical annex) és http://www.unrwa.org/userfiles/2011092751539.pdf

A menekültek, a kérelmezők és a UNHCR egyéb pártfogásában állók, régiók szerint (Stock data) 2010 végén Menekült Kérelmező Hazatért Támogatott Hazatért Hontalan Egyéb Összesen menekült belső m. belső m. Forrás : UNHCR Global Trends 2010 60 years and still counting, 20 June 2011. Excel sheets Annexes . http://www.unhcr.org/4dfb66ef9.html - látogatva 2011. szeptmebr 11-én

Származási országok és célországok, 2010 During 2009, at least 922,500(20) individual applications for asylum or refugee status were submitted to governments or UNHCR offices in 159 countries or territories. This constitutes a 5 per cent increase compared to the previous year (875,300 claims) and the third consecutive annual rise. In industrialized countries figures have remained stable.(21) Two main reasons explain this trend. The first is the persistent high number of asylum applications in South Africa (222 0 claims in 2009; and 207 0 in 2008). The second is the continued high number of certain populations seeking international protection during the year, particularly those from Afghanistan, Colombia, Ethiopia, Myanmar and Zimbabwe. Out of the provisional total of 922,500 asylum claims, an estimated 836,100 were initial applications,(22) lodged in first instance procedures, and 86,400 claims were submitted on appeal or with courts. (23) UNHCR Global Trends, 2009, p, 16 At the global level (UNHCR and State asylum procedures combined), the Refugee Recognition Rate (RRR) amounted to an estimated 38 per cent of all decisions taken during 2009 while the Total Recognition Rate (TRR) was 47 per cent. (30) Both values are significantly above the corresponding rates in 2008 (29 per cent for RRR and 40 per cent for TRR). Ibid, p. 19 Source: UNHCR Global Trends 2010 60 years and still counting, 20 June 2011. visited on 26 September 2011

Nyomtatandó, vagy nagyítandó az olvasáshoz! Forrás: Asylum levels and trends in industrialized countries, 2010 Statistical Overview of Asylum Applications Lodged in Europe and Selected Non-European Countries UNHCR, Geneva, 28 March 2011 Table 1 at p. 13. a. Country notes Australia. Figures exclude individuals who arrived off-shore and whose claims are being processed on Manus Island, Papua New Guinea or Nauru. Azerbaijan. Source: Government and UNHCR. Bosnia and Herzegovina. UNHCR figures in 2003-2004; Government figures since 2005. Canada. Sources: Immigration and Refugee Board (2003); Citizenship and Immigration Canada (2004-2007). Croatia. In addition, UNHCR registered applications for refugee status in 2003 (73), 2004 (47) and 2005 (7). Cyprus. In addition, UNHCR registered asylum applications in 2003 (626), 2004 (74), 2005 (25) and 2006 (12). France. Includes asylum applications of minors. Germany. The delay of registering people as well as changes in the registration procedures result in discrepancies between the cumulative total of monthly asylum claims and the total number of asylum claims in Germany. As such, Table 1 reflects the total number of asylum claims (28,910 in 2005, 21,030 in 2006 and 19,160 in 2007) whereas all other tables in this report reflect the monthly totals (20,610 in 2006 and 18,530 in 2007). Montenegro. Prior to 2005, data for Montenegro is included in the Serbian data. Source: UNHCR. Netherlands. Data prior to 2007 include a significant number of repeat applications. The 2007 figure is thus not comparable to previous years. Russian Federation. The 2007 figure refers to January-November only. Serbia. 2003-2004 refers to Serbia (including Kosovo) and Montenegro. 2005-2007 refers to Serbia, including Kosovo. Source: UNHCR. Spain. Includes applications lodged at Spanish embassies. TfYR Macedonia. 2003: includes 2,278 persons, mainly from Kosovo, with Temporary Humanitarian Assistance Status who applied for asylum. Turkey. Source: UNHCR. United States. Figures include (1) statistics from the Department of Homeland Security (DHS), based on the number of cases and multiplied by 1.4 to reflect the number of individuals; and (2) the number of new ("defensive") requests lodged with the Executive Office for Immigration Review (EOIR), based on the number of individuals.

