Környezetvédelem alapjai 6 Ember, mint környezet-átalakító az ipari forradalomig

Őskori társadalmak Természet-közeliség Mezőgazdaság és állattenyésztés kialakulása Élelemtermelés megindulása: 7000-6500 év, Mezopotámia, Zagrosz hegység - Termékeny Félhold vadbúza, vadárpa termesztése háziasítás kezdete: vadkecske, vadjuh

Háziasítás növény terület idő búza Közel-Kelet 7-8 ezer év árpa borsó bab Trópusi Amerika 5,7 ezer év kukorica 5,5 ezer év olajbogyó Ázsia 4 ezer év

Háziasítás állat terület idő kutya Közel-Kelet 10 ezer év juh kecske 7 ezer év sertés 5 ezer év ló Dél-Oroszország 4 ezer év tyúk India, Burma 2 ezer év

Mezőgazdaság kezdete Öntözéses földművelés, városállamokban élnek, saját csatornahálózatot tartanak fenn. Ur, Uruk, Eridu, Lagas, Larsa, Umma- városállamok állandó harca a csatornák birtoklásáért

Szahara

Rézkor Régészeti korszak, amely a neolitikum (újkőkorszak) végétől a bronzkor kezdetéig tartott. A korszak fő jellemzője, hogy az ember használni kezdte az első fémeket: a rezet, az aranyat és az ezüstöt. Kialakult a fémolvasztás és fémmegmunkálás technikája. Közel-Keleten és Európa délkeleti részén (Balkán) ez nagyjából az i.e. 4500-3300 közötti időszakra tehető. Más területeken ennél később volt a rézkor, ahol pedig nem a réz, hanem a bronz vagy a vas volt az első használatba vont fém, ott egyáltalán nem volt rézkor, hanem a kőkorszak után rögtön a bronzkor, illetve a vaskor következett (pl. Fekete-Afrikában).

Rézkor Közel-kelet és Észak-Afrika Mezopotámiában és Egyiptomban a rézkor vége egybeesik az első városállamok megjelenésével és az írott történelem kezdeteivelKözép-Ázsia Botaji kultúra A nagytestű állatok háziasítása igazi forradalmat hozott az emberiség történetében, hiszen megkönnyítette a fizikai munkát és lehetővé tette az áruszállítás és a közlekedés fejlődését. A szarvasmarha háziasítása után a következő nagy lépést a ló háziasítása jelentette. Ennek legkorábbi emlékei az észak-kazahsztáni Botaj területéről kerültek elő az i.e. 3700-3100 közötti időszakból. Kelet-Európa Kurgánok népei A Fekete-tenger vidékétől a magyarországi Alföldig terjedő kultúrák. Előkelő halottaikat földből emelt halmok(kunhalom) (oroszul kurgán) alá temették. A mezőgazdaság mellett sztyeppei típusú szarvasmarha- és lótartással foglalkoztak. A kurgánok népeinek egyes elkülönülő csoportjai:

Mezopotámia

Eridu

Kurgan, Irán

Kunhalom, Magyarország

Rézkor Közép-Európa Az újkőkori egyhelyben lakást jellemző hosszabb életű telepek megszűntek, s átadták helyüket a pásztorkodó életformának jobban megfelelő, átmenetibb jellegű telepeknek. Közép-Európában a rézkor egészen az i.e. 3. évezred derekáig elhúzódott. Tiszapolgári kultúra Bodrogkeresztúr-kultúra Erősdi kultúra Badeni kultúra Budakalász mellett tárták fel a badeni kultúra legnagyobb eddig ismert temetőjét (i. e. 4. évezred vége). Az itt talált kis agyagszobor, a budakalászi kocsi, egész Európa első kocsiábrázolása, ami a Kárpát-medencének az emberi civilizáció fejlődésében játszott fontos szerepére mutat.

Budakalászi kocsi

Nyugat-Európa A megalitok hatalmas kőépítmények voltak. Három típusuk volt: a dolmen, az összetett kőtömbcsoport és a menhir. Az i.e. 3. évezredben egész Nyugat-Európát elborítják a dolmenek (méhkas alakú kőépítmények, letakarva egy nagy lappal).

Megalitok

Megalitok

Bronzkor A bronzkor egy régészeti korszak, a civilizáció fejlődésének azon szakasza, amikor a legtöbbet fejlődött a fémmegmunkálás. A természetes módon felszínre került érctartalmú ásványokból a réz és ón kiolvasztásával, majd ötvözésével állították elő a bronzot. A rezet és bronzot ettől a kortól kezdve módszeresen és széles körben alkalmazták. A bronzkor a világ bizonyos területein a rézkort követte, míg máshol az úgynevezett háromkorszak-rendszer része (újkőkor-bronzkor-vaskor). Egyes területeken ugyanakkor nem volt bronzkor, például Fekete-Afrika legnagyobb részén az újkőkort közvetlenül a vaskor követte.

Bronzkor A legnagyobb égei-tengeri bronzkori birodalom, a minoszi civilizáció kezében tartotta egész Európa bronzkori kereskedelmét. A hajózás ismerete hatalmas mértékben fejlődött, amihez fogható csak a Kr. u. 18. században következett be, a hosszúsági fokok meghatározási módszerének felfedezésével. Bizonyíték van arra is, hogy számos minoszi kliensállam népességének nagy részét elvesztette nagymértékű éhínség és/vagy járványok miatt, ami a kereskedelmi hálózat összeomlására utal. Thíra (Szantorini) vulkánjának kitöréséhez

Thera

Fémmegmunkálás Ősi időkben a vasércekből gödrökben, domboldalba vájt, agyaggal tapasztott üregekben -- bucakemencékben -- faszéntűzben, a faszén karbonjával redukáltak vaskristályokból és salakszemcsékből összeállt masszát, ún. nyers bucavasat.

Vaskohászat

Lokális, regionális környezeti problémák Erdőírtás-mezőgazdasági használat, építkezés, hajózás, energianyerés, fémkohászat Öntözéses mezőgazdaság-talajok kilúgozása, állattenyésztés szétválása Állattenyésztés- legelők túlhasználata

Erdőírtás

Túlzott legeltetés- Afrika

Macchia

Következmény Népességrobbanás Terület-túlhasználat Járványok, háborúk Népességcsökkenés Kultúrák eltűnése Új népek megjelenése

Cu-Al arány a grönlandi jégmintákban

Grönlandi jégben mért ólomkoncentrációk

Európa Vaskor Római Birodalom Erdőírtás Arisztotelész: trágya elhelyezése Római jog, Talmud : légszennyezés Vízvezetékek

Európa Erdőírtások-mezőgazdaság, állattenyésztés-ld. Angliai példa (16.szd. Kenyérsütés is probléma) Amerika: mezőgazdaság- állatok, préri Rohamos ipari fejlődés-megjelenik a lokális ipari szennyezés:1679 London: szmog

Nagyipar megjelenése Fosszilis tüzelőanyagok Bányászat Olaj, földgázkitermelés Közlekedés átalakítása Vegyipar Tudomány fejlődése: közegészségügy, népesség