Politológia előadás A Pártrendszerek

Politikai Törésvonalak Lipset és Rokkan elmélete A modernizáció folyamata során kialakult mindenütt jelenlévő ellentétek alapján A főbb törésvonalak: Világi (szekularizált) állam ↔ egyház ideológiai ellentéte Nemzetállami domináns kultúra ↔ alávetett kisebbségi kultúra Fejlődő város ↔ Leszakadó vidék Tőketulajdonos ↔ Bérmunkás osztályellentéte

Néhány példa a törésvonalakra Egyház ↔ Világi állam Kultúrharc a egyházi oktatás ellen - főleg a katolikus országokban (Pl.:Franciao., Olaszo.) vallásos ↔ szekularizált csoportok Felekezetek közti ellentét: protestáns ↔ katolikus Nyelvi és etnikai tagoltság Pl.:Belgium két kulturálisan és nyelvileg különböző tartományra oszlik, Vallónia ↔ Flandria De ez nem szükségszerű – Pl.: Svájc Vidék ↔ Város ellentét: Ipari ↔ agrárérdekek összeütközése – szinte minden modern társadalomban Felfogható a modernitás és tradicionalitás ellentétének

A pártrendszerek A pártok csak pártrendszerekben tölthetik be funkciójukat A modern parlamentális rendszerek mind pártküzdelmek eredményei A pártrendszerek tipizálásának legegyszerűbb módja a pártok számából indul ki Egypártrendszer Kétpártrendszer Többpártrendszer Ez gyakran nem elég, vagy félrevezető

Sartori pártrendszer tipológiája Megkülönbözteti a nem versengő és a versengő pártrendszereket A nem versengő pártrendszer típusai: Egypártrendszer: Legjobb példája a szovjet rendszer Egyetlen párt rendelkezik a politikai szervezkedés monopóliumával Hegemón pártrendszer: Bár létezik több párt, de az egyikük kitüntetett helyzetben van – a többi párt nem valódi versenytárs Általában a társadalomra mélyen belenyúló klientúrára támaszkodik, mellyel befolyásolhatja a választásokat is Példák: Mexikó: PRI, India: Kongresszus Párt, Oroszo. (?)

Sartori pártrendszer tipológiája A Versengő pártrendszerek típusai Kétpártrendszer Kormánypárt és ellenzék váltogatja egymást Példa: Anglia: Westminster modell, USA, angolszász orsz. Többpártrendszer – itt több alcsoport Korlátozott vagy Mérsékelt Pluralizmus 3-5-6 párt verseng a hatalomért, majd koalícióval alkotnak kormányt Általában 4-5%-os bekerülési küszöbbel korlátozzák a parlamentbe jutást Példa: Közép-Európai országok A pártrendszer közepén jelentős és nagy középpártok vannak és a köztük lévő ideológiai ellentét nem áthidalhatatlan

Sartori pártrendszer tipológiája Többpártrendszer (folyt.) Polarizált pluralizmus Nagy a középpártok közötti ideológiai ellentét és vetélkedés – nem alkotnak koalíciót. Általában 5-nél több párt verseng A széthúzó – centrifugális hatások érvényesülnek Példa: Olaszo. Kommunisták–Kereszténydemokraták ‘60-70es évek Atomizált Pluralizmus Ott jön létre ahol a demokratikus rendszer még nem kristályosodott ki, túl sok párt él egymás mellett, melyek kis társadalmi rétegeket képviselnek Sok-sok párt Annyira elaprózódnak a pártok mandátumai, hogy nem sikerül szilárd kormánytöbbséget kialakítani

Sartori pártrendszer tipológiája 3 Predomináns Pártrendszer: akkor jön létre, ha az egyik párt tartósan jelentős hatalmi fölénybe kerül a többivel szemben Általában feltétel, hogy három, egymást követő választáson 50%-feletti mandátumarányt ér el egy párt Nagy a különbség közte az utána következő párt között A pártok között tehát szabad a versengés, de valamilyen kulturális, társadalmi vagy más okból az egyik párt tartósan dominánssá válik, anélkül, hogy felszámolná a politikai pluralizmus alapjait – így a helyzet később változhat Példa: Svédországban a szociáldemokrata párt helyzete