Menedékjogi kérelmek az EU 27 államban és a dublini együttműködés további államaiban Forrás: Eurostat : migr_asyappctza- Asylum and new asylum applicants by citizenship, age and sex Annual aggregated data (rounded) Update: 30-08-2011 State 2008 2009 2010 Austria 12750 15815 11060 Belgium 15940 22955 26560 Bulgaria 745 855 1025 Cyprus 3920 3200 2875 Czech Republic 1650 1245 790: Denmark 2375 3775 5100 Estonia 15 40 35 Finland 3770 5700 3675 France 41845 47625 52725 Germany 26945 33035 48590 Greece 19885 15925 10 275 Hungary 3175 4670 2 105 Ireland 3865 2690 1 940 Italy 30145 17670 10 050 Latvia 55 60 65 Lithuania 520 450 495 Luxembourg 455 485 785 Malta 2605 2385 175 Netherlands 15255 16140 15 100 Poland 8515 10595 6540 Portugal 160 140 Romania 1180 965 885 Slovakia 905 820 540 Slovenia 260 200 245 Spain 4515 3005 2 745 Sweden 24875 24260 31 940 United Kingdom 30550 31695   23 745 Iceland 75 n.a.: Liechtenstein 25 285 110 Norway 14430 17225 10065 Switzerland 16605 16005 15565 European Union (27 countries) : 266395 260 210 Total 299945 Approximat. 286000: 15000 14999 - 1500 1499 - 0 Belgium Austria Czech R France Cyprus Estonia Germany Finland Latvia The Netherl. Greece Lithuania Switzerland Hungary Luxembourg Sweden Ireland Malta UK Poland Portugal Spain Romania Norway Slovakia Slovenia Iceland Liechtenstein In 2009 Member States recorded 266 400 asylum applications, the number in 2010 was 257 815, a slight decrease of 3%. While Poland, Italy, Hungary and Malta received less asylumseekers in 2010 than in 2009, significant increases were recorded in Germany, Belgium and Sweden. In 2010, the most important countries of citizenship of asylum-seekers in the EU were, in order: Afghanistan (20 580), Russia (18 500), Serbia (17 715, excluding Kosovo*15), Iraq (15 800) and Somalia (14 350). In 2010, 55 095 asylum-seekers received a protection status in the EU at first instance (refugee, subsidiary protection or humanitarian). Protection was therefore granted in 25% of decisions taken in first-instance procedures. In 2009, 7 147 refugees Source: Commission Annual Report on Immigration and Asylum (2010) Com (2011) 291 final

Kérelmek az Európai Unió államaiban, 2010 és 2011 első féléve összevetve Forrás: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK a menekültüggyel kapcsolatos Unión belüli szolidaritás fokozásáról A jobb felelősségmegosztás és a kölcsönös bizalom javításának uniós ütemterve COM (2011) 835 évgleges, Melléklet, 16. old. Nagy Boldizsár előadása

Közelebbi pillantás a magyarországra és néhény szomszéd országba + Lenyelországba érkezők összetételére Összes kérelmező 2009 2010 Ausztria 15 820 11 020 Szlovákia 820 540 Magyar-ország 4670 2460 Románia 840 860 Szlovénia 180 210 Lengyel-ország 10590 6540 Össz: 12810 Source: ASYLUM LEVELS AND TRENDS IN INDUSTRIALIZED COUNTRIES 2010 Statistical Overview of Asylum Applications Lodged in Europe and selected Non-European Countries Geneva, 28 MARCH 2011 Table 1. Table 6 és Table 7-

Honnan jönnek, hol kérnek menedékjogot? Forrás: ASYLUM LEVELS AND TRENDS IN INDUSTRIALIZED COUNTRIES 2010 Statistical Overview of Asylum Applications Lodged in Europe and selected Non-European Countries Geneva, 28 MARCH 2011, 11. és 7. old.

