4. A fordulat évei. A rivális politikai erők felszámolása Magyarország története 1944–1956

A „Lex Sulyok” A parlament feloszlatásának okai a Nemzetgyűlésben megszűnt az FKGP többsége, de még 44,5%-a van az ellenzékkel együtt még mindig leszavazhatja a BB-t Az új választójogi törvény (1947. XXII. tc., júl. 23.) újdonságai egykamarás országgyűlést hoz létre, elvileg ismét négy évre 14ezer voks = 1 mandátum, a töredékszavazatokat országosan egyesítik országos listán 60 hely van, de csak a 80ezer voksot szerző pártoknak (ha a koalíció megszerzi a szavazatok 60%-át, övé e lista 92%-a – prémiumos rsz.) az 1945-ben még nem engedélyezett pártoknak ajánlást kell gyűjtenie ideiglenes névjegyzékkivonattal (kék cédula) bárhol lehet szavazni tovább nő a választójogból kizártak köre (26 újonnan felsorolt szervezet és a Magyar Közösség vezetői és választmányi tagjai, B-listázottak, németek, korábban internáltak stb. akkor is, ha feltétel nélkül igazolták őket nem választható, aki 1935-ben vagy később a kormánypárt képviselő(jelölt)je volt – innen a Lex Sulyok elnevezés; erre a SzP feloszlik, Sulyok emigrál (hatására Pfeiffer Zoltán pártot alapít Magyar Függetlenségi Párt néven, ide csatlakozott Miklós B. és Zsedényi B. is, ill. a SzP tagjainak egy része) a választói névjegyzék összeírását „laikus” bizottságokra bízza, valójában az MKP küldötteire, mivel az összeírás a Belügyminisztérium feladata

Választási kampány és a kizárások Kommunista választási taktika minél több párt engedélyezése (szalámizás a parlamenten belül is): Magyar Függetlenségi Párt, Független Magyar Demokrata P., Keresztény Női Tábor. a választópolgárok megrostálása, kék cédulás csalás előkészítése valódi célok leplezése: vallásszabadságot, magántulajdont, jólétet ígér éles támadások az ellenzék, sőt az SZDP ellen is (egységes munkáspárt terve) Adminisztratív csalások (kizárások) végrehajtása a törvény által kizártak száma 248 ezer fő törvényellenesen további 467 ezer főt zártak ki: az MKP-s utcabizalmiak felmérték, kik a „reakciós” szavazók; a kommunista összeíróbiztosok nem kézbesítették nekik a névjegyzékeket, fellebbezésüket elutasították (vagy a szűk határidő miatt be sem tudták azt adni) sokan csak a választás napján jöttek rá, hogy kimaradtak ezen csalások mértéke lényegesen nagyobb, mint a két céduláké! Más pártok és programjaik SZDP: szocializmus, államosítás, hároméves terv (radikálisabb az MKP-nél) NPP: paraszti hatalom, államosítás, de kismagántulajdon, reakció eltávolítása DNP: szabadságjogok, parl.-i dem., népi önkorm., de keresztény világnézettel MFP: Sulyokék örököse, nemzeti–polgári demokrata, magántulajdon, vallás. Gyűléseiket az MKP betiltja, felheccelt tömegekkel verekedéseket provokál

A kékcédulás választások Előkészületek a választási csalásra 12 ezer munkás-aktivista fejenként 17 szavazatot adna le (=208 ezer voks) teherautóval járnak faluról falura (mint „turisták”) a rendőrséget beavatták, hogy ne lépjen fel a visszaélésekkel szemben egyes források szerint be akarták vonni az SZDP-t is, de ők kihátráltak A voksolás napja, 1947. aug. 31. még a SZEB megszűnése (szept. 15.) előtt bonyolították le a csalásokat több párt észlelte, botrány tört ki (néhány csalót a rendőrök elvittek, majd a hátsó ajtón kiengedték) néhány tiltakozót a szovjet szervek deportáltak (pl. Karig Sárát – SZDP) a felhasznált kék cédulák száma: 63e vagy 208e vagy 500e (ahhoz mindenképp elég, hogy életbe lépje a prémium-rendszer!) kisebb csalások: urnacserék, utólagos szavazat-átírások A következő napok SZDP, FKGP is MKP-ellenes, tervek születtek egy polgári koalícióra, több szocdem. miniszter le is mondott baloldali elemeik később a régi koalícióban való maradásra beszélik rá őket

