A közép-kelet európai politikai átmenetek sajátos vonásai a 80-as évek második felében. A rendszerváltozások történelmi háttere,közös előzményei, nemzetközi és belső mozgatói. Előadásvázlat

Az előadás vázlata Történelmi háttér A Jalta ellenes forradalmak és azok szakaszai A Kelet- Közép Európai átmenetek Az átmenetek induló feltételei A rendszerváltások közös előzményei A rendszerváltások eltérő vonásai A térség a rendszerváltás után

Kelet- Közép Európa helyzete Lengyelország NDK Csehszlovákia Magyarország Románia Bulgária

Kelet- Közép Európa helyzete Ezek az államokat akaratuk ellenére erőltették bele egy olyan kényszerközösségbe, amelyet teljesen eltérő fejlettségű, társadalmi – gazdasági - kultúrájú – vallású államok alkottak egy Birodalom szolgálatában A túlzott heterogenitású országok már induláskor magukban hordozták az ellenállás csíráit (különösen ott, ahol a háború után még megindult a demokratizálódási folyamat: Mo., Lo., Csehszlo. ) A diktatórikus államszervezet kiépülése után itt volt a legerősebb a társadalom ellenállása

Kelet Közép Európa 1945-89 Közös Jellemzők: Oktrojált Korlátozott mozgástér Kötelező minta (szovjet modell – leegyszerűsített marxizmus) Modernizációs zsákutca Gyenge hatékonyságú tervgazdaság Egyetlen ideológia uralma Egypártrendszer (látens többpártrendszer) Kényszerközösség

Kísérletek az átalakulásra Kísérletek már korábban is történtek: a Kelet Közép Európában: a „Jalta-ellenes forradalmak” Ennek Szakaszai: 1945-47 Jugoszlávia Sztálini totalitárius rendszerek létrehozása Sztálin halála után ’53-56 fegyveres ellenállási mozgalmak kirobbannak. (1953 Berlin, majd 1956 nyarán Poznan) megtorlás 1968 Prágai tavasz - kevésbé radikákis Brezsnyev-doktrína 1980 Lengyelország Szolidaritás - rendkívüli állapot A kísérletek sikertelenségének oka: A Szovjetunió világhatalmi szerepében keresendő

Miért sikerült a ’80-as években? A Kelet-Közép európai régió- miért sikerült a ’80-as években? Miért nem sikerült korábban? A nemzetközi erőviszonyokban bekövetkező pozitív változás (USA-SZU) Adósságválság A Szovjetunió belső szerkezeti-szervezeti és rendszerválsága Generációváltás

Eltérő vonások a rendszerváltásokban 1 Rerformtörténet Magyarországnak többször is modellváltás Csehszlovákiában egyetlen modell- és rendszerváltási kísérlet történt, 1968 A lengyelországi folyamatos (1956, 1970, 1976 1980). A Német Demokratikus Köztársaságban az ideokrácia és a merev hatalmi struktúra

Eltérő vonások a rendszerváltásokban 2 Gazdaság Magyarország Új gazdasági Mechanizmus, Második gazdaság Csehszlovákia redisztributív tervgazdálkodás Lengyelország nem teljes szocialista modell Az NDK tervutasítás lazítás nélkül.

Eltérő vonások a rendszerváltásokban 3. Politikai Alrendszer Magyarországra puha diktatúra, politikai pluralizmus a párton belül Csehszlovákiában, monolitikus pártdiktatúra 1968 után kiiktatták a politikai életből a csehszlovák értelmiséget; Charta ‘77 Lengyelország 1980 Jaruzelski puccsa után kettészakadt a társadalom kettős hatalom jött létre, látszat-többpártrendszer

Eltérő vonások a rendszerváltásokban 4 politikai kultúra Magyarországon politikától való elfordulás Csehszlovákiában eltérő cseh, és szlovák politikai kultúra, szűk körű illegális ellenzék a (Charta 77) Lengyelország erős és homogén vallásosság mint politikai tényező, jellemző volt a nyílt és erős kommunista és szovjetellenes beállítódás és meggyőződés

A kelet közép európai átmenetek eredményei Ország Korábbi Rendszer Politikai Változás Új Rendszer Lengyelország Autoritariánus rendszer, korlátozott neokorporatista típusú pluralizmus Kerekasztal tárgyalások, korlátozott szabad választások, elnökválasztás Parlamentális demokrácia Magyarország Liberalizált paternalista autoritariánus rendszer Háromoldalú tárgyalások, népszavazás, szabad és tiszta választások Parlamentális demokrácia versengő pártokkal NDK Autoritariánus rendszer (a vezetés reformszándékának hiánya) Menekülthullám, tömegtüntetések, a hatalom megosztása az ellenzékkel, szabad és tiszta választások Csehszlovákia Tömegtüntetések, a hatalom megosztása az ellenzékkel, szabad és tiszta választások Bulgária Autoritariánus rendszer (minimális reformszándék) Tömegtüntetések, átmeneti kormány, szabad választások Instabil demokratikus intézményrendszer Románia Totalitariánus vagy "szultanisztikus" rendszer Népfelkelés, puccs, átmeneti kormány, szabad választások Instabil demokratikus intézményrendszer, antidemokratikus mozgalmak

A politikai rendszerváltás után A politikai rendszer átalakulása során a következő azonosnak tekinthető változások következtek be a térség államaiban: egypártrendszer helyett versengő többpártrendszer; állampárti diktatúra helyett parlamenti demokrácia; valódi jogállam, garantált szabadságjogok; nyilvános és szabályozott versengés a hatalomért; monolitikus ideokrácia helyett az ideológiák és a politikai kultúrák pluralizmusa.