A védett személyek száma az Európai Unióban 2007 végén : 1,4 millió volt. = valamennyi jogszerűen tartózkodó harmadik állambeli állampolgár 7,5 %-a, = az európai uniós lakosság 0,3 %-a = a világ összes menekültjének kicsit több, mint tizede, 12 %-a Forrás : SEC(2009) 1374 final COMMISSION STAFF WORKING DOCUMENT accompanying the Proposal for a DIRECTIVE OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL on minimum standards for the qualification and status of third country nationals or stateless persons as beneficiaries of international protection and the content of theprotection granted Summary of the Impact Assessment. Brussels, 21.10.2009, p. 2.

Recognition rates, by applicants 2010 Forrás: Eurostat Data in focus 5/2011, 11. old.

Magyarországra érkezők Év Regisztrált menedék-kérők Európai Európán kívüli száma összesen fő % 2005 1 609 548 36,29 1 025 63,71 2006 2 117 847 40,01 1 270 59,99 2007 3 419 1 162 33,98 2 257 66,01 2008 3 118 1 783 57,18 1 335 42,82 2009 4 672 2 615 55,98 2 057 44,02 2010 2 104 568 27,00 1 536 73,00 2011 1 693 n.a. Lásd még: http://www.unhcr-centraleurope.org/hu/informacioforrasok/statisztikak.html Nagy Boldizsár előadása

nyugati part és Gáza-öv. Menedékjog iránti kérelmek számának alakulása Magyarországon főbb állampolgárság szerint 2009 - 2010. Állampolgárság 2009. Összes kérelem %-ban 2010. Változás Változás %-ban koszovói 1 786 38,23% 379 18,01% -1 407 -78,78% afgán 1 194 25,56% 702 33,37% -492 -41,21% szerb 536 11,47% 67 3,18% -469 -87,50% grúz 116 2,48% 68 3,23% -48 -41,38% török 114 2,44% 59 2,80% -55 -48,25% szomáliai 75 1,61% 51 2,42% -24 -32,00% nyugati part és Gáza-öv. 23 0,49% 225 10,69% 202 878,26% egyéb 828 17,72% 553 26,28% -275 -33,21% összesen: 4 672 100,00% 2 104 -2 568 -54,97% Forrás: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Staisztikák 2009-2010. http://www.bmbah.hu/statisztikak.php Látogatva: 2012. március 24. Nagy Boldizsár előadása

Elismerés, érdemi ügyekben Érdemi eljárásban született döntések   2008 2009 2010 Menekültkénti elismerés 160 172 74 Oltalmazottkénti elismerés 88 62 115 Visszaküldési tilalom önálló megállapítása 42 155 58 Elutasítás 397 1 218 647 Megszüntetés 1 060 1 880 686 2009: 389 védelem v. 1218 nincs védelem 2010: 242 védelem v. 647 nincs védelem Forrás: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Staisztikák 2005-2009 és 2009-2010. http://www.bmbah.hu/statisztikak.php Látogatva: 2012. március 24. Nagy Boldizsár előadása

A két világháború között: csoport-meghatározás A történetről 1918-ig: liberális útlevél-politika: aki menekül is bevándorlóként érkezhet A két világháború között: csoport-meghatározás a II világháború után: egyéni menekült definíció + regionális kiterjesztések Afganisztán, Szovjet felbomlás, Délszláv háborúk, Rwanda, Irak.

Fogalmak, menekült-definíciók Migráns Reguláris Irreguláris Illegális Kényszervándor Menekült (Belső menekült)

Fogalmak, menekült-definíciók Nemzetközi standard Nemzeti standard UNHCR statútum „konvenciós státusz” Genfi egyezmény és jegyzőkönyv Afrikai regionális egyezmény, 1969 B státusz, humanitárius státusz, EU-ban: kiegészítő védelem Cartagenai nyilatkozat, 1984 EU: kiegészítő védelem, 2004 EU: átmeneti védelem, 2001 Ideiglenes védelem Kínzás, megalázó bánásmód tilalma (EJEE 3§) Tolerált, nem kiutasítható, eltávolítható

Fogalmak, menekültdefiníciók Genfi Egyezmény Aki 1951. január 1. előtt történt események következtében faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, illetve meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása, avagy politikai meggyőződése miatti üldözéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja annak az országnak a védelmét igénybe venni.

