Élsportoló fiatalok vizsgálata szociológiai kontextusban

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Kaposvár.
Advertisements

Egy innováció nyomában
A sportszocializáció.
Az Országos Kompetenciamérés FIT-jelentéseinek új elemei
A Családoktól tanulunk Kutatást végezte: Hegedűs Réka és Dávid Beáta 2005 Home-Start International Otthon Segítünk Alapítvány MTA Szociológiai Kutatóintézet.
Jelige: „Isa, por es homou vogymuk.”
SPORT ÉS MIGRÁCIÓ.
Az első házasság felbomlása
Egészségérték-gazdálkodás: Mitől függ az egészségünk?
Iskolai teljesítmény pszichológiai determinánsai
Professzionális iskolai kutatások
Készítette: Galán Anita Debreceni Egyetem Szociálpolitika MA, I. évf.
sajtótájékoztató a felnőtt lakosság egészségmagatartása, motivációi
Arany János Általános Iskola Kisújszállás, Kálvin u. 3.
NEMZETKÖZI KITERJEDÉS, HAZAI DATFELVÉTELEK
A nemzetközi hallgatói mobilitást befolyásoló társadalmi és felsőoktatási tényezők Kiss László.
1 Tudás és/vagy kompetenciák? Végzős hallgatók részvétele a felnőttoktatásban Ábrahám Katalin – Tőzsér Zoltán Debreceni Egyetem Nevelés-és művelődéstudományi.
A BA/BSc végzettség hasznosíthatóságának vizsgálata a Debreceni Egyetemen és Nyíregyházi Főiskolán végzett fiatalok körében Seres Edina
Szociális tanulás formái
Szabóné Kármán Judit PTE NTI BTK Oktatás és Társadalom Doktori Iskola
Egyházi iskolába járó serdülők iskolai attitűdje és döntéseik vizsgálata Kovács-Krassói Anikó PTE BTK „Oktatás és Társadalom” Doktori Iskola szeptember.
Szocializáció Dr. Szabó-Tóth Kinga.
A középkor és reneszánsz gyermekfelfogása
Gyermekkor és gyermekkortörténet a kezdetektől napjainkig,különös tekintettel a középkór és reneszánsz gyermekképére.
A család szerepe, jellemzői
Művelődés és szórakozás
Kultúra „harmadfokon” A harmadfokú képzésben részt vevő hallgatók viszonya a kultúrához Németh Nóra Veronika Debreceni Egyetem VI.
Világ – Nyelv, az idegennyelv-tudás fejlesztésének kormányprogramja. FPN Budapest, 2004.
Iskola és mobilitás Tantárgyfelelős: Dr. Kovács Ernő Az előadást készítette: Péter Erzsébet.
„ …mindig többek lehetünk, mint amik vagyunk,
NYME-AK Neveléstudományi Intézet Gyógypedagógia Intézeti Tanszék Állatasszisztált terápiák a gyógypedagógiai rehabilitációban Témavezető: Taufer Ildikó.
Társadalomtudományi Tanszék
A gyerekek nem várnak Gyerekesélyprogram 2007
Kutatás-történet : Magyar Háztartás Panel vizsgálat (TÁRKI, Budapesti Corvinus Egyetem elődje, KSH) 2007, NKTH Jedlik-pályázat: Háztartások Életút.
Hozzászólás Hermann Zoltán: Az iskolatípus hatása a tanulói teljesítményekre Lovász Anna Szirák november 9.
Serdülők céljai, tervei, pályaválasztás serdülőkorban
Külső instruktorok felkészítése Érintett területek A hátrányos helyzetűekkel történő foglalkozás kérdései Minőségbiztosítási elvárások, előírások.
Mi jellemzi az egyetemisták mobiltelefon használati szokásait? H1: A fiúk többet kommunikálnak SMS-ben, mint a lányok. H2: A diákok szociodemográfiai.
Az élettársi kapcsolatban élők házasságkötése - az értékek és beállítódások szerepe a párkapcsolatok (ki)alakulásában Spéder Zsolt Kapitány Balázs KSH.
ÖRÖKLÉS, KÖRNYEZET, NEVELÉS
Sportklaszter – innovatív tartalékok a sportban
Menedzsment, struktúrák az egyéni sikersportágakban Versenyképesség?
MTA Regionális Kutatások Központja Főiskolai hallgatók az Alföld kisvárosaiban Petrás Ede MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet Kecskemét Nemzetközi trendek,
A pszichológia tárgya mentális folyamatok viselkedés.
A kutatás munkafolyamata és munkaeszközei © Turóczyné Veszteg Rozália Felnőttképzési szakértő Szolnok
A testnevelésre vonatkozó sportiskolai kerettanterv ismerete.
Megyesi G. Boldizsár, Kelemen Eszter, Somogyi Zsófia Borbála, Geambașu Réka Készült a BZAKA – IKTI megbízásából március 1, BZAKA Workshop, Budapest.
Az iskola tényleges feladata és a valós helyzet
A szociális képességek fejlesztése módszertana
Ráckeresztúri Drogterápiás Otthon
BEISKOLÁZÁSI MUNKAÉRTEKEZLET
ROMA GYEREKEK AZ ISKOLÁBAN, ROMA FELNŐTTEK A MUNKAERŐPIACON
Az érettségi utáni továbbtanulást meghatározó tényezők
Edzéselméleti témák Kiválasztás
A vállalatok piacorientációjának hatása a külső és belső környezet, valamint az eredményesség szubjektív megítélésére Készítette: Bareith Tibor III. évfolyam,
Internet a családban Székely Levente –
TÁMOP /2-2F A projekt neve: A Berettyó-Körös Térségi Integrált Szakképző Központ modell létrehozása A projekt az Európai Unió támogatásával,
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet1 Fehérvári Anikó Munkapiaci elvárások FSZ- és BA-hallgatók körében ONK november.
Hogyan viszonyulnak a hetedik osztályos diákok a klasszikus zenéhez és az ének-zeneórákhoz? Janurik Márta Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kar
Gyermekek, gyermekes családok egészsége „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának évi jelentése május 11. Tokaji.
Tovább együtt eredményesen … A FELSŐ TAGOZAT ÍGY.
Miért jönnek Magyarországra más országokból a tanulni vágyók?
VMR.cool 2009 – Felmérés az internetező fiatalokról
Szalamanov Zsuzsa az alapítvány kuratóriumának elnöke
Balázsi Ildikó Oktatási Hivatal
A évi kompetenciamérés FIT-jelentéseinek új elemei
A hallgatók szociális helyzetének vizsgálata
Demográfiai, iskolázási folyamatok és munkaerő kínálat
„Kutatónak lenni azt is jelenti, hogy te vagy az első, aki megért valamit. Ez egy fantasztikus érzés, amit ha soha nem éreztél, nehéz megérteni.” (Forrás:
Általános iskolások pályaválasztása 2014
Előadás másolata:

