A STRATÉGIAKÖZPONTÚ SZERVEZET

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
AZ EURÓPAI KIVÁLÓSÁG MODELL ÉS SZEREPE AZ EU CSATLAKOZÁSBAN STRATOSZ KIADVÁNY 2003.
Advertisements

Kiegyensúlyozott stratégiai mutatószám-rendszer
BEVEZETÉS A HUMÁN ERŐFORRÁS MENEDZSMENTBE
A Balanced Scorecard négy elkülönülő nézőpontja 1.
Optimális szervezet Kiegyensúlyozott stratégiai mutatószám rendszerrel
Minőségmenedzsment alapelvek
A VEZETÉSRŐL ÁLTALÁBAN
A stratégia központú szervezet A kiegyensúlyozott mutatószámrendszer használata a gyakorlati életben.
Tanuló (projekt)szervezet a Magyar Nemzeti Bankban
Az együttműködés nem más, mint... Vangen, S. and Huxham, C. (2003) 'Nurturing collaborative relations: building trust in inter-organizational collaboration',
SZERVEZETFEJLESZTÉS Dr. Magura Ildikó.
INFORMÁCIÓRENDSZEREK FEJLESZTÉSÉNEK IRÁNYÍTÁSA.. Alkalmazás - projekt Alkalmazás - a vállalat tökéletesítésére irányuló új munkamódszer projekt - az új.
DOKUMENTUMKEZELÉS.
tételsor 2. tétel A kistérség a korábbi együttműködési lehetőségek alapján megtartotta a soron következő ülését. Az ülés célja a logisztikai.
Sikeres, egészséges vagy örömteli szervezet? Készítette: Frank Ádám.
Vállalati EEM. Vezetési orientációk változása Termelés Értékesítés Marketing Stratégia Minőség Emberi tőke Tudástőke idő.
A kormányzati stratégiai tervezés módszertana
Teljesítményértékelés a VIP Humánpolitikai Rendszerben
Munkatársak minőség iránti elkötelezettsége a siker kulcsa Készítette: Taksonyi Bea és Horváth Viktória.
Könyvtárvezetési stratégiák, vezetési típusok
SZERVEZETI ALAPFORMÁK
Projektmenedzsment főosztály szerepe a Kereskedelmi és Hitelbank működésében Erdősi József főosztályvezető Pogátsnik Béla konzulens.
SZEMÉLYZETI MARKETING
Robert S Kaplan, David P. Norton Balanced ScoreCard
R. S. Kaplan - D. P. Norton: A stratégiaközpontú szervezet
Készítette: Csató Csilla (DVI3UH)
Robert S. Kaplan – David P. Norton Csanádi Gábor Tamás C8ITGY 2007.
Robert Kaplan – David Norton: Balanced Scorecard
Kaplan – Norton: Balanced Scorecard
R. S. Kaplan, R. Cooper Költség és hatás Készítette: Kele Katalin Május 15.
Robert S. Kaplan- David P. Norton Stratégiai térképek
Robert S. Kaplan – David P
Hogyan alakulnak át az immateriális javak pénzügyi eredménnyé?
Humánerőforrás Kontrolling
HUMÁNKONTROLLING Készítette: Buránszki Szilvia – MRDA9O, KGKIEG I.ÉVF.
Humánkontrolling Kiélezett verseny→ legjobb munkaerő
A STRATÉGIAI KONTROLLING SZEREPE
A szervezeteken belüli funkcionális területek kontrollingja
A belső kontroll rendszer hatékony működtetése
2009. december 8. Pomázi Gyula SZTE felsőoktatási stratégiai szakértő
2009. december Előadó: Farkas Krisztina december
Ellenőrzés, visszacsatolás
Tudásmenedzsment eredmények és tapasztalatok a MOL Csoportban Tóth Róbert Tudásmenedzsment vezető, MOL Csoport Budapest, 2006.február 23.
Minőségdíjak.
A Stratégia értékelése, visszacsatolása
II. Logisztikai tervezés
Leading Change A változás vezető szemmel. Hogyan lehet sikeresen levezetni egy változási folyamatot?
Folyamatos Fejlesztés Cél: Önálló fejlesztési képesség kialakítása intézményi és egyéni szinten.
Szervezeti viselkedés Bevezetés
Vállalati emberi erőforrás menedzsment
Minőség menedzsment 6.előadás
Az EEM helye a menedzsmentben
Munkavédelem és controlling
A hálózati szociális munka koncepciói (R. Brake) I. Hálózat orientált tanácsadás -a kliensek környezetében lévő erőforrások mozgósítása és támogatása -a.
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK (ISO, TQM, HACCP)
Controlling feladata A controlling időbeli dimenziói: 1. Stratégiai
Farkas Katalin – Vilmányi Márton június 15.
Minőségstandardok a PSZ-ek működésében?
VÁLTOZÁSOK AZ ISO 9001 SZABVÁNYBAN 2015.
A MUNKAKÖRI LEÍRÁS.
BEVEZETÉS A VÁLLALATGAZDASÁGTANBA 5.
Vállalkozásmenedzsment I.
MINŐSÉGMENEDZSMENT 6/2. előadás
B ALANCED S CORE C ARD BSC Dr. Kovács Árpád Endre SZIE – GTK TATA Kiválósági Központ és Informatikai Intézet (TKI) március 25.
1 SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL (SZÖM) 1 2 A SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL Komplex eszköz a teljes körű intézményi önértékeléshez, és ez által az.
Kiegyensúlyozott stratégiai mutatószám-rendszer
Kompetencia menedzsment 4. Modul BGF
R.S. KAPLAN – D.P. NORTON: A STRATÉGIAKÖZPONTÚ SZERVEZET
A VEZETÉS FOGALMA, FUNKCIÓI
Az SZMBK Intézményi Modell
Előadás másolata:

A STRATÉGIAKÖZPONTÚ SZERVEZET NORTON-KAPLAN: A STRATÉGIAKÖZPONTÚ SZERVEZET NAGY KRISZTINA A STRATÉGIAKÖZPONTÚ SZERVEZET Hogyan lesznek sikeresek a Balanced Scorecard vállalatok az új üzleti környezetben?

1990 2000 MI IS AZ A A BALANCED SCORECARD? NORTON-KAPLAN: A STRATÉGIAKÖZPONTÚ SZERVEZET NAGY KRISZTINA MI IS AZ A A BALANCED SCORECARD? DAVID NORTON ROBERT KAPLAN „Néhány évvel ezelőtt bemutattuk a Balanced Scorecardot. Akkoriban azt gondoltuk, a Balanced Scorecard a méréssel foglalkozik és nem a stratégiával.” 1990 2000 A BSC Kiegyensúlyozott mutatószámrendszer Kiegyensúlyozott stratégiai mutatószámrendszer A BSC szerepe az információs korban Teljesítménymérés Stratégiamérés A szervezetek nem megfelelő ht. működésének oka A pénzügyi teljesítmény mutatóinak figyelmen kívül hagyása A pénzügyi teljesítmény okozói mutatóinak figyelmen kívül hagyása BSC alkalmazása Következmények utólagos mérése Következmények előzetes mérése A Balanced Scorecard helyes alkalmazásával indirekt módon is stratégiaközpontú szervezet jön lére, hiszen alapvető funkciója, hogy összehangol!

A STRATÉGIAKÖZPONTÚ SZERVEZET 5 ALAPELVE NORTON-KAPLAN: A STRATÉGIAKÖZPONTÚ SZERVEZET NAGY KRISZTINA A STRATÉGIAKÖZPONTÚ SZERVEZET 5 ALAPELVE Mozgósítás A szervezet fókuszpontjának definiálása Inspiráló jövőkép kialakítása Hatalom és felelősség delegálása Új kultúra, vezetési módszer Tevékenységek integrálása 5. A FELSŐ VEZETŐK SZEREPE A VÁLTOZÁSOK ELINDÍTÁSÁBAN Stratégiai térkép Stratégiai mutatószámrendszerek (Immateriális javak értékelése) Tanulás és fejlődés Nézőpont: alkalmazottak 1. A STRATÉGIA LEFORDÍTÁSA A MŰKÖDÉS SZÁMÁRA A stratégia igazítása az egyes SBU-khoz A funkcionális stratégiák és felépítés áttörése A stratégia igazítása a partnerekhez A stratégia igazítása a KSZE-khez Kétkeretes tervezés Visszacsatolás: a stratégiai kör bezárul Tesztelés, tanulás, alkalmazkodás Az üzleti egység céljainak igazítása Személyes teljesítmény-tervek Kiegyensúlyozott fizetés Stratégiai tudatosság 2. A SZERVEZET ÖSSZEHANGOLÁSA A SZINERGIÁK LÉTREHOZÁSA ÉRDEKÉBEN 4. FOLYAMATOS STRATÉGIA- ALKOTÁS 3. A STRATÉGIA VALAMENNYI MUNKATÁRS MINDENNAPI MUNKÁJÁNAK RÉSZE