Fogalmak, menekültdefiníciók Afrikai egyezmény: Genf + „aki kénytelen elhagyni szokásos tartózkodási helyét, hogy származási vagy állampolgársági országán kívül keressen menedéket (refuge) a származási, vagy állampolgársági országa egy részében vagy egészében érvényesülő külső agresszió, megszállás, idegen uralom vagy a közrendet súlyosan megzavaró események miatt” Cartagenai nyilatkozat: Genf+ „magába foglalja a menekültek között azokat, akik elmenekültek országukból, mert életüket, biztonságukat vagy szabadságukat az általánossá vált erőszak, idegen agresszió, belső viszály, az emberi jogok tömeges megsértése vagy a közrendet súlyosan megzavaró körülmények fenyegették”

Fogalmak, menekültdefiníciók EU – átmeneti védelem Átmeneti védelem (2001/55/EK irányelv) ”akiknek el kellett hagyniuk származási országukat, illetve régiójukat, illetve evakuálták őket...és akik az adott országban fennálló helyzet miatt nem képesek biztonságos és tartós feltételek mellett visszatérni, ... különösen olyan személyek, akik: i. fegyveres konfliktus vagy feltartóztathatatlan erőszak térségéből menekültek el; ii. ki vannak téve emberi jogaik rendszeres vagy általános megsértése komoly kockázatának, illetve ennek áldozatai.” a tömeges beáramlás a lakóhelyükről elűzött olyan személyeknek nagy számban a Közösség területére történő érkezését jelenti, akik egy adott országból vagy földrajzi területről érkeztek, függetlenül attól, hogy spontán vagy támogatott módon, pl. evakuálási program keretében érkeztek-e

Fogalmak, menekültdefiníciók EU – Kiegészítő védelem 2004/83/EK irányelv a menekült definíció értelmezéséről és a kiegészítő védelemről 2. cikk e) „kiegészítő védelemre jogosult személy”: harmadik ország olyan állampolgára, illetve olyan hontalan személy, aki nem minősül menekültnek, de akivel kapcsolatban megalapozott okokból azt kell feltételezni, hogy származási országába, illetőleg hontalan személy esetében a korábbi szokásos tartózkodási helye szerinti országba való visszatérése esetén a 15. cikk szerinti súlyos sérelem elszenvedése tényleges veszélyének lenne kitéve; ... és nem tudja vagy az ilyen veszélytől való félelmében nem kívánja ezen ország védelmét igénybe venni; ________ 15. cikk Súlyos sérelem Az alábbiak minősülnek súlyos sérelemnek: a) halálbüntetés kiszabása vagy végrehajtása; vagy b) kínzás vagy embertelen, illetve megalázó bánásmód vagy büntetés alkalmazása a kérelmezővel szemben a származási országban; vagy c) nemzetközi vagy belső fegyveres konfliktushelyzetekben felmerülő megkülönböztetés nélküli erőszak következtében polgári személy életének vagy sértetlenségének súlyos és egyedi fenyegetettsége. person eligible for subsidiary protection’ „who does not qualify as a refugee but in respect of whom substantial grounds have been shown for believing that the person concerned, if returned to his or her country of origin, or in the case of a stateless person, to his or her country of former habitual residence, would face a real risk of suffering serious harm as defined in Article 15, .....is unable, or, owing to such risk, unwilling to avail himself or herself of the protection of that country”; „Serious harm consists of: (a) death penalty or execution; or (b) torture or inhuman or degrading treatment or punishment of an applicant in the country of origin; or (c) serious and individual threat to a civilian's life or person by reason of indiscriminate violence in situations of international or internal armed conflict”

