IV. Állampolgári ismeretek 6 IV. Állampolgári ismeretek 6. Téma: A Magyar Köztársaság államszervezete és közigazgatási intézményrendszere (A magyar választási rendszer) Fogalmak: országgyűlés, önkormányzat, kisebbségi önkormányzat, választójog, egyéni képviselő, területi és országos lista tartózkodási engedély, megyei önkormányzat, vegyes választási rendszer
Feladat: Az ábra és a szöveges forrás segítségével mutassa be a Magyar Köztársaság választási rendszerét!
„5. § (2) Az egyéni választókerületben a jelöléshez legalább hétszázötven választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges. [...] (3) A területi választókerületben - területi listán - pártok jelölhetnek. Az a párt állíthat területi listát, amely a területi választókerületben [...] az egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább két egyéni választókörzetben jelöltet állított. [...] (4) Országos listát az a párt állíthat, amely legalább hét területi választókerületben állított listát. 7. § (1) Az egyéni választókerületben az első választási fordulóban az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki megkapta az érvényes szavazatoknak több mint a felét, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott. [...] (3) Ha az első választási fordulóban a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott ugyan, de egy jelölt sem kapta meg az érvényes szavazatoknak több mint a felét, [...] a második, választási fordulóban azok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban az érvényes szavazatoknak legalább tizenöt százalékát megkapták; ha nincs legalább három ilyen jelölt, akkor az első fordulóban a legtöbb szavazatot elért három jelölt; [...] képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint az egynegyede szavazott." (Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvényből) Mi történik akkor, ha az egyéni választókerületi első fordulóban a választópolgárok kevesebb mint fele szavazott, de a szavazók több mint fele ugyanazt a jelöltet támogatta? Milyen minimális részvételi arány szükséges az egyéni választókerületi körzetben a második fordulóban ahhoz, hogy eredményes legyen a választás? Mi a szerepe és a jelentősége a területi listának? Ki szavazhat az országgyűlési választásokon ma Magyarországon?
A magyar parlamentarizmus története - 1848-49- a modern polgári nemzetállam kialakulása - 1867-1948. liberális parlamentarizmus (1918/19-es szélsőbal, 1944/45-ös szélsőjobboldali megszakítással) (ált. és titkos választójog alapján csak két esetben (1920, 1945) 1946. február 1. I.tc. köztársasági államforma -1949-63. totalitárius diktatúra (Rákosi-korszak, 1956-os forradalom megszakította, Kádár – megtorlás ) 1949. augusztus 20-án fogadták el a szovjet típusú alkotmányt (Magyarország népköztársaság, a munkások/parasztok állama) - 1963-1989. Kádár-korszak – autoriter diktatúra - az 1989/90-es demokratikus rendszerváltás: Magyarország parlamentáris köztársaság
A Magyar Köztársaság államszervezete Törvényhozó szerv Országgyűlés Végrehajtás kormány Államfő köztársasági elnök Igazságszolgáltatás Bíróságok Helyi Közigazgatás Önkormányzatok Állami közigazgatás Jogalkotás kontrollja Alkotmánybíróság népszavazás
Az Országgyűlés funkciói: - törvényhozás a végrehajtás ellenőrzése képviseleti funkció, a nyilvánosság biztosítása (plenáris üléseken folytatott viták) egykamarás képviselőház – 176 egyéni mandátum 210 pártelvű, listákon bejutott képviselő Alakuló ülés: a választás második fordulóját követő 30 napon belül Megbízatása: 4 év
Az Országgyűlés jogállása, feladat- és hatásköre törvényhozás ellenőrzés személyi döntések védelem egyéb Alkotmány törvények nemzetközi szerződések költségvetés és zárszámadás kormányfő megválasztása kormányprog-ram elfogadása bizalmatlansági indítvány interpelláció, kérdés, azonnali kérdés Állami Szám-vevőszék ombudsmanok köztársasági elnök miniszterelnök AB tagjai LB elnöke Legfőbb ügyész ÁSZ elnöke és alelnökei Ombudsma-nok megválasztása hadiállapot békekötés rendkívüli állapot Szükségálla-pot fegyveres erők alkalmazása megelőző védelmi helyzet közkegyelem helyi önkor-mányzat feloszlatása területszervezés népszavazás kiírása
Az országgyűlési képviselők jogállása Szabad mandátum Mentelmi jog felelősségmentesség sérthetetlenség Összeférhetetlenség fajtái: hivatali-politikai érdekeltségi közbenjárói-érdekkijárói méltatlansági
Kormány A kormány a végrehajtó hatalom letéteményese, feladatai: Az alkotmányos rend védelme, állampolgári jogok biztosítása. Társadalmi, gazdasági tervek kidolgozása. A szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerének meghatározása, feltételeinek biztosítása. A tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatainak meghatározása és a szükséges feltétel biztosítása. Képviseli a Magyar Köztársaságot az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben. Külpolitika meghatározásában és megvalósításában való közreműködés. Nemzetközi szerződések kötése. Rendeleteket bocsát ki. Minisztériumok és a közvetlenül alárendelt szervek irányítása. Helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése. A fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek irányítása.
