Magyarország története 1944–1956 2. Az 1945-ös választások. A köztársaság megteremtése és a „hóhértörvény” Magyarország története 1944–1956

Választójogi törvény (1945.: VIII. tc.) 1945. szept. 5–13. – az INGy második (és utolsó) ülésszaka tíz törvényt fogadnak el, de nagy vita csak a választójogról alakult ki erősödött a parlamentarizmus: szakszerű tv.-előkészítés, megjelent a (lojális) ellenzékiség (PDP, egyes kisgazdák), minden párt önálló, kiforrott erővé vált A térség és az addigi magyar történelem legdemokratikusabb tv.-e általános, egyenlő, közvetlen, titkos (nincs nemi, műveltségi és vagyoni cenzus, csak életkori: 20 év felettiek, ill. 18 éves antifasiszták) négy évre választott nemzetgyűlés jön létre általa kizárják a vál.jogból 25 szélsőjobboldali szervezet vezetőit (kivéve, ha feltétel nélkül igazolták őket), az elítélteket, internáltakat és a németeket egyéni választókerületek helyett 16 területi lista + 50 fős országos lista csak pártok indulhatnak, amelyeket az ONB (= a SZEB) engedélyez minden 12 ezer szavazat = 1 mandátum (összlétszám nincs meghatározva) töredékszavazatok elvesznek (nem kerülnek az országos listára!) Választási Bíróság alakul az eljárás tisztaságának garantálására minden választó egyben választható is, kivéve hivatásos katonák, rendőrök

Választási kampány az öt párt mellett további kettőt engednek elindulni: MRP, DNP limitált többpártrendszer, a működő pártok nem képezik le a társ.-i erőket MKP: Mo. újjáépítésének három éves terve az infláció és a spekuláció letörése, telekkönyvezés és szövetkezeti gondolat SZDP: nincs külön választási program, csak az aug.-i pártprogram magántőke nagyobb szerepe, jó oktatási, társadalombizt.-i elképzelések FKGP: a polgári életforma ígérete, sorsdöntő küzdelem magántulajdon, vallás szerepe, nemzeti hagyományok, igazi demokrácia NPP: földosztás babérjainak learatása, kisbirtokok támogatása A kampány októberi eldurvulása (Bp.-i helyi választás után) nem lesz vörös Budapest munkásököl, vasököl, oda sújt, ahova köll ne vágjátok ki a fákat! mire aggatjuk a kommunistákat? Mindszenty pásztorlevele: egy keresztény nem szavazhat az új zsarnokságra A SZEB javaslata a közös listára (előzetes mandátum-elosztás) pártvezetések (SZDP kivételével) hajlanak rá, az FKGP-tagság ellenzi az USA és Anglia nyomására veszik le a napirendről

Választási eredmények Budapesti törvényhatósági választások, 1945. okt. 7. csak Nagy-Budapesten (a főváros és a „vörös övezet” elővárosaiban) helyi választásokat 1950-ig sehol másutt nem rendeztek meg! a két munkáspárt közös listán indult (Dolgozók Egységfrontja, DEF) ennek ellenére (vagy épp ezért) győz az FKGP 50,5%-kal, a DEF 43%-ot kap Nemzetgyűlési választások, 1945. nov. 4. a DEF felbomlik, az SZDP „középpártiságát” állítja szembe a szélsőségekkel okt. 25-én közös nyilatkozat a nemzeti egység fontosságáról, az eldurvult kampány megfékezéséről (és a választás utáni újabb nagykoalícióról) FKGP 2,7m (57%), SZDP 823e (17,4%), MKP 802e (17%), NPP 325e (7%) különösen nagy a kisgazda fölény a Dunántúlon, a falvakban és a nők közt az MKP Észak-Mo.-on és a Viharsarokban, az SZDP az Észak-Dunántúlon, Dél-Alföldön, az NPP az Észak-Alföldön volt relatíve erős a töredékszavazatok elvesztése miatt mandátumok terén az MKP megelőzte az SZDP-t (FKGP 245, MKP 70, SZDP 69, NPP 23, PDP 2 mandátum) a 407 fős koalíciónak a 2 PDP-s (és két FKGP-jelöltként induló DNP-s) lesz az „ellenzéke” (+1-2 fő a 12 kooptált képviselő közül)

Az új törvényhozás és kormány Tildy Zoltán (FKGP) kormányalakítása, 1945. nov. 15. abszolút többsége ellenére SZEB-nyomásra nem alakult egypárti kisgazda-kormány, hanem négypárti nagykoalíció Vorosilov beavatkozott a tárcák elosztásába is, a belügy élére jelölt Kovács Béla helyett Nagy Imre lett a miniszter, a kisgazda és szocdem. jelölteknek Moszkva jóváhagyására volt szüksége a miniszterek fele (9 fő) kisgazda, 4–4 komm. és szocdem., 1 parasztpárti (az arányokat azonnal módosítja az MKP-vezette Gazdasági Főtanács létrehozása) A Nemzetgyűlés megalakulása, 1945. nov. 29. (tehát csak a kormány megalakulása után!!) házelnök: Nagy Ferenc (FKGP) (jogában áll a nemzetgyűlés összehívása) házszabályok elfogadása (dec.-jan. folyamán) döntés a mentelmi jogról és az interpellációkról (heti egy interpellációs nap; az érintett miniszter azonban megtagadhatta a választ) 19 állandó bizottság, fontos törvény-előkészítő feladatokkal (legfőbb a PB, amely a köztársasági elnök kinevezéséről, felmentéséről is dönt majd) tárgyaláshoz 50, a határozat­hozatalhoz 100 képviselő kellett jelen legyen az igazolatlan távollétet büntetik; egy napon max. 16 óra ülés hozzászólások felolvasása tilos!