1.) A non refoulement elve Alapelvek I. 1.) A non refoulement elve Genfi Egyezmény 33. Cikk 1. Egyetlen Szerződő Állam sem utasítja ki vagy küldi vissza ("refouler") semmilyen módon a menekültet olyan területek határára, ahol élete vagy szabadsága faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása illetve meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása, avagy politikai nézetei miatt lenne veszélyeztetve. 2. A jelen rendelkezésből folyó kedvezményt azonban nem igényelheti az a menekült, akiről alaposan feltehető, hogy veszélyezteti annak az országnak biztonságát, amelynek területén van, vagy aki, mivel különösen súlyos bűncselekményért jogerősen elítélték, veszélyt jelent az illető ország lakosságára nézve. Tehát: Senkit nem lehet visszaküldeni oda, ahol éltek vagy testi épsége a definícióban szereplő 5 ok valamelyikéből veszélyeztetett Indirekt módon sem: pl. Ukrajnán keresztül Afganisztánból menekültet nem lehet visszaküldeni Ukrajnába. 2 apró kivétel van a non refoulement elve alól: nemzetbiztonsági ok súlyos bűncselekmény elkövetése Ha a határon vagy az ország területén belül jelentkezik valaki, azt állítva. ő menekült, akkor meg kell indítani az eljárást. Kivételes esetben visszaküldhető olyan országba, amelyen áthaladt, de akkor meg kell győződni arról, hogy az adott ország érdemi menekült eljárást fog lefolytatni. A non-refoulement elv szélesebb értelmében = senkit nem lehet kínzásnak vagy megalázó, embertelen bánásmódnak vagy büntetésnek kitenni ( Emberi Jogok Európai Egyezménye 3. Cikk) Ez nemcsak a menekültekre vonatkozik, hanem mindenkire, tehát a bűnözőkre is.

3.) A diszkrimináció tilalmának elve Alapelvek II. 2.) A család egységének az elve Ha a család egyik tagja menekült, akkor a menekült státuszt ki kell terjeszteni legalább a család legközvetlenebb körére (házastárs, kiskorú gyermek). A nemzeti jog ennél többet is adhat. 3.) A diszkrimináció tilalmának elve Nem szabad a menekülők között indokolatlan különbséget tenni. A menekültügy nem lehet haszonelvű. Vannak kizáró okok (pl. háborús bűntett, súlyos köztörvényes bcs.), de nem lehet annak alapján kizárni, hogy pl. beteg, vagy más etnikumhoz tartozik.

Ez ( 1-3) a mai prioritási sorrend! Tartós megoldások 1.) Önkéntes visszatérés Önkéntes!!! Biztonságosan és emberi méltóságát megőrizve! 2.) Integrálódás Nem asszimilálódás! Ha nincs reális esély a visszatérésre =a menekült szerves részévé válik a befogadó társadalomnak, kiépíti kapcsolódási rendszerét, de megőrzi saját nemzeti identitását. 3.) Továbbtelepülés: pl. 1956-ban 200 ezer ember ment Ausztriába. Ausztria ekkor szegény ,7 milliós ország, épphogy elhagyták az orosz katonák a magyarok továbbtelepülésére számítanak. Ez ( 1-3) a mai prioritási sorrend!

A Genfi Egyezmény elemzése Az 1951. évi egyezmény és az 1967. évi jegyzőkönyv (Előtörténet, részesek, ld www.unhcr.org és www.refworld.org ) Menekült csak az lehet, aki a saját országán kívül tartózkodik Az igazi kérdés nem az, üldözték-e a menekülőt mielőtt eljött, hanem az, mi történne, ha visszaküldenék?

A Genfi Egyezmény elemzése „Megalapozott a félelme” A” jól megalapozott félelem” fogalma Nem az hogy :” biztos hogy üldözni fogják…” Nem az hogy: „valószínű, hogy üldözni fogják” Hanem, az hogy: „Ésszerű lehetőség áll fenn arra, hogy üldözni fogják”

A Genfi Egyezmény elemzése Üldöztetés Üldöztetés: a menekülő emberi jogai sérülnek Mi minősül üldöztetésnek? - nem csupán súlyos fizikai sérelem, hanem - lelki is - összeadódó is Ki az üldöző? állam - nem állami szereplő Ha nem állami az üldöző, mi az állam szerepe: támogat? eltűr? képtelen megakadályozni? nem bünteti?

A Genfi Egyezmény elemzése Az üldözés okai Faj Széles értelem: leszármazás, bőrszín, törzs Nemzethez tarozás Nem állampolgárság. Átfedések. Kisebbségi lét Politikai nézet Neki tulajdonítják Vallás Mi minősül ~nak? Meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás Homoszexualitás, kínai egy-gyermek politika, családon belüli erőszak áldozatai. - Veleszületett vagy nem elvárható, hogy lemondjon róla? - Kell-e a csoport tagjai között kohézió (ismeretség, „mi”-tudat) legyen?