1. A STRATÉGIA LEFORDÍTÁSA A MŰKÖDÉS SZÁMÁRA NORTON-KAPLAN: A STRATÉGIAKÖZPONTÚ SZERVEZET NAGY KRISZTINA 1. A STRATÉGIA LEFORDÍTÁSA A MŰKÖDÉS SZÁMÁRA A BSC-t kell a vállalati stratégiához igazítani és nem fordítva! A stratégia megvalósításának képessége fontosabb, mint a stratégia minősége I. A STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA II. A STRATÉGIA MEGÉRTÉSE III. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSA A megértés eszközei: KTJ mutatószámrendszer és grafikus ábrázolás MIÉRT ALKALMATLANOK A HAGYOMÁNYOS PÉNZÜGYI MUTATÓK A TUDÁS-ALAPÚ ÉRTÉKTEREMTŐ ESZKÖZÖK MÉRÉSÉRE? A tudás-alapú eszközök nem közvetlen értéktermelők (sem ok-okozatilag, sem időben) Az eszközök értéke kontextusfüggő (szervezeti kontextus, stratégia) Az eszközök értéke feltételes (a mérés rosszul valósítható meg hagyományos technikákkal) A tudás-alapú eszközök egymáshoz kapcsolódnak (önálló értékük kisebb vagy nincs) HOGYAN KÉSZÜLNEK A STRATÉGIAI TÉRKÉPEK? Felépítés a stratégiai alapelvek alapján Alapja a világos kommunikáció Szervezeti célok Célok elérésére vonatkozó hipotézisek Ok-okozati összefüggések felvázolása: a folyamatok láthatóvá válnak Az összes munkatárs megérti a stratégiát, így a stratégiához többen hozzájárulnak

2. A SZERVEZET ÖSSZEHANGOLÁSA A SZINERGIÁK LÉTREHOZÁSA ÉRDEKÉBEN NORTON-KAPLAN: A STRATÉGIAKÖZPONTÚ SZERVEZET NAGY KRISZTINA 2. A SZERVEZET ÖSSZEHANGOLÁSA A SZINERGIÁK LÉTREHOZÁSA ÉRDEKÉBEN VÁLLALAT ÜZLETI EGYSÉGEK SZOLGÁLTATÓEGYSÉGEK KÜLSŐ PARTNEREK Vállalati BSC Stratégiai témák Mutatók Növekedés Vásárlói hűség Megfelelő info Vezető szerep … SBU … Pénzügy Marketing Disztribúció Allokáció Beszerzés Gazdálkodás Emberi erőf. IT ... … Vásárlói BSC Disztribútori BSC KV-k BSC-i Beszállítói BSC Új váll.-k BSC-i Outsourcing BSC … A vállalati stratégia általános prioritásai Az SBU ht. terve és BSC-ja konzisztens a vállalat céljaival Tervek és BSC-ok a vállalaton belüli benchmarking szolgálatában A partnerek tervei és BSC-jai konzisztensek a vállalati stratégiával A BSC bevezetése bármely egységben kezdeményezhető Az eddigi funkcionális formális beszámolási struktúrák áttörése

