A metabolikus szindróma nephrologiai vonatkozásai

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Krónikus veseelégtelenség
Advertisements

Nephrológiai Centrum, Pécs
Predonáció előtti GFR jelentősége
A krónikus veseelégtelenség epidemiológiája
A rezisztens hypertonia okai, gyógyszeres kezelése
A terápia specialitása renális hypertoniában Prof. Dr. de Châtel Rudolf egyetemi tanár Semmelweis Egyetem ÁOK I. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest.
HYPERTONIA: PATHOMECHANISMUS, TERÁPIÁS KONZEKVENCIÁK
Idült vesebetegség felismerésének és beosztásának új hazai irányelve
Hypertensio Ábrahám György Dr..
Bevezetés a táplálkozás-egészségtanba
Kardiovaszkuláris prevenció június Dr. Andréka Péter Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika.
A hipertónis kezelése június Dr. Andréka Péter Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika.
Hipertónia diabetesben június Dr. Andréka Péter Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika.
Fokozott kardiovaszkuláris kockázatú betegek kezelése június Dr. Andréka Péter Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika.
A szívelégtelenség diagnózisa június Dr. Andréka Péter Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika.
Albuminuria, proteinuria Uzsoki utcai Kórház, Nephrologiai Osztály
Krónikus veseelégtelenség és kardiovaszkuláris kockázat
Időskor és a vesebeteg gondozás
Új trendek a proteinuria vizsgálatában
A hyperuricaemia kardiovaszkuláris kockázatértéke és kezelésének
Vascularis szövődmények és kezelésük diabeteses és nem diabeteses veseelégtelenségben Dr. Szegedi János B. Braun Avitum Hungary Zrt. 2. sz. Dialízis Központ,
A hypertonia és kezelése krónikus veseelégtelenségben
Hypertensiv nephropathia talaján kialakult veseelégtelenség
A szekunder hyperparathyreosis modern szemlélete
A hypertonia kezelése végállapotú veseelégtelenségben és
Az amyloidosis klinikuma
Schwartz-Bartter szindróma ismétlődő fellépése desmopressin
Dohányzás és diabetes Prof. Dr. Wittmann István
A kardiovaszkuláris kockázat értékelése legyen összhangban az
Miért indokolt a cukorbetegek vesefunkcióját rendszeresen ellenőrizni?
Kardiovaszkuláris rizikó becslése a laboratóriumi gyakorlatban
A sztatinok Janus-arca
Nephrológiai gondozásra nem szoruló vesebetegek ellátása
Cardiovascularis betegségek DEOEC Kardiológiai Klinika, Debrecen
Esettanulmány Focalis segmentalis glomerulosclerosis
Családorvosok legfontosabb feladatai
A háziorvos szerepe a dializált, transzplantált betegek ellátásában
Antidiabetikus kezelés idült vesebetegségben
Volumentöbblet szerepe a refrakter hypertoniában
A mikroalbuminuria jelentősége és befolyásolása hypertoniában és
Proteinuriák differenciál
Az anaemia szerepe és jelentősége a betegségek progressziójában
Tradicionális és nem-tradicionális
Krónikus vesebetegek ischaemiás szívbetegsége: a nephrologiai
A nephrosis syndroma leggyakoribb okai ( )
A dializált betegek Ca-P anyagcserezavarának hatása
A proteinuria fontossága ma XVI. Debreceni Nephrologiai Napok Debrecen, június 1 – 4. Nagy Judit.
25 éve ismert 1-es típusú diabéteszes férfi nephrosis syndromával
Glomerulonephritisek kezelése, a KDIGO ajánlása
Méltó helyet a fittségnek a kardio-vaszkuláris- metabolikus rizikó megítélésében !
Részlegvezető: Dr. Kovács András
A cukorbetegség: világszerte növekvő járvány
NEPHROLOGIAI KÉPZÉS – CSALÁDORVOS REZIDENSEK SZÁMÁRA
Koszorú- és agyérbetegségek: tények és megelőzés
Miért adjunk minden diabetesesnek statint?
Korányi Sándor a nephrológus
A KDIGO új irányelveinek hatása a krónikus vesebetegek ellátására
Szövődmények felismerése, ellátása
Miért növekszik a gyakorisága a diabetesnek és a metabolikus
Stroke és krónikus veseelégtelenség
Progresszió-csökkentés, antihypertenzív kezelés
Perifériás érbetegség és krónikus vesebetegség: a fokozott
Dr. Ladányi Erzsébet FMC hálózati orvos-szakmai igazgató
Az inzulinrezisztencia döntő szerepe a 2-es típusú diabetes létrejöttében és kimenetelében Bevezető gondolatok IV. Szegedi Diabétesz Nap október.
Hypertonia vesebetegségben: pathomechanizmus, diagnózis
Nephrológiai propedeutika fogász hallgatóknak 2015 Dr. Nagy Judit
Paradigmaváltás a nephrologiában: szubspecialitásból népbetegség professor emeritus Prof. Dr. Nagy Judit Pécsi Tudományegyetem, ÁOK II. sz. Belklinika.
Acut tubulointerstitiális nephritisek Prof. Dr. Nagy Judit egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem II. sz. Belklinika és Nephrologiai Centrum, Pécs.
Magyar Hypertonia Regiszter nephrologiai vonatkozások tanszéki csoportvezető egyetemi tanár, részlegvezető, orvos igazgató Prof. Dr. Kiss István.
Egyedi mérések összegzése
Előadás másolata:

A metabolikus szindróma nephrologiai vonatkozásai Prof. Dr. Nagy Judit egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem ÁOK OEC II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai Centrum, Pécs

A metabolikus szindróma és a CKD Dr. Nagy Judit XV. DEBRECENI NEPHROLOGIAI NAPOK országos továbbképző tanfolyam Debrecen, 2010. június 2-5.

A krónikus vesebetegség nagyon gyakori (USA: lakosság 11 %, kb A krónikus vesebetegség nagyon gyakori (USA: lakosság 11 %, kb. 20 millió ember, 2002)

A dializált betegek számának növekedése hazánkban (1991-2009) (MANET adatbázis)

A dializált betegek leggyakoribb alapbetegségei hazánkban (2009. XII Diabetes mellitus 27% Hypertonia 20% USA: a végstádiumú veseelégtelenség kialakulásáért ≥ 70%-ban a diabetes mellitus és a hypertonia felel Metabolikus szindróma?

Előadás vázlat A metabolikus szindróma a CKD (mikroalbuminuria, MAU) előfordulásának független rizikófaktora - komponensek számának hatása - kor és nem hatása 2. A metabolikus szindróma a CKD progressziójának is rizikófaktora

Előadás vázlat (folyt. ) 3. A metabolikus szindróma okozta vesekárosodás feltételezett/igazolt mechanizmusa alapján multiplex kezelés tervezhető metabolikus szindrómában: - a CKD kialakulásának kivédésére - a CKD progressziójának kivédésére - egyben a CKD-ban gyakori kardiovaszkuláris betegségek kivédésére

Előadás vázlat A metabolikus szindróma a CKD (mikroalbuminuria) előfordulásának független rizikófaktora - az előfordulás a komponensek számával párhuzamosan nő - kor és nem hatása 2. A metabolikus szindróma a CKD progressziójának is rizikófaktora

Metabolikus syndroma előfordulása és a komponensek száma (amerikai felnőttek, NHANES III, ATPIII definició) Ann Int Med 2004

Krónikus vesebetegség (felső ábra) és microalbuminuria (alsó ábra) előfordulása a metabolikus syndroma komponenseinek számával összevetve amerikai felnőttekben (NHANES III) CKD MAU Ann Int Med 2004

Előadás vázlat A metabolikus szindróma a CKD (mikroalbuminuria) előfordulásának független rizikófaktora - az előfordulás a komponensek számával párhuzamosan nő - kor és nem hatása 2. A metabolikus szindróma a CKD progressziójának is rizikófaktora

A CKD előfordulása kor és nem szerint a metabolikus szindrómás koreai népességben (Yu, NDT, 2010)

A metabolikus szindróma a CKD előfordulásának független előrejelzője 60 év alatti férfiakban és menopausa utáni nőkben (Yu, NDT, 2010)

CKD/MAU előfordulása metabolikus szindrómában (a komponensek „súlya”) (Choi, NS Nephron, 2006)