Az Egyezményben a menekülteknek biztosított jogok Külföldiek maradnak Négyféle bánásmód mint saját állampolgár legkedvezőbb helyzetben levő külföldi külföldiek általában (harmadik országban, mint a menedék országának állampolgárai) „menekültútlevél” – konvenciós útiokmány! Magyar és sok nemzeti jog: kiterjeszti a nemzeti bánásmódot szinte mindenre

Kizárás az egyezmény alkalmazásából Az Egyezmény rendelkezései nem alkalmazhatók az olyan személyre, akiről alapos okkal feltételezhető, hogy a) Béke elleni, háborús-, vagy emberiség elleni, az ilyen bűncselekményekről rendelkező nemzetközi okmányokban meghatározott bűncselekményt követett el; b) A menedéket nyújtó országon kívül, az országba menekültként történő befogadását megelőzően súlyos, nem politikai bűncselekményt követett el; c) Az Egyesült Nemzetek céljaiba és elveibe ütköző cselekményekben bűnös.

A menekült státusz megszűnése Megszűnik az Egyezmény alkalmazhatósága az A. rész rendelkezéseinek hatálya alá tartozó olyan személy esetén, aki: (1) Önkéntesen ismét igénybe vette állampolgársága szerinti ország védelmét; vagy (2) Elvesztett állampolgárságát önkéntesen visszaszerezte, vagy (3) Új állampolgárságot szerzett és élvezi az új állampolgársága szerinti ország védelmét, vagy (4) Önkéntesen visszatelepült abba az országba, amelyet elhagyott, vagy amelyen kívül tartózkodott az üldözéstől való félelmében; vagy (5) Már nem utasíthatja el állampolgársága szerinti országa védelmének igénybevételét, mivel megszűntek azok a körülmények, amelyek alapján őt menekültként elismerték;

ÚJ REGIONÁLIS ACQUIS - 6 ÉPÍTŐELEM. AZ EU Merre tart Európa? ÚJ REGIONÁLIS ACQUIS - 6 ÉPÍTŐELEM. AZ EU - 2000-ben létrehozott egy Menekültügyi Alapot, amelynek harmadik korszaka 2008-2013-ig tart. -Kijelöli azt az államot, amelynek el kell járnia az Unió 27 tagja közül (és a külső együttműködő államok) valamelyikben benyújtott menedékjogi kérelem ügyében (U.n. Dublin II rendelet, 2003). A felelős ország azonosításának megkönnyítésére létrehozza a kettős kérelmek kiszűrését lehetővé tevő ujjlenyomat-azonosító rendszert (Eurodac, 2000). - Megkísérli előre elrendezni, hogy mi történjen egy jövőbeni tömeges beáramláskor, amikor a rendszer nem képes minden egyes kérelmező ügyében eljárni (Irányelv az átmeneti védelemről, 2001). 1] A Tanács 2000/596/EK döntése a Menekültügyi Alapról (OJ 2000 L 252/12, 2000. október 6.) [2] A Tanács (EC) 343/2003 EK számú rendelete a valamely tagállamban harmadik állam polgára által benyújtott azilum-kérelem megvizsgálására köteles állam kijelölésének kritériumairól és mechanizmusáról (OJ L 50/1, 2003. február 25.), (u.n. Dublin II), végrehajtja a Bizottság 1560/2003 EK számú rendelete (OJ L 222/1, 2003. szeptember 5.). Az Eurodac rendszert a Tanács 2725/2000 EK számú rendelete hozta létre (OJ L 316/1, 2000. december 15.), végrehajtásának részleteit pedig a Tanács 407/2002 EK számú rendelete (OJ L 62/1, 2002. március 5.) öntötte formába. [3] 2001/55 EK Irányelv az átementi védelemről (OJ 2001 L 212/12, 2001. augusztus 7.) [4] 2003/9 EK Irányelv a menekülők fogadásának minimális standardjairól (OJ 2003 L 31/18, 2003. február 6.) [5] Irányelv hamadik országok állampolgárai vagy hontalan személyek menekültnek minősítéséről összhangban a Menekültek státuszára vonatkozó 1951. évi egyezménnyel és az 1967. évi jegyzőkönyvvel, illetve egyéb nemzetközi védelemre szoruló személynek minősítéséről. Szövegét 2004 szeptember 30-án tették közzé a Hivatalos Lapban [6] Ld. Irányelv a menekült státusz megadásának és visszavonásának minimális standardjairól 8771/04 (Asile 33) EU doc. [

