Elméleti alapvetések

Közfeladatok Olyan társadalmi gazdasági feladatok, melyeket kizárólag az állam tud kielégíteni. Az állam (gazdasági-)pénzügyi feladatai: Gazdaságpolitika meghatározása, elősegítése Jogi keretek meghatározása Állami feladatok finanszírozása

KORMÁNYZATI PÉNZÜGYI POLITIKA FISKÁLIS MONETÁRIS politika az államháztartás közvetlen, kiadásai és közvetett bevételei kiala- eszközök kításának folyamata közvetlen és közvetett eszközök (pl. adók)

ÁLLAMHÁZTARTÁS (a feladatok ellátását szolgáló rendszer) Az államháztartás alrendszerei: központi költségvetés, helyi önkormányzatok, társadalombiztosítás, elkülönített állami pénzalapok, A költségvetési politika a pénzügyi politika szerves része, de viszonylagos önállósággal bír, mert saját eszköz- és intézményrendszerrel rendelkezik

Az állami feladatok (hatalmi és gazdasági jellegűek) AZ ADÓK HELYE, SZEREPE az államháztartás, a költségvetés és az adók kapcsolata Az állami feladatok (hatalmi és gazdasági jellegűek) Az állami gazdasági szerepvállalás jellege, funkciója: stabilizáció (konjunktúrális ingadozások kiegyenlítése) allokáció (közfeladatok szükséges forrásainak megszerzése és felhasználása) redisztribució (reálszférában kialakult jövedelemarányok módosítása, újraelosztása)

A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ESZKÖZEI adók, támogatások, államkötvények, kincstárjegyek adásvétele, központi állami beruházások finanszírozása, a társadalmi közös fogyasztás pénzellátásának rendszere

Közfeladatok Költségvetés(i) (politika) Adózás

A KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK FAJTÁI VÉGLEGES (VISSZA NEM TÉRÜLŐ) ÁTMENETI (VISSZATÉRÜLŐ)

A VÉGLEGES KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK FŐ TÍPUSAI ADÓK ÉS ADÓJELLEGŰ BEVÉTELEK adó, TB járulék, vámok, állami monopólium NEM ADÓJELLEGŰ BEVÉTELEK illetékek, díjak, bírságok TŐKEBEVÉTELEK ADOMÁNYOK, JUTTATÁSOK

ADÓZÁS „Az adóbevételek előteremtése olyan, mint a libatoll tépkedés: minél több tollra akarunk szert tenni minél kevesebb sziszegéssel” (Colbert)

Adópolitika és adóztatás alapelvei

AZ ADÓ TÖRTÉNELMI, TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI KATEGÓRIA „ …sohasem közömbös mifélék az adók, mert egy nemzet boldogságára és erejére ez van legnagyobb befolyással.” (David Hume, XVIII. sz. filozófus) „EGY NEMZET KÖZTEHERVISELÉSHEZ VALÓ VISZONYA A NEMZET HOLNAPJÁNAK TÜKÖRKÉPE.” (Széchenyi)

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA SZERINT „A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG MINDEN ÁLLAMPOLGÁRA KÖTELES JÖVEDELMI ÉS VAGYONI VISZONYÁNAK MEGFELELŐEN A KÖZTERHEKHEZ HOZZÁJÁRULNI”

EKVIVALENCIA ÁLDOZATI csere- és érdek- kényszer elmélet AZ ADÓ HATALMI JELLEGÉVEL KAPCSOLATOS KÉT SZÉLSŐSÉGET KÉPVISELŐ NÉZET (XVII-XIX. sz.) EKVIVALENCIA ÁLDOZATI csere- és érdek- kényszer elmélet

AZ ADÓ FOGALMA Kezdetekben… Montesquieu szerint: „A polgárok a vagyonuk egy részt átengedik az államnak, hogy a másikat nyugodtan élvezhessék” Sismondi szerint: (1899) „A polgárok az adót megtérítésnek kell, hogy tekintsék a védelemért, miben az állam személyüket és vagyonukat részesíti”

AZ ADÓ FOGALMA A XX. században…. „Az adó jogszabály alapján a költségvetés vagy valamely pénzügyi alap javára fizetendő közszolgáltatás, amelynél az adó alanyának nincs alanyi joga viszontszolgáltatás követelésére”

„Az adó olyan kötelezettség, amelyet a közhatalom a maga által megállapított mérték szerint a magánszemélyektől, vállalkozásoktól beszed”

AZ ADÓ FOGALMA Az adó kötelező (kényszerített) jellegű, vissza nem térülő, visszafizetés (közvetlen ellenszolgáltatás) nélküli, általános, pénzbeli szolgáltatás, amelyeket az állam vagy más közhatalmi szervezet (pl. helyi-, területi önkormányzat) olyan jogszabály alapján hajt be, amelyek maghatározzák ezen kötelezettségek nagyságát, feltételeit, fizetési esedékességét.