A metabolikus szindróma és a CKD kapcsolata különböző populációkban Szerzők Ország Vizsg. jellege Met. szi. Vég- Esély* definíciója pont hányados Hochner és mtsai USA keresztmetszeti egyéni MAU 2,3 Palaniappan és mtsai USA keresztmetszeti ATPIII MAU ffi: 4,1 nő: 2,2 Chen és mtsai USA keresztmetszeti ATPIII MAU 1,9 Chen és mtsai Kína keresztmetszeti ATPIII CKD 1,6 Yu és mtsai Korea keresztmetszeti ATPIII CKD ffi: 2,3 nő: 1,4 Choi és mtsai Korea keresztmetszeti ATPIII MAU 1,5 Tanaka és mtsai Japán keresztmetszeti ATPIII CKD 1,5 Kurella és mtsai USA prospektív ATPIII CKD 1,5 Ninomiya és mtsai Japán prospektív ATPIII CKD 2,1 Bonnet és mtsai Franciao. prospektív ATPIII MAU ffi: 1,2 nő: 1,9 IDF MAU ffi: 1,9 *Több faktorra korrigált

Előadás vázlat A metabolikus szindróma a CKD (mikroalbuminuria) előfordulásának független rizikófaktora - az előfordulás a komponensek számával párhuzamosan nő - kor és nem hatása 2. A metabolikus szindróma a CKD progressziójának is rizikófaktora

Kumulatív vesetúlélés A végstádiumú veseelégtelenség kialakulásáig eltelt idő a metabolikus syndroma komponenseinek száma alapján IgAN-ban (n=163) (átlag±SD) 0 – 1 metabolikus syndroma komponens (383 ± 201 hónap, n=52) p < 0.05 Kumulatív vesetúlélés 2 – 4 metabolikus syndroma komponens (251 ± 126 hónap, n=111) Az átlagos túlélési idők közötti különbség a két csoportban 132 hónap (11 év) volt. Idő (hónapok)

A szérum creatinin 256 umol/l fölé emelkedéséig eltelt idő (=point of no return) a metabolikus szindróma komponenseinek száma alapján (átlag±SEM) 0 metabolikus komponens (n=13) 1 – 2 metabolikus komponens (329 ± 26 hónap, n=72) 3 – 4 metabolikus komponens (246 ± 15 hónap, n=78) mindenhol: p < 0,05

Előadás vázlat folyt. 6. A metabolikus szindróma okozta vesekárosodás feltételezett/igazolt mechanizmusa alapján multiplex kezelés tervezhető metabolikus szindrómában: - a CKD kialakulásának kivédésére - a CKD progressziójának kivédésére - egyben a CKD-ban gyakori kardiovaszkuláris betegségek kivédésére

A metabolikus szindróma okozta vesekárosodás mechanizmusai és kezelési lehetőségei érkárosodások Agrawal, Nat Rev Nephrol 2009

Összefoglaló A metabolikus szindróma a CKD/MAU - előfordulásának - progressziójának is független riziófaktora A feltételezett/igazolt vesekárosító mechanizmus és a metabolikus szindróma komponenseinek ismeretében multiplex vesevédő kezelés tervezhető

Konklúzió Metabolikus syndromában kiemelkedően fontos: krónikus vesebetegségek korai keresése, felismerése lehetőleg megelőző kezelése Krónikus vesebetegségekben kiemelkedően fontos: a metabolikus syndroma elemeinek korai diagnózisa megfelelő kezelése és így a CV betegségek kialakulásának és a krónikus vesebetegség progressziójának a csökkentése

Köszönöm a figyelmet!

A metabolikus szindróma kezelése a vesekárosodás megelőzésére és a progressziójának a csökkentésére Diéta fehérje tartalom 0.8 g/kg/nap, vesefunkció csökkenésével csökkenteni a fehérje mennyiségét NaCl 2-3 g/napra csökkentés szsz lipid/kalória csökkentés Gyógyszeres vérnyomás normalizálására ACEI vagy ATRB, cél:  130/80 hgmm proteinuria csökkentése ACEI vagy ATRB, cél:  0,5 – 1,0 g/nap

2) Gyógyszeres vesevédelem (folyt.) lipid csökkentésre főleg statin cél: chol < 4,5 mmol/l LDL-chol 2,5 TGL < 1,7 mmol/l HDL > 1,0 mmol/l (ffi) > 1,3 mmol/l (nő) Mátyus, Parragh, Metabolizmus, 2010

Életmód változtatás - testsúly normalizálása mérsékeltfokú, rendszeres fizikai aktivitással obesitas sebészeti kezelése szsz - alkoholfogyasztás mérséklése cigarettázás abbahagyása (aktív és passzív egyaránt fontos!) De a valid, keményvégpontú, célzott vizsgálatok egyelőre hiányoznak !!!