Merre tart Európa? Megszabja a menedékjogi eljárásban résztvevő menekülőknek 2005 februárja óta nyújtandó ellátás minimumát (Irányelv az ellátásról, 2003). Meghatározza, hogy ki minősül menekültnek és ki kiegészítő védelemre jogosítottnak, azaz megpróbálja kijelölni, hogy a nemzetközi vándorfolyamatokban résztvevők közül kitől nem tagadható meg a védelem és a segítségnyújtás. Az erre vonatkozó irányelv nemzeti jogba átültetésének a határideje 2006 október 10-én ( jó két évvel a közzététel után) telt le. (Definíciós irányelv, 2004). 2007 december 1 óta alkamazandó módon rögzíti a menekültügyi eljárás során teljesítendő minimális követelményeket, beleértve a „biztonságos harmadik ország” alkalmazásának körülményeit, a fellebbezési lehetőségek minimumát és hasonlókat (Eljárási irányelv, 2005 december). 2010 májusában rendelettel jogilag létrehozta a 2011 nyara óta Máltán működő Európai Menekültüyi Támogató Hivatalt (EASO), amelynek célja a tagállamok tevékenységének összehangolása és segítség nyújtása a különösen szorult helyzetben levőnek

Magyarország A menekültekre vonatkozó magyar politika négy stádiumra osztható. Az első (1989-1991) a Romániából érkező, nagyrészt magyar menekülőket érintette. Ebben a szakaszban a menekültek befogadása a fő cél, függetlenül attól, hogy kapnak-e formális menekült státuszt (amire csak 1989 októbere után volt lehetőség) vagy sem. A második időszak (1991-1995) a szerb-horvát, illetve a boszniai háborúé. Ekkor a Magyarország területét elérő menekülőket egy - gyakran sok évig elhúzódó - ideiglenes státuszba gyömöszölik: menedékesek lesznek, a maradás jogával, de a munkavállalás, integrálódás lehetősége nélkül. A hatóságok visszatérésüket vagy továbbvándorlásukat feltételezik.

Magyarország A harmadik időszak (1996-2004) a kilencvenes évek közepén kezdődik, amikor az Európai Unióhoz csatlakozás reális lehetőséggé válik. Elfogadják az 1989. évi minisztertanácsi rendeletet felváltó első törvényt a menedékjogról (1997. évi CXXIX. tv.). Ez eltörli a kínos földrajzi megszorítást, és ezzel a hazai hatóságok feladatává teszi a nem-európai menekülők ügyében eljárást. Az ország a világfolyamatok részévé vált s egyszeriben igyekezett úgy reagálni, mint tanácsadói, a német és osztrák hatóságok: kiszorítóan, védekezve a menekülők érkezése ellen. A negyedik korszak (2004 -), a csatlakozással kezdődött Annak a természete kirajzolódóban van. A közösségi vívmányok legfontosabb elemeit 2008. január 1-jén hatályba lépett szabályozás (tv. és korm rend.) átültette. A dublini rendelet alkalmazása nem jelent súlyos terhet.