Eredmények hivatalos eredmények: csalásokat kiküszöbölve: a BB nem ért el abszolút többséget FKGP + ellenzék együtt csaknem 55% csalásokat kiküszöbölve: a győztes párt az FKGP, DNP, MKP v. SZDP, lenne (17%), de az MFP is kb. 15% körül volna. koalíció: 55-58%, ellenzék: 42-45% voks arány mandátum MKP 1.113.050 22,27 100 24,3 SZDP 744.641 14,90 67 16,3 Munkásp. 1.857.691 37,17 167 40,6 NPP 415.465 8,31 36 8,7 Baloldal 2.273.156 45,48 203 49,3 FKGP 769.763 15,40 68 16,5 Koalíció 3.042.919 60,88 271 65,8 DNP 820.453 16,41 60 14,6 MFP 670.547 13,42 49 11,9 FMDP 260.420 5,21 18 4,4 MRP 84.169 1,68 6 1,5 KNT 69.536 1,39 4 1,0 PDP 50.294 1,00 3 0,7 Ellenzék 1.955.419 39,12 140 34,1

Utólagos csalások, visszaélések A „petíciós per” az MFP és az MKP között mindkét párt petíciót ad be a választási csalások miatt a bíróságra az MKP célja a választók döntésének korrekciója, a BB abszolút többsége a Választási Bíróság (Major Ákos – MKP) elutasítja Pfeiffer beadványát a csalást elkövető MKP vádaskodását viszont megalapozottnak tekinti az MFP-t ajánló választókat az ÁVO kihallgatta, s azok hamisnak nevezték aláírásukat, így az MFP összes mandátumát megsemmisítették Az MFP likvidálása az MKP Pfeiffert összeesküvéssel és bűnpártolással vádolva kéri mentelmi jogának kiadását és a párt „fasiszta” volta miatti felszámolását is ehhez statisztált az SZDP, ám eddigre Pfeiffer emigrált (nov. 5.) A „mandátumtolvajlás” Peyer Károly (ex-SZDP) az MRP-vel kötött választási megállapodást ennek révén az MRP 15×-re növelte szavazatszámát, 0-ról 6-ra képviselői számát; a megegyezés szerint ennek felét Peyer emberei kapták volna az MKP nyomására az MRP nem tartja be az alkut, 5 mandátumot tart meg Peyert is megvádolják, ő is emigrált nov.-ben ezt lett a sorsa Kovács Imrének (ex-NPP, FMDP) és Teleki Gézának (PDP) is

A Kominform hatása hazánkra 1947. szept.: Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája Lengyelországban jön létre, tagja a Francia és Olasz KP is a KP-k Nyugaton eddigre kiszorultak a kormányokból Zsdanov-elv meghirdetése: a világ két táborra szakadt fel kell gyorsítani a szovjetizálás folyamatát fel kell lépni a szociáldemokrata jobboldallal szemben, mely „az imperia-lizmus szekértolója” lett Következmények Magyarországon is felgyorsul az ellenzék likvidálása (ld. Pfeiffer, Peyer, Kovács Imre stb. esetét) és a népi demokratikus rendszer kiépítése zászlóra tűzik az SZDP beolvasztását is (még a Kominform-ülés előtt!) az SZDP-ben nyolc fős baloldali csoport alakul a tisztogatásokra elhitetik a vezetéssel, hogy a jobbszárny kizárása szükséges, de cserébe a párt önállósága hosszan megmaradhat – lényegében „önszalámizás” kezdődött még az SZDP baloldala is azt reméli, hogy a két párt egyesülése a programok kompromisszuma, kölcsönös engedmények révén megy végbe 1948. jún.: Jugoszlávia kiátkozása a Kominformból a Rajk–Péter rivalizálás utóbbi javára dőlt el, az új belügyminiszter Kádár 1948 szept.-ben az ÁVO átalakul BM ÁVH-vá

