A krónikus vesebetegek csökkent fizikai aktivitása kapcsolatban áll a vesebetegség progressziójával és a fokozott kardiovaszkuláris halálozással Prof.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Krónikus veseelégtelenség
Advertisements

Nephrológiai Centrum, Pécs
Predonáció előtti GFR jelentősége
BAY-IKTI Otthonfelügyeleti rendszerének szoftveres háttere
Szabadidősport, egészség
Kovássy Kata (CX4Z5C) Rekreáció MSc I. évfolyam
A mozgás jelentősége daganatos betegségekben
Sportolás hatása szervezetünkre
„Nyitott kapu” a rendszeres testmozgásért és kapcsolódó egészségfejlesztési programok Vámospércsen Ménes Andrea polgármester.
Egészséges táplálkozás
HYPERTONIA: PATHOMECHANISMUS, TERÁPIÁS KONZEKVENCIÁK
Idült vesebetegség felismerésének és beosztásának új hazai irányelve
Cím név.
Krónikus veseelégtelenség és kardiovaszkuláris kockázat
A predialízis betegoktatás jelentősége nemzetközi és
Időskor és a vesebeteg gondozás
A metabolikus szindróma nephrologiai vonatkozásai
Veseelégtelen betegek pszicho-szociális problémái
A hypertonia és kezelése krónikus veseelégtelenségben
Hypertensiv nephropathia talaján kialakult veseelégtelenség
Miért indokolt a cukorbetegek vesefunkcióját rendszeresen ellenőrizni?
Kardiovaszkuláris rizikó becslése a laboratóriumi gyakorlatban
Nephrológiai gondozásra nem szoruló vesebetegek ellátása
Cardiovascularis betegségek DEOEC Kardiológiai Klinika, Debrecen
Szabóné Dubiczki Mária, Siposné Kozma Anikó
Családorvosok legfontosabb feladatai
A háziorvos szerepe a dializált, transzplantált betegek ellátásában
Antidiabetikus kezelés idült vesebetegségben
Proteinuriák differenciál
Az anaemia szerepe és jelentősége a betegségek progressziójában
Tradicionális és nem-tradicionális
Krónikus vesebetegek ischaemiás szívbetegsége: a nephrologiai
Parathormon extrasceletalis hatásai Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest egyetemi tanár Prof. Dr. Szabó András.
A nephrosis syndroma leggyakoribb okai ( )
A dializált betegek Ca-P anyagcserezavarának hatása
A proteinuria fontossága ma XVI. Debreceni Nephrologiai Napok Debrecen, június 1 – 4. Nagy Judit.
Glomerulonephritisek kezelése, a KDIGO ajánlása
A fizikai aktivitás szerepe a mozgásszervi megbetegedések megelőzésében.    Apor Péter dr.
A belbetegek (extramurális) ambuláns rehabilitációja Apor Péter dr.
Méltó helyet a fittségnek a kardio-vaszkuláris- metabolikus rizikó megítélésében !
Mozgatórendszer és Anyagcsere adaptáció
A belbetegségekben javasolt edzésprogramok integratív szemlélete Apor Péter dr. Apor-Med Bt., SOTE Testnevelési és Sporttudományos Kara, Svábhegyi Gyermekgyógyintézet.
A depresszió megelőzése és kezelése természetes gyógymódokkal
A cukorbetegség: világszerte növekvő járvány
A renális anémia és kezelése dr
A prevenciót és a rehabilitációt átívelő horizont
A veseműködés, mint a terápiaválasztás egyik döntő tényezője
NEPHROLOGIAI KÉPZÉS – CSALÁDORVOS REZIDENSEK SZÁMÁRA
Időskori betegségek vagy civilizációs betegségek?
Egészséges életmód: a testmozgás élettani hatásai
A mozgás élettani hatásai
AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT MÉRÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI
Korányi Sándor a nephrológus
A szervezet energiaforgalma
A KDIGO új irányelveinek hatása a krónikus vesebetegek ellátására
Szövődmények felismerése, ellátása
Stroke és krónikus veseelégtelenség
Edzéselméleti témák Kiválasztás
Nephroprotekció predialízis stádiumban és a reziduális veseműködés
Mozgás szükséglete.
NYME ACSJK Egészség-tudományi Laboratórium
NETFIT® Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt mdsz
Hypertonia vesebetegségben: pathomechanizmus, diagnózis
Fizikai terhelés és veseelégtelenség, vesebetegek tréningje Körtvélyesiné Bari Krisztina Debreceni Egyetem KK, FMC Extracorporális Szervpótló Centrum,
Paradigmaváltás a nephrologiában: szubspecialitásból népbetegség professor emeritus Prof. Dr. Nagy Judit Pécsi Tudományegyetem, ÁOK II. sz. Belklinika.
Magyar Hypertonia Regiszter nephrologiai vonatkozások tanszéki csoportvezető egyetemi tanár, részlegvezető, orvos igazgató Prof. Dr. Kiss István.
Mozgásszervi rehabilitáció
Egészség és sport.
A szervezet energiaforgalma
Az állóképesség fejlesztésének módszertana
Előadás másolata:

A krónikus vesebetegek csökkent fizikai aktivitása kapcsolatban áll a vesebetegség progressziójával és a fokozott kardiovaszkuláris halálozással Prof. Dr. Nagy Judit egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ II.sz. Belklinika és Nephrológiai Centrum, Pécs

Debreceni Nephrológiai Napok 2014 A krónikus vesebetegek csökkent fizikai aktivitása kapcsolatban áll a vesebetegség progressziójával és a fokozott kardiovaszkuláris halálozással Dr Nagy Judit Debreceni Nephrológiai Napok 2014

Előadás vázlata 1. CKD-ban a fizikai funkció és aktivitás csökken (CKD = korai öregség) 2. Alapfogalmak és mérési módszerek 3. Fizikai aktivitás/funkció összefüggése a CKD progressziójával 4. Fizikai aktivitás/funkció összefüggése a kardiovaszkuláris morbiditással és mortalitással 5. A fizikai aktivitás növelése, ajánlott testedzések CKD-ban 6. Testedzés kedvező hatásai CKD-ban 7. A jövő feladatai

CKD = korai öregség CKD-ban a fizikai funkció és a fizikai aktivitás a vesefunkcióval arányosan fokozatosan csökken: - korai stádiumokban már 50-70%-kal csökkenhet - predializáltakban 90%-kal csökkenhet - transzplantáció után is csak a normál kontrollok 70-80%-a Okok: - krónikus oxidatív stressz - krónikus gyulladás - inzulin rezisztencia - glikációs termékek(AGE stb.) túlprodukciója - anaemia - D-vitamin hiány stb.

A fizikai teljesítőképesség csökkenésének előfordulása 20-64 éves vese és nem-vesebetegek között (kérdőíves felmérés, korra korrigált adatok, Piatinga et al, AJKD 2011)

Előadás vázlata 1. CKD-ban a fizikai funkció és aktivitás csökken (CKD = korai öregség) 2. Alapfogalmak és mérési módszerek 3. Fizikai aktivitás/funkció összefüggése a CKD progressziójával 4. Fizikai aktivitás/funkció összefüggése a kardiovaszkuláris morbiditással és mortalitással 5. Ajánlott testedzés CKD-ban 6. Testedzés kedvező hatásai CKD-ban

Alapfogalmak (Painter et al Alapfogalmak (Painter et al. ClinJASN, 2013 , Nagy J és mtsai Hypertonia, Nephrológia, 2014, 1-2) Fizikai funkció: Az egészségesség alapvető összetevője; azokat a szenzoros és motoros készségeket írja le, amelyek megléte a mindennapi aktivitáshoz szükséges Fizikai aktivitás: Minden, a vázizomzat feszülésének, kontrakciójának a segítségével végzett testmozgás, amely az energia felhasználást az alapszint fölé emeli. Mérsékelt fokúnak nevezzük azt az aktivitást, amely csak kissé emeli a légzésszámot vagy a szívverést, a nyugalmi anyagcsere (oxigén felvétel) 3szorosáig (3 MET= 3x 3,5 ml/kg.perc csúcs oxigén felvétel). Közepesnek nevezzük a 3-6 MET közötti aktivitást, intenzívnek az e felettit. Fizikai fittség: A fizikai aktivitás gyakorlásához szükséges tulajdonságok összessége, beleértve a szív- és légző rendszeri fittséget, az izomerőt, izomkoordinációt és a hajlékonyságot. Az átlagos 20-30 éves személyek aerob fittsége 10-13 MET, a 70 éves kor után 7-8 MET-ig csökken. A napi életvitelhez 3-4 MET szükséges. Az aerob kapacitás=fittség fejlesztése az állóképességi (endurance) jellegű terhelésekkel történik, legegyszerűbben a gyaloglás (turisztika)-futás-kerékpározás-úszás-evezés révén, de a pulzusszámot folyamatosan vagy impulzus-szerűen meg-megnövelő aktivitások—csapatsportok, tenisz stb. eredményes űzése is megkívánja a kardio-pulmonális-metabolikus fittség bizonyos szintjét. Edzés: A fizikai aktivitás egyik fajtája, olyan tervezett, strukturált, ismételt mozgás, amelynek célja a fizikai fittség minimum egy komponensének a javítása, vagy szinten tartása.