A törvény (Met) főbb vonásai: A magyar menedékjogi szablyozás: 2007. évi LXXX tv és 301/2007 (XI.9.) Korm rend. A törvény (Met) főbb vonásai: Új védelmi kategória: oltalmazott = EU kvalifikáció irányelv kiegészítő védelem = 12. § (1) ...nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e veszélytől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni. 61. § Az elismerés feltételeinek vizsgálata során súlyos sérelemnek tekintendő a) a halálbüntetéssel fenyegetés; b) a kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés alkalmazása; c) a polgári személy életének vagy testi épségének súlyos fenyegetettsége, amely nemzetközi vagy belső fegyveres konfliktus során alkalmazott megkülönböztetés nélküli erőszak következménye h) biztonságos származási ország: az az ország, amely szerepel az Európai Unió Tanácsának a biztonságos származási országnak tekintendő harmadik országokról szóló minimumlistáján, illetve a Kormány rendeletében nemzeti szinten biztonságosnak nyilvánított származási országok listáján, vagy ezen listákon lévő országok egy része; a származási országnak bármelyik listán való szereplése az elismerést kérő személy tekintetében megdönthető vélelmet állít fel, amely szerint ebben az országban, illetőleg az ország egy részében általában és következetesen nem tapasztalható üldöztetés, nem alkalmaznak kínzást, sem kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot vagy büntetést, és amely ország ezen jogok és szabadságok megsértése ellen hatékony jogorvoslati rendszert biztosít; i) biztonságos harmadik ország: a kérelmező vonatkozásában az az állam, ahol a kérelmező a Magyar Köztársaság területére érkezését megelőzően tartózkodott vagy annak területén átutazott, és lehetősége volt arra, hogy menekültkénti elismerés vagy kiegészítő védelem iránti kérelmet nyújtson be, feltéve, hogy a menekültügyi hatóság meggyőződött arról, hogy az adott országban ia) a kérelmező életét és szabadságát nem fenyegeti veszély faji vagy vallási okból, nemzeti hovatartozása, valamely társadalmi csoporthoz tartozása vagy politikai meggyőződése miatt, illetve nincs kitéve súlyos sérelem veszélyének, ib) a Genfi Egyezménnyel összhangban tiszteletben tartják a visszaküldés tilalmának elvét, ic) elismerik és alkalmazzák a nemzetközi jog azon szabályát, amely szerint a kérelmező olyan ország területére nem utasítható ki, ahol halálbüntetésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek lenne kitéve, és id) biztosított a Genfi Egyezménnyel összhangban álló védelem;

A Met legfőbb újításai Előzetes vizsgálati eljárás = „dublini eljárás” + elfogadhatóság - 15 nap - „dublini eljárás: a kérelmező átadása/visszaadása másik EU tagállamnak - elfogadhatatlan kérelem: = máshol már menekült státusza van (és tényleges a védelem) = EU polgár = ismételt kérelem azonos ténybeli alapon (A Fővárosi Bsághoz 3 napon belül felülvizsgálati kérelem nyújtható be) Különleges bánásmódot igénylő személyek sajátos szükségleteinek figyelembe vétele (átitatja a Met-et) Vhr: lényege: az ellátások szabályozása Bátortalan lépés az integrációs programok felé őrizet időtartama lerövidült előzetes eljárásra

Végszó Mikes Kelemen a - mai szóval - politikai menekültként az Ottomán Birodalomban élő Rákóczi fejedelem kamarása írta a következő sorokat majd' háromszáz éve: "30. levél Békós, 16. augusti 1719. Látja kéd, hogy Ázsiából írok kédnek, ha Ámérikában volnék, Missisipiából is írnék kédnek. Minket már úgy tekintsen kéd, mint ázsiai magyarokot. Elég az, édes néném, hogy már öt naptól fogvást itt sátorok alatt vagyunk. ....De azon nem tőrödöm, hanem azon tőrödöm, hogy nem Háromszéken vagyok. De ott jobb volna-é az Isten, mint itt? Nem, mindenütt egyaránsú az õ jósága, itt akarja az Isten, hogy légy, azért itt sétálj ezen a szép réten. Az igaz, édes néném, hogy szép helyt vagyunk, a sátoraink a tengerparton rendiben. Ezt a gyönyörû kanálist végig látjuk, a Fekete-tenger zugását jól halljuk. Azok a nagy rettentõ sajkák elõttünk mennek el a Fekete-tengerre."

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET! Nagy Boldizsár ELTE ÁJK Nemzetközi Jogi Tanszék Tel.: 242 6313 Drótposta: nagyboldi@ajk.elte.hu