Sienai festők < 2010 >

Sienai reneszánsznak Siena 15. és 16. századi művészetét nevezik. Siena Firenze fő vetélytársa volt, ugyanakkor jelentős művészeti központ a trecentóban. Bár a quattrocento művészete nem múlta felül a trecento ciklusokat, a sienai quattrocento művészete igen jelentős. A művészek követték a hagyományokat, de odafigyeltek a firenzei újításokra is. A firenzeiek is foglalkoztattak sienaiakat és Sienába is hívtak firenzeieket.

Építészet: Az ősi város mai arculata ugyanolyan, amilyennek a XIII Építészet: Az ősi város mai arculata ugyanolyan, amilyennek a XIII. és XIV. században tervezték és formálták. Katedrálisát, a Santa Maria Assuntát a XII. század közepén kezdték építeni, Nicola és Giovanni Pisano részvételével. Oldalhomlokzata egyszerű fekete-fehér csíkozású márványburkolata tisztán megőrizte a középkori formákat. A jobb oldalhomlokzat mellett magasodik a pisai-lombard stílusú harangtorony. Gótikus temploma még a San Domenico-templom (XIII–XV. század) és az 1326-ban alapított San Francesco-templom, amit a XVII. század közepén barokk stílusban építenek át. A Piazza del Campón emelkedik – a XIII. század végén–XIV. század elején épült, a háromosztatú, gótikus ablakokkal díszített, fölül pártázatos lőrésekkel koronázott téglaépítmény –, a Palazzo Pubblico (a városháza), ami mára múzeum. A város képtára – a Pinacoteca Nazionale – a Palazzo Buonsignori XIV. századi gótikus épületében kapott helyet.

Szobrászat: A Battistero San Giovanni (gótikus keresztelőkápolna, 1317–1380) közepén álló márvány keresztelőmedencét Jacopo della Quercia tervezte az 1420-as években késő gótikus-kora reneszánsz stílusban. A domborműveket is ő, valamint Lorenzo Ghiberti († 1455) és Donatello († 1466) készítette. Domenico Beccafumi († 1551), a manierista stílusú művész nem kis részt vállalt a katedrális kövezetének végső kialakításában.

Festészet: Sienában alkotott Duccio di Buoninsegna, kinek fő műve a „Maesta”, melyet 1308–1311 között festett és a dóm főoltárára szánt. Egyik oldala a trónoló Madonnát, a másik Krisztus életének történetét ábrázolja. Simone Martini és Pietro Lorenzetti gótikus iskolát alapított a városban; finom vonalvezetésük és gondosan válogatott színárnyalataik a városháza festményein tanulmányozhatók; később itt dolgozott Giovanni di Paolo Rucellai († 1481) és Sassetta († 1450/1451). Reneszánsz vonások jelennek meg Jacopo della Querciának († 1438) a Fonte Gaiához készített reliefjein (1409–1419).

Museo dell'Opera del Duomo, Siena Duccio di Buoninsegna: Maesta 1308 - 1311 Museo dell'Opera del Duomo, Siena

Duccio a Maestát a sienai dóm főoltára számára festette Duccio a Maestát a sienai dóm főoltára számára festette. Az oltártábla elülső oldala a mennyek királynőjeként ábrázolja a trónoló Madonnát

A táblának napjainkban az első oldaltól elválasztott hátsó oldala 27 jelenetet ábrázol Jézus szenvedéstörténetéből

Simone Martini: Angyali üdvözlet, 1333 Galleria degli Uffizi, Firenze

Simone Martini: Maesta, 1315 Fresco, 763 x 970 cm, Palazzo Pubblico, Siena

Pietro Lorenzetti: Madonna a Gyermekkel 1329 171x161 cm Szent Miklós templom, Siena

Pietro Lorenzetti: Krisztus megérkezése Jeruzsálembe 1320, Szent Ferenc altemplom, Assisi

Museo Thyssen-Bornemisza, Madrid Giovanni di Paolo Rucellai (1403-1481) Szent Katalin a pápa előtt Avignon-ban c. 1460 Tempera on panel, 29 x 29 cm Museo Thyssen-Bornemisza, Madrid

Tempera és arany, fán 19 x 8 cm Giovanni di Paolo Rucellai: Szent Mihály Arkangyal c. 1440 Tempera és arany, fán 19 x 8 cm Pinacoteca, Vatican

Giovanni di Paolo Rucellai: Keresztrefeszítés, 1430-35 Tempera fán, 29 x 42 cm, Lindenau-Museum, Altenburg

Sassetta: Szent Antal és Szent Pál találkozása 1440 körül Fa National Gallery of Art, Washington

Sassetta: Madonna a Gyermekkel és szentekkel 1437-44 fa 205 x 118 cm (közepe), 195 x 57 cm (mindkét oldala) Musée du Louvre, Paris

Sassetta: Alázatos Madonna (Virgin of Humility) 1440 körül nyárfa 47 x 25 cm Staatliche Museen, Berlin

Metropolitan Museum of Art, New York QUERCIA, Jacopo della Fonte Gaia 1409 199 x 214 mm Metropolitan Museum of Art, New York

QUERCIA, Jacopo della: Acca Larentia Palazzo Pubblico, Siena 1414-19 márvány 162 cm magas Palazzo Pubblico, Siena

QUERCIA, Jacopo della: Rhea Sylvia Palazzo Pubblico, Siena 1414-19 márvány 160 cm magas Palazzo Pubblico, Siena

VÉGE <SpL> 2010. április 6.