Támadás az SZDP jobbszárnya ellen A valódi jobbszárny eltávolítása még 1947 nyarán megtörtént A pártnak ezután három erőssége volt, ezeket kellett megtörni: Az SZDP Szervezési Főosztálya (Szélig Imre) 1947. dec. 31. a Fővárosi VB szilveszteri határozata (pártalkotmány-ellenesen) bírálja a párt lapját (a Népszavát) és Széliget, ideológiai fegyelmet és pártegységet követel, elveti a „harmadik út” elképzelését válaszul 1948. jan. 7-én a Pestkörnyéki VB tiltakozik ez ellen a vita rendezésére márciusra pártkongresszust hívtak össze Az Iparügyi Minisztérium (Bán Antal) letartóztatják államtitkárát, Kelemen Gyulát (Nitrokémia-per) a koncepciós ügy valódi vádlottja Bán, akinek lehetővé teszik az emigrálást A párt frakciója (Kéthly Anna) Szakasits távollétében Marosán febr. 18-án (szintén pártalkotmány-ellenesen) „összvezetőségi gyűlést” hívott össze a Sportcsarnokba, ahol 35 vezető „lemondását” jelentette be egyes lemondó nyilatkozatokra hamisított aláírások kerültek Kéthlyt azzal zsarolták, ha nem engedelmeskedik, Kelement kivégzik febr. 20. Kéthly lemond az ogy. alelnöki posztjáról, ápr.-ban 33 képviselőt cserélnek le baloldaliakra

Koncepciós perek az SZDP ellen Peyer Károly, Gábor Róbert, Pisky-Schmidt Frigyes Peyertől 1947. febr.-ban elhatárolódott a vezetés, nem jelölték képviselőnek 1947. okt.-ben pártot alapított Független Szoc. Párt néven állam- és köztársaságellenes összeesküvéssel, kémkedéssel vádolják előbbinek nem ő a vezetője, csak tudott róla és segített nekik Ny-ra szökni miután Peyer is emigrált, a vádlottakat távollétében perbe fogták 1948. febr. Peyer 8 évet, Gábor halálbüntetést, Pisky-Schmidt 10 évet kapott A Nitrokémia-ügy: gazdaságinak álcázott koncepciós per Kö-Eu. egyik legnagyobb hadianyag-gyártó üzeme, külföldi telephelyekkel (1944 előtt Brazília, ekkor új üzem épül Svájcban) a hadianyag-szabadalmak külföldre vitelét az illetékes államtitkárok engedték meg, de letartóztatták őket (Sárkány József – HM, Kelemen Gyula – IpM) a vállalat igazgatóját, Szabó Kornélt hűtlen kezeléssel, szabotázzsal vádolják 1948. febr. 25. a per kezdete, Bán Antal ipari min.-t is vádolják, de őt másnap hagyják külföldre menekülni a per eredménye: Szabót kivégzik, a két államtitkár életfogytiglanit kapott márc. 4-én, az SZDP XXXVI. kongr. kezdete előtti napon Mindkét ítélet szemérmetlen propaganda a pártegyesülés mellett

Az SZDP bekebelezése Az MKP tagkönyvcsere akciója aki átlép, SZDP tagságának kezdetét MKP-tagság kezdetének tekintik tömeges átlépések után tagfelvételi zárlat (a febr. 18-i kizárásokért cserébe!) Az SZDP XXXVI. kongresszusa, 1948. márc. 6. megerősítik a febr. közepi kizárásokat felhatalmazzák a vezetőséget a fúzióról való tárgyalásra a két munkáspárt összekötő biz.-t, közös PB-t és Szervező Biz.-t hoz létre kidolgozzák a közös programot (1948. márc. 19.), a leendő egyesült párt nevét Sztálin hagyja jóvá Helyi egységbizottságok tömeges, de módszeres és gyors felülvizsgálat, kizárások, elbocsátások felszámolták az SZDP apparátusát, szervezetét, vagyonát, lapjait Rákosi célja nem az egyesülés, hanem a likvidálás volt (egy vezetőt sem akart átvenni) Egyesítő kongresszus, 1948. jún. 12–14.: Magyar Dolgozók Pártja a 800e egykori szd. tagból 240e került az új pártba (őket később újra szűrik) az MDP befolyás nélküli elnöke Szakasits, főtitkára Rákosi lett a PB-be 5 ex-szocdem és 9 kommunista került be elfogadják az MDP programját, szervezeti szabályzatát (MKP-s elvek!)