Élsportoló fiatalok vizsgálata szociológiai kontextusban - egy empirikus vizsgálat alapján - Készítette: Nádas Zsófia

Bevezetés Sportszociológia Nemzeti utánpótlás sportnevelés - Héraklész Program Életútinterjú élsportolókkal

A kutatás elméleti ábrája ( Dr A kutatás elméleti ábrája ( Dr. Rigler Endre: A kiválasztás folyamatának szakaszai) 5. szakasz: „versenyzés” magas szintű versenyzői profil 4. szakasz: a „kiválasztás” folyamata magas szintű felkészülés 3.szakasz:”szűrés” rendszeres sporttevékenység Sportteljesítmény: sporteredmények válogatott tagság 2. szakasz: adottságok manifesztálódása Motivációk: sportág választást motiváló tényezők középiskola megválasztása 1. szakasz: születés Sportszocializáció, társas hatások: szülők sportmúltja, sportága, testvérek sportja sportra ösztönző személyek a család sportfogyasztása A gyermek számára adott társadalmi közeg-család: szülők iskolai végzettsége életszínvonal, életkörülmények anyagi helyzettel való elégedettség

Kutatási céljaim társadalmi helyzet vizsgálata gyermekkori sportszocializáció vizsgálata: társas hatások szociális tanulás → szociális ügyesség családon belüli sportfogyasztás az élsportolókat motiváló különböző tényezők vizsgálata

Empirikus munka lépései Élsportoló azonosítása Alapsokaság: Budapesten négy középiskola → összesen 16 osztály = 348 fő A lekérdezés időbeli lehatárolása Módszer: survey módszer → próbakérdezés (N=48)

A minta nagysága N=348 Fiúk-180 fő Lányok-168 fő Összesen: 348 fő Sportágak N amerikai foci 4 jégkorong 5 műugrás tenisz asztalitenisz 7 jégtánc 1 öttusa 9 testépítés 2 atlétika 20 kajak-kenu 24 röplabda tollaslabda birkózás karate 8 sakk torna 13 boksz kerékpár 3 snowboard triatlon cselgáncs 17 kézilabda sportmászás úszás 15 fitness kosárlabda 19 squash vitorlázás floorball küzdősport 10 szinkronúszás vívás gokart labdarúgás 53 tánc 12 vízilabda 45 jégkorcsolya lovaglás teke   Összesen: 348 fő

Eredmények

1. szakasz: születés A gyermek számára adott társadalmi közeg

A magyar felnőtt lakosság és a sportolók szüleinek iskolázottsági adatai (N340) (forrás: KSH Mikrocenzus,2005)

A diákok életszínvonala saját megítélésük alapján (N342)

Az életszínvonal megítélése sportáganként (N230)

A sportolók elégedettsége családjuk anyagi helyzetével (N345)

2. szakasz: adottságok manifesztálódása A fiatalok sportaktivitását befolyásoló szociális tényezők

A szülők sportmúltja (N347)

A szülők jelenlegi sportaktivitása (N348)

Sportra ösztönző személyek (N347)

A családok sportfogyasztása (N345)

3. szakasz:„szűrés”, tesztelés Sport motivációk a rendszeres sporttevékenység időszakában

Mekkora mértékben játszottak szerepet az alábbi tényezők abban, hogy sportosztályban tanultál tovább? (N347)

A sportolókat motiváló tényezők a sportágválasztás során (N345)

Összefoglalás Az élsportoló fiatalok... jellemzően olyan családból kerülnek ki, ahol anyagilag és kulturálisan kedvező helyzetben vannak többségét olyan társas hatások érik, melyek pozitívan hatnak a sporttevékenység és fizikai aktivitás kialakulására a család sporthagyománya, sportfogyasztása iskolaválasztásában a sport magas szintű folytatása és a sport- tanulás összeegyeztethetőségének lehetősége játszott közre leginkább a sportág kiválasztása során … az adott sportág iránti vonzódás, a baráti kapcsolatok kialakításának lehetősége, és a siker hírnév szerzés lehetősége motiválta leginkább.

További kutatási lehetőségek a témakörben A sport szocializációs funkciójának vizsgálata. A sportolók motivációjának csökkenése mögött meghúzódó okok vizsgálata. A sportoló fiatalok értékválasztásának, értékorientációjának vizsgálata. Az utánpótlás korú élsportolók távlati célkitűzéseinek vizsgálata. Célkitűzések vizsgálata a különböző életterületeken (foglalkozás, sport, családi élet, anyagi javak, tanulás, társadalmi felemelkedés stb…)

Köszönöm a figyelmet!