Pártok és pártrendszerek Politológia Pártok és pártrendszerek Politológia 11.előadás
A politikai pártok történeti típusai Protopártok (képviselők laza csoportosulásai, parlamenti frakciók, parlamenten kívüli szervezetrendszer nélkül) Tömegpártok – A párt erejét a taglétszám és a kiterjedt szervezeti háló adja. Szoros kötődés meghatározott szavazói rétegekhez. Ideologikus politizálás. Parlamenten belül keletkezett pártok (általában a liberális-konzervatív polgári pártok) Parlamenten kívül keletkezett pártok (jellemzően a baloldali munkásmozgalmi pártok) Totalitárius pártok (fasiszta mozgalmak, bolsevik típusú kommunista pártok) Gyűjtőpártok – Párttaglétszám és szervezeti keretek leépülése. Elektronikus médiumok fontos szerepe, marketing eszközök a politikában. Politológia 11.előadás
Párt és pártrendszer Párt: Jelölteket állít, programja és tagsága van. Pártrendszer: egy adott államban működő releváns pártok összessége és a köztük lévő interakciók rendszere. Politológia 11.előadás
A pártrendszerek típusai (Giovanni Sartori tipológiája alapján) Pártnélküli rendszerek (a politikai pártok működése be van tiltva) Nem versengő pártrendszerek Egypártrendszerek (legálisan csak egy párt működhet) Hegemón vagy domináns pártrendszerek (több párt, de nincs köztük verseny) Politológia 11.előadás
Versengő pártrendszerek Predomináns pártrendszerek (van verseny, de tartósan egy párt kormányoz) Kétpártrendszerek (két nagy párt váltógazdálkodása, stabil egypárti kormányok, centripetális verseny) Mérsékelt többpártrendszerek (3-6 parlamenti párt, koalíciós kormányok, kétpólusú pártrendszer, centripetális verseny) Polarizált sokpártrendszerek (6-10 vagy még több parlamenti párt, instabil koalíciós kormányok, 3 pólusú pártrendszer is lehet (!), centrifugális verseny) Politológia 11.előadás