AZ ADÓ FOGALMA A PÉNZÜGYI JOGBAN Napjainkban…. MATERIÁLIS értelemben: az állam és a természetes személyek vagy szervezeteik között DOLOGI közvetítéssel létrejött kapcsolat JOGI értelemben: az állam, illetve az adóhatóság és az egyén vagy szervezet közötti viszony, amelyet ANYAGI és ELJÁRÁSI normák határoznak meg

Vertikális Horizontális viszony Az adózás materiális értelemben kettős tartalmú társadalmi viszonyt keletkeztet Vertikális Horizontális viszony az adóztató az adózó és közhatalom a társadalom és az adózó tagjai között kapcsolatában a közterhek elosztásának viszonya

AZ ADÓ ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI az állami bevételek egyik formája, az állam egyoldalúan állapítja meg, az adót az állami feladatok finanszírozására használják, adófizetésre az állam által kijelölt természetes és jogi személyek kötelesek, beszedését az állam kényszer útján is biztosítja, az adó eszköze a nemzeti jövedelem felosztásának és más gazdaságpolitikai célok megvalósításának

AZ ADÓ FUNKCIÓJA FEDEZETI funkció (költségvetési kiadásokra) BEFOLYÁSOLÁSI funkció (gazdasági folyamatokra) ARÁNYOSÍTÁSI funkció (jövedelmi egyenlőtlenségek mérséklése)

AZ ADÓZTATÁS FOGALMA az adók megállapításával, bejelentésével, beszedésével, nyilvántartások vezetésével, bevallásával, kezelésével, ellenőrzésével összefüggő feladatok

AZ ADÓZTATÁS ALAPELVEI Samuelson-Nordhaus szerint: haszonelvi megközelítés fizetőképességi elv Az adóterhek igazságos terítése Horizontális igazságosság Vertikális igazságosság

AZ ADÓZÁS ALKOTMÁNYOS ALAPELVEI általánosság elve a létminimum adómentessége egyenlőség elve arányosság elve Egyéb elvek: megbízhatóság elve – adózási teher biztonságos megfizetése, könnyen teljesíthetőség (érvényesíthetőség) elve, jutányosság elve – adó kiszámításával és behajtásával kapcsolatos költségek minimálisak legyenek. Eljárási elvek (l. később Art.)

AZ ADÓPOLITIKA Az adórendszerrel kapcsolatos elvi döntések és az adóügyi gyakorlati eljárások összessége kettős jelentése gazdasági, eszközök, társ.politikai amelyekkel célok pénzügyi a célok a vonatkozása gyakorlatba átültethetők

Az adópolitika kiemelt feladata Az adóterhelés határait figyelembe kell venni politikai korlát gazdasági korlát fiskális korlát pszichológiai korlát jogi korlát

Hatályos magyar jogrend felépítése Eljárásjog és anyagi jog kapcsolata Adótényállás

ADÓRENDSZER: egy adott időszakban működtetett adók összessége Törvényi szabályozás (anyagi jogszabályok, Art.) Adórendszer fejlődése, adóreformok Kossuth Lajos 1848 Első „adórendszer” 1868. évi törvény Wekerle Sándor 1900 –as évek eleje (1909. első önálló adótörvény) 1952-53. direkt szabályozás, két csatornás elvonás, 1968. indirekt szabályozás, több cs. 1988. negyedik adóreform ADÓHARMONIZÁCIÓ EU csatlakozás: 2004. május 1.

AZ ADÓK CSOPORTOSÍTÁSA 1) ADÓZTATÁSI JOG SZERINT központi adó helyi adók vegyes adók 2) ADÓBEVÉTELEK FELHASZNÁLÁSA SZERINT általános adó céladó 3) TEHERVISELÉS SZERINT közvetlen adó (egyenes adó, direkt adó) közvetett adó (indirekt adó) 4) TÁRGYI JELLEG SZERINT tárgyi adó fogyasztási adók vagyon adók jövedelemadók

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA SZERINT „A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG MINDEN ÁLLAMPOLGÁRA KÖTELES JÖVEDELMI ÉS VAGYONI VISZONYÁNAK MEGFELELŐEN A KÖZTERHEKHEZ HOZZÁJÁRULNI” Adófizetési kötelezettséget csak törvény illetve törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendelet írhat elő. Törvényi felhatalmazás alapján kapcsolódhatnak alacsonyabb szintű rendeletek is.

Az adójogszabályok egyetlen hivatalos jogforrása a: Magyar Közlöny. Jogszabályok általános felépítése: Hipotézis (föltétel) – a magatartás körülményeinek, szituációjának a megfogalmazása Diszpozíció (rendelkezés) – milyen magatartást kell, lehet vagy szabad alkalmazni Jogkövetkezmények: szankció, joghatás. Adó jogszabályok specialitása: szankció hiánya, kógens jogszabályok.