3. A STRATÉGIA VALAMENNYI MUNKATÁRS MINDENNAPI MUNKÁJÁNAK RÉSZE NORTON-KAPLAN: A STRATÉGIAKÖZPONTÚ SZERVEZET NAGY KRISZTINA 3. A STRATÉGIA VALAMENNYI MUNKATÁRS MINDENNAPI MUNKÁJÁNAK RÉSZE MIÉRT FONTOS AZ EGYÉNI ÉS SZERVEZETI CÉLOK ÖSSZEHANGOLÁSÁT HANGSÚLYOZNI? Az alkalmazottak elégedettsége nem azonos az elkötelezettséggel A vállalatok általában többet foglalkoznak eszközállományuk, mint alkalmazottaik értékelésével Szükséges az egyes alkalmazottak fontossága közt különbséget tenni Vevők véleménye lényeges az alkalmazottak felvételéről, teljesítményük megítéléséről A BSC ALKALMAZÁSA AZ ALKALMAZOTTAK MOTIVÁLÁSÁRA Stratégiai tudatosság Egyéni és csoport-célok Balanced paycheck 1.lépés: BSC kommunikálása stratégiai térkép 2.lépés: üzenet megerősítése Stratégiával konzisztens egyéni célok felállítása Kompenzációs rendszer összekapcsolása az egyéni, SBU és vállalati teljesítménnyel Homogén szervezetek: relatíve kevés, adott mutató Az alkalmazottakat új módszerek kitalálására ösztönzik a célok elérése érdekében Komplex szervezetek: Az alkalmazottakat bevonják a teljesítménycélok bemutatásába (egyéni BSC-ok) A legutolsó lépés túl korai bevezetés elkerülése Rendelkezésre állnak a megfelelő adatok? A dolgozók értik fizetésük és a stratégiai célkitűzések kapcsolatát? Túl nagy hangsúly elkerülése

4. FOLYAMATOS STRATÉGIAALKOTÁS NORTON-KAPLAN: A STRATÉGIAKÖZPONTÚ SZERVEZET NAGY KRISZTINA 4. FOLYAMATOS STRATÉGIAALKOTÁS MIÉRT VALL KUDARCOT A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSA? A stratégiai és az operatív irányítás (éves keretterv) elválik egymástól A kerettervezési folyamat rugalmatlan (év közben nem változtatnak) A szervezet nem rendelkezik a stratégiai irányításhoz szükséges folyamatokkal A vezetők nem vitatják meg a stratégiát Nem kapcsolódik össze a stratégia és a kerettervezés A stratégiai kulcsmutatók nem képezik a beszámolás alapját A szem nem lát Az agy nem működik A test nem kap üzeneteket az agytól A BETEG VÁLLALAT A KÉTKÖRÖS TERVEZÉS 3 MEGOLDÁST IS KÍNÁL A PROBLÉMÁK KIKÜSZÖBÖLÉSÉRE: 1. Stratégia és kerettervezés összekapcsolódása 3. Tesztelés, tanulás és alkalmazkodás 2. A stratégiai kör bezárul STRATÉGIA Stratégia módosítása Hipotézisek tesztelése Sratégiai tanulási kör BALANCED SCORECARD Beszámolás KERETTERV Erőforrások Operatív irányítási kör Áttekintés INPUT OUTPUT MŰKÖDÉSI FOLYAMATOK

5. A FELSŐ VEZETŐK SZEREPE A VÁLTOZÁSOK ELINDÍTÁSÁBAN NORTON-KAPLAN: A STRATÉGIAKÖZPONTÚ SZERVEZET NAGY KRISZTINA 5. A FELSŐ VEZETŐK SZEREPE A VÁLTOZÁSOK ELINDÍTÁSÁBAN MIK A BALANCEDSCORECARD ALKALMAZÁSÁNAK VEZETÉSBELI BUKTATÓI? A koncepció helytelen alkalmazása Felső vezetői támogatás és elkötelezettség hiánya A BSC és a stratégia független működése Tapasztalatlan tanácsadók alkalmazása Nem állnak rendelkezésre a szükséges erőforrások Vezetőcsere, vezetési stílusváltás HOGYAN NYILVÁNUL MEG A LEADERSHIP SZEREPE AZ EGYES ALAPELVEK VÉGREHAJTÁSÁNÁL? Hatalom és felelősség alsóbb szintekre delegálása Új kultúra és vezetési stílus 4. FOLYAMATOS STRATÉGIA- ALKOTÁS 1. A STRATÉGIA LEFORDÍTÁSA A MŰKÖDÉS SZÁMÁRA Inspiráló jövőkép új stratégiák kialakításához A stratégiai fókuszpont definiálása 3. A STRA- TÉGIA VALAMENNYI MUNKATÁRS MINDENNAPI MUNKÁJÁNAK RÉSZE 2. A SZER- VEZET ÖSSZE- HANGOLÁSA A SZINERGIÁK LÉTREHOZÁSA ÉRDEKÉBEN A tevékenységek integrálása a szervezet mozgósítása és lendületben tartása érdekében

NORTON-KAPLAN: A STRATÉGIAKÖZPONTÚ SZERVEZET NAGY KRISZTINA 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 Köszönöm figyelmét!