Vesebiopsziával igazolt thromboembolizáció Dr. Besenyei Tímea1 klinikai szakorvos Dr. Pucsok Klára2 nephrológus szakorvos Dr. Bidiga László3 pathologus szakorvos 1Debreceni Egyetem Klinikai Központ Belgyógyászati Intézet, Debrecen 2Debreceni Egyetem Belgyógyászati Intézet Nephrologiai Tanszék, Debrecen 3Debreceni Egyetem Pathologiai Intézet, Debrecen

Vesebiopsziával igazolt thromboembolizáció Besenyei Tímea1, Pucsok Klára1, Bidiga László2 1 DEKK Belgyógyászati Intézet 2 DEKK Pathológiai Intézet

Kórelőzmény E.I., 61 éves férfibeteg 2005 óta ismert hypertonia, 2-es típusú diabetes mellitus 2012-ben mélyvéna thrombosis, pitvarfibrillatio miatt acenocumarol indult 2013. februárban sinus ritmus miatt az acenocumarolt elhagyták 2013. szeptember elején rutin laborban eGFR>90 ml/min/1.73m2

Akut veseelégtelenség jelentkezése 2013.09.24. Acut appendicitis gyanúja miatt került felvételre a berettyóújfalui Gr. Tisza István Kórház Sebészeti Osztályára Beszűkült vesefunkció miatt Belgyógyászati Osztályon folytatták kivizsgálását: pre- és postrenalis okokat kizárták (Krea: 500-600 µmol/l, LDH: 1400 U/l) 2013.10.01. Átvétel DEKK Nephrológiai Osztályra

Kivizsgálás Panaszmentes, napi ~4 l vizelet EKG: pitvarfibrillatio Urea: 39.3 mmol/l, Krea: 835 µmol/l, eGFR: 5 ml/min/1.73m2 LDH: 959 U/l, CRP: 118.9 mg/l Vizelet üledék: 239 vvt HPF Hasi UH: vesék mérete 13.5-14 cm, parenchyma 2 cm Mellkas rtg: negatív Később megérkezett eredmények: Immunszerológia: negatív Hepatitis szerológia: negatív Egyéb vírusszerológia: reaktiválódott EBV infectio? Elektroforézis: enyhe tubularis proteinuria

Transthoracalis echocardiographia: szívüregi thrombus nem igazolható Microembolizáció? Hasi fájdalom Pitvarfibrillatio Emelkedett LDH ↕ Transthoracalis echocardiographia: szívüregi thrombus nem igazolható

Vesebiopszia fib c3c IgA IgG

Embóliaforrás? CT angiographia: a bal fülcse kiszélesedett, benne két telődési hiány (10 mm, 16 mm), fali thrombus a fülcsében? Transoesophagealis echocardiographia: bal fülcse thrombus

Terápia LMWH védelemben oralis anticoagulans terápia beállítása Interstitialis nephritis, oedema => pulzus steroid A beteg mindvégig panaszmentes volt, konzervatív kezelés mellett a dialízis halasztható volt Eredmény: csökkenő salakanyagszintek, eGFR 10-11 ml/min/1.73m2 körüli értéken stabilizálódott További kórlefolyás: transplantatio irányú kivizsgálás, vesepótló kezelésre történő felkészülés

Megbeszélés Pitvarfibrilláló betegnél járulékos rizikófaktorokkal (thromboembolia az anamnézisben, hypertonia, diabetes mellitus), hasi fájdalom és magas LDH esetén acut veseelégtelenség hátterében gondoljunk microembolizáció lehetőségére Alapos klinikai gyanú esetén ne elégedjünk meg alacsony szenzitivitású vizsgálatok negatív eredményével!

Köszönjük a figyelmet!