Tagjai a miniszterelnök (az országgyűlés javasolja, a legnagyobb parlamenti párt vezetője) és a miniszterek (a miniszterelnök javaslata alapján) A parlamentnek felelős Általában koalíciós kormányok jellemzőek 90-94: MDF- FKgP- KDNP / Antall József+ Boross Péter 94-98: MSzP- SzDSz / Horn Gyula 98-02: Fidesz-MDF-FKgP / Orbán Viktor 02-06: MSzP-SzDSz / Medgyessi Péter+ Gyurcsány Ferenc Konstruktív bizalmatlansági indítvány esetén a képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben új személy megjelölésével nyújt be indítványt
Államfő = köztársasági elnök 5 évre a 35 év feletti választójoggal rendelkező magyar állampolgárok közül választja a parlament Feladatai: képviseli a magyar államot, megbízza és fogadja a nagyköveteket, kinevezi a magasabb állami tisztviselőket egyszer visszaküldheti a törvényjavaslatot Bíróság 1. fok: helyi 2. fok: megyei/fővárosi 3. fok: ítélőtáblák (folyamatban) Budapest, Pécs, Szeged, Debrecen, Győr 4. fok : legfelsőbb bíróság
Ombudsman= országgyűlési biztos Alkotmánybíróság feladata az előzetes normakontrolltól, az állampolgári panaszok kivizsgálásáig széles körú 11 alkotmánybíra: 45-70 év közötti, büntetlen előéletű jogi szaktekintély, 9 éves megbízatás (a parlament 2/3-os szavazással Ombudsman= országgyűlési biztos ->1993-ban törvény, 1995-ben első biztosok, 6 évre 1. állampolgári jogok országgyűlési biztosa + helyettese 2. nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa 3. adatvédelmi biztos
A helyi önkormányzatok a helyi önkormányzás jogát a polgárok az általuk választott képviselőtestület, valamint helyi népszavazás útján gyakorolják (község, város, főváros(kerületek), megye) - az önkormányzat alapjogai: önálló igazgatási jogkör, tulajdonlási jog, adókivetés joga
A magyar választási rendszer 386 mandátum: a képviselőket legtöbbször a pártok jelölik Az a választható polgár lehet jelölt, aki legalább 750 választópolgár ajánlását (kopogtatócédula) megszerzi vegyes választási rendszer - 176 mandátum a többségi elv alapján az egyéni választókerületekben - 152 mandátum területi pártlistás rendszerben az arányossági elv alapján (20 választókerület, listákat párt állíthat - min. 58 országos listás hely (az egyéni és területi listák maradékszavazatai alapján) - 5 %-os parlamenti küszöb- erős szelekció: - csökken a pártok száma, az országos pártok előnye
Baloldal (szociálliberális, szociáldemokrata, liberális) Pártrendszer , bal- és jobboldal Az európai politikai tradícióban a pártok ideológiákhoz (a helyes társadalomról alkotott eltérő eszmék) kapcsolódnak (szemben az angolszász gyakorlattal). Baloldal (szociálliberális, szociáldemokrata, liberális) Progresszív, az ember és társadalom javíthatóságába vetett hit, politikai radikalizmus Egyenlőség, társadalmi demokrácia korlátlan kiterjeszthetősége, emberi jogok→ jóléti állam Emberi jogi liberalizmus: pl. halálbüntetés-ellenes, abortusz-párti, a viselkedési devianciák társadalmi elfogadásáért harcol (pl. homoszexualitás) Inkább a munkavállalók oldalán Kül- és védelmi politika: leszerelés, antinukleáris mozgalmak Jobboldal (konzervatív, kereszténydemokrata, hagyományos liberális pártok) Konzervatív világkép, a szokások és tradíciók fontossága, reformista, antiutópista A társadalmi egyenlőtlenséget természetesnek. A demokrácia korlátlan kiterjesztése helyett az alkotmányosság, a rend és az állam autoritásának védelme. Társadalmi kérdésekben konzervatív: pl. abortuszellenes, halálbüntetés-párti Inkább a munkaadók érdekeit Kül- és védelmi politika keményebb
a kommunizmus öröksége: A magyar demokrácia stabilitása Mennyire életképesek az 1989-90-es rendszerváltás után létrejött demokráciák Kelet-Közép-Európában? - a politikai átmenettel egy időben kell kiépíteni a kapitalista piacgazdaságot, ennek komoly társadalmi ára volt - a demokratikus tradíciók gyengesége: a kommunizmus öröksége: szétzúzta a társadalmi autonómia szervezeteit →a társadalom individualizálódott, atomizálódott – egyedül a család maradt a közéleti karriert a megalkuvással társították kettős társadal – a hivatalos mellett egy második, normaszegés, korrupció politikai infantilizmus – nem képes az érdekérvényesítésre, de bízik benne, hogy figyelembe veszik az érdekeit alacsony a politikai integráltság, közösségtudat pl. nemzettudat gyengülése, a politikai intézményekbe vetett bizalom alacsony
A rendszerváltáskor létrejött fontosabb pártok a) történelmi pártok: Független Kisgazdapárt (FKGP) Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) Szociáldemokrata Párt (SZDP) b) a Kádár-rendszer „másként gondolkodó” értelmiségiei által létrehozott új pártok Magyar Demokrata Fórum (MDF) Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) c) az egykori kommunista párt (MSZMP)utódpártjai (1989.okt.) Magyar Szocialista Párt (MSZP) Munkáspárt (MP)
Országos Választási Iroda Tájékoztató adatok a pártok területi listáinak eredményeiről országos összesítésben A szavazókörök 100,00 %-ának adatai alapján. 2010. évi Országgyűlési Képviselő Választás 1. fordulója - 2010. április 11. Területi listán kiosztható mandátumok száma: 152 Területi listán elnyert mandátumok száma: 146 Országos listára kerülő mandátumok száma: 6