Mérési módszerek (Részleteket lásd Painter et al ClinJASN, 2013, Nagy J és mtsai Hypertonia és Nephrologia, 2014, 1-2) 1. A fizikai funkció mérése - cardiorespiratorikus fittség mérése ergométeren - az izomfunkció (izomerő, állóképesség) mérése 2. A fizikai teljesítőképesség, izomerő, az egyén mobilitásának a mérése - „területen” végzett mérések (séta, lépcsőzés, ülésből felállás ideje, sebessége stb.) - kérdőíves ( „önbevallásos”)módszerek (mindennapi életvitelhez szükséges teendők, eszközök használata stb. stb.) 3. Fizikai aktivitás mérése - lépésszámlálóval stb. - kérdőíves felmérések (aktivitás típusa,gyakorisága,időtartama, intenzitása stb.)

Mérési módszerek Fizikai funkció mérése kérdőíves „önbevallással” A) Mindennapi alaptevékenységek (activities of daily living) járás, fürdés, étkezés, öltözködés, fésülködés és illemhely használata B) Mindennapi tevékenység eszközök igénybevételével (instrumental activity of daily living) telefonálás, házimunka, bevásárlás, főzés, pénz kezelése, színházba, moziba menés stb.

Mérési módszerek Fizikai funkció károsodásának a mérésére ajánlható, egyszerű tesztek A) Területen („field”) végezhető tesztek pl. 6 perces séta alatt megtett távolság B) Izomerő megtartottsága pl. „handgrip” teszt – kezek szorítóerejének a megtartottsága C) Egyensúly, mobilitás megtartottsága pl. rövid fizikai teljesítmény sorozatok ( székről felállás, séta, visszatérés, leülés a székre stb.)

Mérési módszerek Fizikai aktivitás mérésére ajánlott kérdőívek A fizikai aktivitás - jellege (munka, sport stb.) - típusa ( futás, gyaloglás stb.) - gyakorisága, időtartama (pl. heti 3x fél óra ) - intenzitása (pl. lassú kocogás) A fizikai aktivitás nagysága műszeresen objektíve is mérhető (pl.lépésszámlálóval) Az adatok pontozásával, összegzésével az egyének fizikai aktivitásuk alapján kategorizálhatók (minimális, kis, közepes, intenzív)

Előadás vázlata 1. CKD-ban a fizikai funkció és aktivitás csökken 2. Alapfogalmak és mérési módszerek 3. Fizikai aktivitás/funkció/fittség összefüggése a CKD stádiumával, progressziójával, a veseeredetű halálozással 4. Fizikai aktivitás/funkció összefüggése a kardiovaszkuláris morbiditással és mortalitással 5. Ajánlott testedzés CKD-ban 6. Testedzés kedvező hatásai CKD-ban

A fittség (ergometriás terhelést követő pulzusnyugvás, heart rate recovery gyorsasága) és a vesefunkció összefügg IgA nephropathiában (Késői és mtsai, NDT 2010)

A fittségnek (az ergometriás terhelést követő pulzusnyugvás, heart rate recovery gyorsaságának) csak a vesefunkció a független jelzője (Késői és mtsai NDT 2010)

Fizikai funkció károsodása és a veseeredetű halálozás összefügg (Roshanravan et al. JASN, 2013)

Előadás vázlata 1. CKD-ban a fizikai funkció és aktivitás csökken 2. Alapfogalmak és mérési módszerek 3. Fizikai aktivitás/funkció összefüggése a CKD stádiumával, progressziójával 4. Fizikai aktivitás/funkció összefüggése a kardiovaszkuláris morbiditással és mortalitással 5. Ajánlott testedzés CKD-ban 6. Testedzés kedvező hatásai CKD-ban

Kardiovaszkuláris mortalitás összefüggése a fizikai teljesítőképesség nagyságával ( Quartile 1 = a legkisebb teljesítőképességűek stb.)