Az iskolák államosítása és következményei A Pócspetri-ügy, 1948. jún. 3. a falu lakói tüntetnek a tervezett államosítás ellen a kirendelt rendőr saját fegyverével halálos sebet ejt magán (baleset!) Péter Gábor és Kádár személyesen „göngyölítik fel” az ügyet letartóztatják a falu segédjegyzőjét és katolikus papját (gyilkosság; felbújtás) halálra ítélik őket, de a pap elnöki kegyelmet kapott Tildytől A törvény elfogadása, 1948. XXXIII. tv., jún. 16. akár polgári demokratikus lépés is lehetne, de sokan másként élték át a szavazás után a baloldal elénekelte a Himnuszt, Slachta Margit ülve maradt kétszer félévre kizárják a parlamentből büntetésül További egyházellenes támadások, perek lemondatják Ravasz László református püspököt Mihalovits Zsigmond kanonok és az Actio Catholica (AC) pere: az öt vádlottat az isk. államosítás elleni körlevél szerzőjének tekintették. Mihalovits emigrált, 10 évre ítélik. Lénárd Ödön szerzetes 6 évet kapott. Perneczky Béla és az FM-ben működő AC csoport elleni fellépés Ordass Lajos evangélikus püspök koholt uzsorabírósági pere (két évi börtön) a protestáns egyházak és a zsidók 1948. okt.–dec. folyamán aláírták az állammal való megegyezést, ezért néhány középiskolát visszakaptak

Tildy Zoltán eltávolítása Miért állítják félre a baloldali, lojális kisgazda elnököt? Kominform határozata Jugoszlávia kizárásáról (tsz-szervezés hiánya miatt is) Mo.-on is felgyorsul a tsz-esítés, de ehhez az államfő már nem asszisztált Elegáns távozás vagy befeketítés? ürügyként használják fel Tildy veje, Csornoky Viktor üzelmeit a feketéző kairói diplomata tetteit felnagyították, koncepcióssá tették; 1948. nov. közepén halálra ítélték és kivégezték Tildyvel Rákosi két levelet íratott: az elsőt a nyilvánosságnak, a másodikat tartaléknak. Az elsőben környezetében tapasztalt antidemokratikus jelenség miatt bejelentette lemondását (1948. júl. 31.), a másikban elismerte a demokr. eredményeit és részletesen beszámolt veje ügyeiről az ÁVO közben vádemelésre is készült Tildy ellen, de ez nem volt szükséges mégis 1956-ig házi őrizetbe kényszerült a volt elnök Következmények államfővé aug. 3-án Szakasits Árpádot (MDP) választják a Csornoky-ügy ismét szétzilálta a sorait rendező FKGP-t; az emigrációba vonuló pénzügyminiszter ügye miatt lemondott Dinnyés Lajos min.elnök, utóda 1948. dec. 10-én Dobi István (kriptokommunista „kisgazda” pártelnök)

A Mindszenty-per és következményei Az ÁVO és az MKP célkeresztjében a bíboros-prímást nem tettei, hanem pozíciója miatt figyelték meg éles komm.-ellenessége, legitimizmusa, reakcióssága is fontos tényező volt (támogatják a kulákok, ellenzi az iskolaállamosítást, az állammal megegy.-t) Vádak, vádlott-társak és a per méltatlan és ostoba, dilettáns vádak: valutaüzérkedés, hűtlenség, kémkedés, a Szent Korona amerikai visszatartása, „fasiszta múlt”; lényegében: Habsburg-restaurációra törekvő államellenes szervezkedés előkészítése (Ottó király) 1948. dec. 26-án őrizetbe vették Mindszentyt, a per 1949. febr.-ban zajlott le tárgyi „bizonyítékok”: titkára, Zakar András maga gyűjtötte össze, rejtette el Esterházy Pál hg. a pénzt adta, a szellemi mozgató Baranyay Jusztin volt ítélet: a közvéleményre tekintettel nem merték halálra ítélni: életfogytiglan Politikai mellékperek és következmények Barankovics István DNP-elnök febr. 2-án emigrált, pártját 4-én feloszlatta a DNP és a KNT végső lejáratása: Matheovits Ferenc és társainak pere: a DNP-ből már kilépett ellenzékit, ill. a KNT-s Gróh Józsefet és Kisházi Mihályt 1949. ápr.-ban Mindszentyvel való együttműködésért, a köztársaság megdöntésére való összeesküvésért 12, 2, ill. 7 évre ítélték.