Viták az államformáról Monarchista erők elsősorban a Mindszenty körüli legitimisták, népszavazást akartak az FKGP jobbszárnya, főleg Sulyok Dezső és Varga Béla vezetésével támogatják ezt (a döntést el kell halasztani a békekonferencia utánra) Köztársaság-pártiak külpolitikai érdek is: jó pont lehet a békekonferencia előtt első szorgalmazója az SZDP, de az ötletet az MKP ki akarta sajátítani a kisgazdapárt megosztott, a balszárny és a centrum köztársaság-párti; 1946. jan. első felében Nagy Ferenc meggyőzte Sulyokékat is közvélemény: kb. 67% a közt.-t, 23% a királyságot támogatta Szociáldemokrata elképzelések 1918-as alapokon álló köztársasági tervek, szűkebb elnöki jogkörrel törvények visszaküldése megfontolásra, intézkedései csak ellenjegyzéssel Kisgazda elképzelések (Sulyok dolgozta ki!) 1849-es alapokon álló köztársasági tervek, szélesebb elnöki jogkörrel kormány kinevezése, felmentése, hadúri és főkegyúri jogok a nemzetgyűlés összehívására és feloszlatására is tágabb lehetőséget adna emberi jogok rögzítése és a Szent Korona említése is a tervezetben viták a leendő elnök személyéről is (Károlyi Mihály, Tildy, Nagy Ferenc)

A köztársaság megszületése Pártközi tárgyalások, majd a kormány is megvitatta a tervezeteket Jan. 28. a nemzetgyűlés alkotmányjogi bizottsága is Jan. 31. a nemzetgyűlési vita és a törvény elfogadása (1946.: I. tc.) kompromisszum: az elnök nevezheti ki a kormányfőt, de a győztes párt tagjai közül választhat; az elnök nem lesz a hadsereg főparancsnoka A törvény kvázi „kis alkotmány”; egyensúly a hatalmi ágak között az államfő a köztársasági elnök, akit a nemzetgyűlés választ 4 évre az elnök nem egymást követő ciklusokban egyszer újraválasztható végrehajtás élén ő áll, de azt a ngy.-nek felelős kormány által gyakorolja intézkedéseihez a miniszterelnök vagy az illetékes miniszter ellenjegyzése kellett; a törvényeket egyszer küldhette vissza megfontolásra felelősségre is vonható törvénysértés esetén (150 képviselő indítványára) ülésszakonként egyszer elnapolhatta a nemzetgyűlési ülésszakot, sőt (a kormány, ill. képviselők 40%-a előterjesztésére fel is oszlathatta azt rendkívüli jogai (ezeket a nemzetgyűlés korlátozta): hadüzenet, békekötés, külföldre mozgósítás) jogköre összességében gyenge. 1946. febr. 1. – a köztársaság kikiáltása, elnök: Tildy Zoltán

Államvédelmi törvény terve Még hatályos volt a Horthy-kor ízlését tükröző 1921.: III. tc. az állami és társadalmi rend hatékonyabb védelméről az FKGP és az MKP kölcsönösen támogat egy új államvédelmi törvényt, mindkettő a másik párt alkotmányellenes puccsától fél Ries István igazságügyi miniszter javaslata, 1946. febr. halál vagy életfogytig járó kényszermunka jár a demokratikus államrend megdöntésére, a köztársasági államforma jogellenes megváltoztatására, ill. az elnök életére, vagy hatalmától való megfosztására szervezkedőknek. bünteti „a demokratikus államrend és alapintézményei” elleni lázítást és izgatást, a suttogó propagandát, a valótlan híreszteléseket (2–10 év börtön) ezen tartozó bűncselekményeket a népbíróság különtanácsai bírálják el tagjai: szavazati joggal a négy koalíciós párt laikus delegáltjai, ill. szavazati jog nélkül egy szakbíró „Ellenzéki” kritikák (Zsedényi Béla, Sulyok Dezső) a tervezet nem határozza meg a demokratikus államrend fogalmát, … … sem annak „alapintézményeit”, hanem a bírói gyakorlatra bízza indokolatlanul bővíti az izgatás fogalmát a népbírósági ítélkezés [ismét…] pártbíróság lesz

A „hóhértörvény” Módosítási kísérletek FKGP: 2 szakbíróból és 3 ülnökből álljon a különtanács MKP: töröljék a tervezetből a „jogellenes” kifejezést (a köztársasági államforma megváltoztatására törekvés bármely formája „halálos bűn”) márc. elején az ellenzéki+kisgazda javaslatokat elvetik, az MKP-t elfogadják A demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről szóló 1946.: VII. tc.-et a nemzetgyűlés márc. 12-én fogadta el az ellenzéki javaslatokat ismét elutasítják a koalíció egyöntetűen támogatta, még a kisgazdák is bár a törvény szigorú, de ha a demokrácia erősebb lesz, enyhíteni lehet majd remélték, hogy az MKP hatalmi törekvéseit is gátolja a jogszabály márc. 23-ától hatályos a népbírósági ötös különtanácsok függetlenek az eredeti népbíróságokról is Sulyok nevezi hóhértörvénynek, jogosan, hiszen: 1961-ig ennek alapján ítélik el a politikai „bűnösöket” (sokakat halálra!)