ADÓTANI ALAPFOGALMAK avagy a tényállás elemek 1) ADÓKÖTETELEZETTSÉG akkor keletkezik, amikor a tényállás elemek megvalósulnak Tartalma az Art szerint: bejelentés, nyilatkozattétel, adó-megállapítás, bevallás, adófizetés és adóelőleg fizetése, bizonylat kiállítása és megőrzése, nyilvántartás vezetése adatszolgáltatás, adólevonás, adóbeszedés

2) ADÓALANY ÉS MÁS SZEMÉLYEK AZ ADÓZÁSBAN a) adóalanyok a főkötelezettség címzettjei az anyagi jogi adókötelezettség alapjául szolgáló tényállást valósítják meg b) adózók eljárási kategória (az Art teremti meg) az adóalanyokon kívül pl. kifizetők, munkáltatók adatszolgáltatásra kötelezettek

c) az adó megfizetésére kötelezett személyek adókötelezettségük származékos, az Art. 35. §. 2. bek. termeti meg azokat az eseteket, amikor valaki, más személy helyett köteles fizetni, pl. az adózó örököse, jogutódja, a kezességet vállaló, stb. d) más személyek az adózásban (szakértő, tanú, képviselő, stb)

Tehát akkor: Adózó Adóalany Adó megfizetésére kötelezett személyek Adóteher viselője

3) ADÓHATÓSÁGOK a) Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és szervei (APEH) – (SzF, IH) (állami adóhatóság) – regionális (korábbi 23 igazgatóság helyett, már csak 7 + 1) b) Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és szervei (VPOP) (vámhatóság) c) az önkormányzat jegyzője (önkormányzati adóhatóság)

HATÁSKÖR: az adóhatóságnak milyen adókkal kapcsolatban vannak feladatai és jogosítványai ILLETÉKESSÉG: a hatáskörrel rendelkező szervek közül melyik jogosult, illetve köteles eljárni

4) ADÓTÁRGY (az adó tárgya, az adóügyi jogviszony tárgya) fizikai objektum, dolog, jog, jogviszony, tény, amelyre az adóztatás irányul 5) ADÓALAP az adótárgynak pénzzel vagy más, természetes mértékegységgel kifejezett mennyisége, amely alapján meghatározható az adó

6) ADÓMÉRTÉK Az a mennyiség, amely az adó összegének az adó alapjára való vetítéséből keletkezik adótétel fix összeg adókulcs % Az adóterhelés lehet: proporcionális (arányos, lineáris) változó jellemzően progresszív (egyenletes, gyorsított, lassított progresszió)

A progresszív adókötelezettség megállapítható: adóösszeg tarifa adóláb tarifa láncolt tarifa alapján A progresszió formái: globális folytonos MARGINÁLIS ADÓKULCS: az adóalap legmagasabb sávjában alkalmazott adókulcs

7) ADÓMENTESÉG Az általános adókötelezettség alól jogszabály által megengedett kivétel formái: (ideiglenes, végleges, alanyi, tárgyi stb.)

8) ADÓKEDVEZMÉNY Az adóból nyújtott preferencia, amely az adó összegének mérséklését, az adózással összefüggő előnyök biztosítását jelenti

Egyéb adótani fogalmak adóbevallás adóév adó-megállapítás az adó megállapításához való jog elévülése adóelkerülés adócsalás, adókijátszás adónem

Adónemek és adóeljárás kapcsolata vázlatosan Főbb adónemek és azok jogszabályai: Direkt adók: társasági és osztalékadó (Tao), személyi jövedelemadó (SzJA), egyszerűsített vállalkozási adó (EVA) szolidaritási adó helyi iparűzési adó, vagyonadók, gépjármű adó Indirekt adók: általános forgalmi adó (ÁFA) regisztrációs adó, jövedéki adó ART-al való kapcsolatok

Ismétlés: A VÉGLEGES KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK FŐ TÍPUSAI ADÓK ÉS ADÓJELLEGŰ BEVÉTELEK adó, TB járulék, vámok, állami monopólium NEM ADÓJELLEGŰ BEVÉTELEK illetékek, díjak, bírságok TŐKEBEVÉTELEK ADOMÁNYOK, JUTTATÁSOK

Az egyes adók megoszlásai a 2007. évi költségvetési törvény alapján Általános forgalmi adó (ÁFA): 1 971 mrd Ft (23,7%) Személyi jövedelemadó (SzJA): 1 238 mrd Ft (14,9%) Jövedéki adó: 743 mrd Ft (8,9%) Társasági adó: 504 mrd Ft (6,1%) Egyszerűsített vállalkozási adó: 168 mrd Ft (2,0%) Társas vállalkozások különadója: 150 mrd Ft (1,8%) Regisztrációs adó: 78 mrd Ft (0,9%) Magánszemélyek különadója: 18 mrd Ft (0,2%) (Lakossági illeték: 127 mrd Ft (1,5%)) (Egyéb: 3 329 mrd Ft (40,0%))