Előadás vázlata 1. CKD-ban a fizikai funkció és aktivitás csökken 2. Alapfogalmak és mérési módszerek 3. Fizikai aktivitás/funkció összefüggése a CKD progressziójával 4. Fizikai aktivitás/funkció összefüggése a kardiovaszkuláris morbiditással és mortalitással 5. A testedzés orvosság !! Ajánlott testedzések CKD-ban 6. Testedzés kedvező hatásai CKD-ban

A testedzés gyógyszer CKD-ban is! A rendszeres testedzés (erős!) gyógyszer! De! - csak orvosi javaslatra - gyógytornász segítsége nélkülözhetetlen az - egyénre szabott tervezésben, - betanításban, - ellenőrzésben

A KDIGO 2012-es ajánlása a CKD betegek fizikai aktivitásának növeléséről (Kidney Int. 2013)

A diabetológusok előbbre járnak (ADA/ACSM állásfoglalása, 2013) A diabeteszes vesebetegek rendszeres fizikai aktivitásával kapcsolatos tanácsok: Testmozgás kedvező hatásáról kapjanak a betegek több információt A felügyelt, vezetett, társas, kellemes és biztonságos programok sikeresebbek Szociális segítő háló (család, közösség, betegtársak együttműködése) fontossága

Fizikai aktivitás növelése diabeteses vesebetegekben (ADA/ACSM közös állásfoglalása, 2013) Fizikai aktivitást tervezetten kell növelni rendszeres testedzéssel, egyénre szabottan Ajánlott testmozgás, aerob edzés: legalább heti 5 nap legalább fél óra/alkalom a leghasznosabb a lihegtető, megizzasztó testmozgás (intenzív séta, kerékpározás stb.) + heti 2 rezisztencia edzés (erőedzés pl. súlyzókkal) - De! teljesítménynövelőként - ne szedjenek kreatinint! - ne fogyasszanak extrém mennyiségű fehérjét !

Előadás vázlata 1. CKD-ban a fizikai funkció és aktivitás csökken 2. Alapfogalmak és mérési módszerek 3. Fizikai aktivitás/funkció összefüggése a CKD progressziójával 4. Fizikai aktivitás/funkció összefüggése a kardiovaszkuláris morbiditással és mortalitással 5. Ajánlott testedzés CKD-ban 6. Testedzés kedvező hatásai CKD-ban 7. Összefoglaló, konklúzió, a jövő feladatai

12 hetes sporttevékenység hatására a fizikai aktivitás (sétával megtett távolság) javul ESRF-ben (Greenwood, NDT, 2012)

Előadás vázlata 1. CKD-ban a fizikai funkció és aktivitás csökken 2. Alapfogalmak és mérési módszerek 3. Fizikai aktivitás/funkció összefüggése a CKD progressziójával 4. Fizikai aktivitás/funkció összefüggése a kardiovaszkuláris morbiditással és mortalitással 5. Ajánlott testedzés CKD-ban 6. Testedzés kedvező hatásai CKD-ban 7. Összefoglaló, konklúzió, a jövő feladatai

Összefogaló, konklúzió, a jövő feladatai CKD-ban a fizikai aktivitás/funkció/fittség - a vesefunkcióval párhuzamosan csökken - összefügg a renális és kardiovaszkuláris morbiditással,mortalitással A rendszeres testedzést nagyon korán be kell beépíteni a betegek életébe - így a renális progresszióhoz és a kardiovaszkuláris betegségekhez vezető rizikófaktorokat (hypertonia, diabetes, obezitás stb.) is korán, kedvezően befolyásolhatjuk, amivel - a CKD progresszióját csökkenthetjük, a kardiovaszkuláris betegségek kialakulását megakadályozhatjuk Az optimális testedzés típusát, gyakoriságát, formáit, intenzitását érintő szakmai ajánlást kell kidolgozni a hazai CKD-ban szenvedő betegek számára

Összefoglalva, konkluzió

Az edzés javítja a pulzusszámot

A vesefunkció (eGFR) és a kardiorespiratorikus fittség összefüggése az összmortalitással