Alkotmány – alkotmányosság – alkotmányvédelem 1. Az alkotmány 2. Alkotmányosság – jogállamiság 3. Alkotmányvédelem

1. Az alkotmány  a hatalmi viszonyok önéletrajza; a mindenkori előző rendszerrel kapcsolatos félelmek (Sajó András: Az önkorlátozó hatalom); az állam morális vitorlája (Ronald Dworkin)  diktatúrában: papíros  anyagi (materiális) értelemben vett alkotmány-fogalom: az államszervezet és a polgárok helyzete – ebben az értelemben minden államnak van alkotmánya  formális értelemben: egyetlen írott törvény, az alaptörvény (Nagy- Britannia, Izrael, Szaúd-Arábia: nincs)  globális (nemzetközi) alkotmány: nemzetközi jogi szabályok és elvek (európai alkotmány)

 történeti előképek: Arisztotelész „politeiá”-ja – a városállam vezetésének rendje, az állam formája Arisztotelész „politeiá”-ja – a városállam vezetésének rendje, az állam formája Cicero „constitutio”-ja – egy közösség alapnormái Cicero „constitutio”-ja – egy közösség alapnormái az állam szerződéses felfogása: a hatalom eredeti forrása a nép „államjogi szerződése” az uralkodóval (Ulpianus) – szerződésszegés ~ ellenálláshoz való jog, zsarnokgyilkosság (Magna Carta, Aranybulla; Aquinói Szent Tamás) az állam szerződéses felfogása: a hatalom eredeti forrása a nép „államjogi szerződése” az uralkodóval (Ulpianus) – szerződésszegés ~ ellenálláshoz való jog, zsarnokgyilkosság (Magna Carta, Aranybulla; Aquinói Szent Tamás)

 modern értelemben vett alkotmány – a modern állam első formája: a 17. sz. angol abszolút monarchia → hatalomkoncentráció → puritán forr. → alkotmányos monarchia ~ alkotmányos kormányzás (const. governm.);  18. sz. amerikai és francia alkotmányfejlődés  az alkotmány jogi jellege: felsőbbség és ennek védelme a módosíthatóság nehezítésével – feloszlatásos (belga, holland, norvég), népszavazásos (US, Svájc, Ausztrália, Franciaország) módosítás, örökös klauzulák (Németo.)

2. Az alkotmányosság - jogállamiság  az alkotmányosság arra ad választ, hogy adott államberendezkedési, szabályozási megoldás megakadályozza-e a szabadság indokolatlan korlátozását, a szervezett zsarnokságot, vagyis: az alkotmányosság elvei = a szuverenitás olyan korlátozása, amelyben érvényesülhet az állampolgár szabadsága (Sajó)  legitimációs bázisa az alkotmány, amit nemcsak az államapparátus, hanem a polgárok is elismernek

 1789-es francia Deklaráció 16.§: nem jogállam, ahol az emberi jogok nem biztosítottak, az emberi jogok nem biztosítottak, nincs hatalommegosztás nincs hatalommegosztás  alkotmányosság = túl a materiális (tartalmi követelmények~írott alkotmánnyal sem feltétlenül, 1936/1949; Kínai Karta 08: alkotmány alkotmányos kormányzás nélkül) és a formális alkotmány-fogalmon (írott alaptörvény nélkül is, Anglia);

alkotmányos (jog)állam (korlátozott állam) = amelyben különféle jogelvek, jogi intézmények és eljárások szabnak határt az állami szervek önkényes tevékenységének (pl. U.S. alkotmány 14. kiegészítése: due process, törvényes eljárás nélkül senki sem fosztható meg életétől, szabadságától, tulajdonától) globális alkotmányosság = jogállamiság, emberi jogok érvényesítése

 az elvek egyike: az államhatalmi ágak (tv. hozó, végr., igazságszolg.) elkülönítésének elve történelmileg 2 formája: történelmileg 2 formája: - szétválasztás (separation of powers): alkotmányos monarchia, prezidenciális (US nem a legerősebb) elvileg teljes elkülönülés; létrejöttükben is függetlenek; V. francia köztársaság: félprezidenciális (dualista végrehajtó hatalom)

- megosztás (division of powers): parlamentarizmus – kevésbé hangsúlyozott a személyi elkülönülés; egyik ág sem tud érdemben cselekedni a másik nélkül 19. sz.: a parl. által választott kormány a király mellé lép → a végr. hatalom megkettőződik; létrejövetel szempontjából asszimetrikus: a végr. hatalmat a parl. hozza létre; a parl. bizalmatlansággal megbuktathatja a kormányt, de gyakran parl. feloszlatás is

parlamentarizmus 2 típusa (tv. hozás és végr. kapcsolata alapján): többségelvű (Westminsteri): kétpártrendszer > „orrhossz”; stabil kormányzás (GB, Ausztrália, Új-Zéland), többségelvű (Westminsteri): kétpártrendszer > „orrhossz”; stabil kormányzás (GB, Ausztrália, Új-Zéland), közmegegyezéses (konszenzusos): „többpártrendszer”, koalíciós kormányzás (kont. Eu.) közmegegyezéses (konszenzusos): „többpártrendszer”, koalíciós kormányzás (kont. Eu.)

3. Alkotmányvédelem  tág értelemben: különböző állami szervek (pl. Finnország: parlament)  szűkebb értelemben: bírói szervek (alkotmánybíráskodás) – rendes v. külön bíróságok (alkotmánybíróságok)  alkotmánybíráskodás ellen: angol forr.: abszolút parl. szuverenitás → ma sincs angol forr.: abszolút parl. szuverenitás → ma sincs francia forr.: népszuverenitás (Rousseau) → csak előzetes normakontroll francia forr.: népszuverenitás (Rousseau) → csak előzetes normakontroll

 alkotmánybíráskodási modellek: decentralizált: „amerikai” v. „diffúz” modell – US. Marbury v. Madison → Argentína, Ausztrália, Kanada, India, Japán, skandináv, Svájc decentralizált: „amerikai” v. „diffúz” modell – US. Marbury v. Madison → Argentína, Ausztrália, Kanada, India, Japán, skandináv, Svájc centralizált: „osztrák” v. „európai” modell – G, I, E, P, Kelet-Eu. centralizált: „osztrák” v. „európai” modell – G, I, E, P, Kelet-Eu.

Magyar alkotmányfejlődés 1989 után es alkotmány 2. „Alkotmányos forradalom”

Magyar alkotmányfejlődés 1989 után 1. Az 1949-es alkotmány 1. Az 1949-es alkotmány  az 1936-os szovjet minta: államhatalom egysége, de munkamegosztás → 4 szervtípus államhatalom egysége, de munkamegosztás → 4 szervtípus állampolgári jogok garanciák nélkül állampolgári jogok garanciák nélkül  Sólyom-bizottság 2002: 1989 előtt Magyarország nem volt jogállam

2. „Alkotmányos forradalom”  új alkotmány helyett átfogó módosítás: Ellenzéki és Nemzeti Kerekasztal (kölcsönös félelmek)  magyar parlamentarizmus: paktum (1990) - stabil kormányzás (konstruktív bizalmatlanság, 2/3-os törvények számának csökkenése); „középgyenge” államfő  erős alkotmánybíráskodás

 alkotmányozási próbálkozások: „új forradalmárok” ( ) „új forradalmárok” ( ) restaurátorok (1996) restaurátorok (1996) jelenlegi esélyek jelenlegi esélyek