© 2004 Hewlett-Packard Development Company, L.P. The information contained herein is subject to change without notice Beck György Az informatikától az Információs Társadalomig

Magyarország Útkeresés IT stratégiák virágkora: víziók és első lépések (Sulinet, teleházak, civil szövetségek) Nincs kormányzati szövetséges Elinduló növekedés a nagy gazdálkodó szervezetek IT-felhasználásában

Magyarország Informatikai Érdekegyeztető Fórum: Magyar Informatikai Charta, április Az informatika kormányzati prioritása Szolgáltató közigazgatás Versenyképes és modernizált gazdaság Az információs társadalomra felkészítő oktatás és továbbképzés Széles információs kultúra Az információk online hozzáférésének biztosítása A hátrányos helyzetűek társadalmi integrációjának informatikai elősegítése Benchmark a kormányzati IT aktivitás méréséhez Szakmai lobbi az önálló IT politikáért: IT Kormánybiztosság, parlamenti bizottság, IHM Komoly kormányzati források megnyitása

A nagy kísérlet: IHM Új stratégiák, új eredmények: Jogalkotás (e-keresekedem, hírközlés, elektronikus információszabadság) Közháló, e-Magyarország pontok, nekilendülő önkormányzatok, de ezek a rendszerek egyediek – koordináció hiány Árletörés, Internet népszerűsítés Megtorpanó lendület Az Internet használók száma 2004-től stagnál Nincs e-Befogadási és digitális írástudás fejlesztési kormányzati program Hiányzik a vonzó tartalom Az IT Társadalom eszméje nem tör át, nem válik modernizációs hajtóerővé, nem erős a szakmapolitikai képviselet

A megtorpanó lendület: OM Bővül az oktatási tartalomszolgáltatás A oktatási reformharcok miatt az IT kikerül a fókuszból Szükséges lenne a felnőttoktatás (szülők iskolája), hiányzik a nyelvtudás Lelassul a Sulinet Express és kioltja a munkavállalói PC-programot is Strukturális problémák a felsőoktatásban, komoly szakember hiány

Felsőfokú oklevelet szerzett hallgatók száma főbb tanulmányi területek szerint ( ) Forrás: KSH

Felsőfokú oklevelet szerzett hallgatók száma főbb tanulmányi területek szerint ( ) Forrás: KSH

Graduates in science and technology per 1000 population, aged 20 to 29, ( ) Forrás: OECD oktatási adatbázis, július

Lassú építkezés: MeH Átalakuló kormányportál EKG, ügyfélkapu Lassú építkezés a szolgáltatások számában Megosztottság a kormányzati / önkormányzati rendszerek építésében A nagy államháztartási e-rendszerek lassan fejlődnek, az APEH-et kivéve

A feltámadó lendület: GKM Új üzenetek a vállalkozói szférának: megerősítés az elbizonytalanodó körnek Elkezdődött a váltás a pénzügyi logikától a gazdaságvezérelt logikák felé A GVOP programok felértékelődnek Hosszú távú felemelkedési stratégia fogalmazódik meg

Mit mutatnak az adatok Forrás: Tárki & WIP

Nemzetközi mezőnyben Forrás: Kék notesz, ITTK

Charta benchmarking Nem valósultak meg a Magyar Informatikai Charta fő pontjai −Az IT nem vált kormányzati prioritássá az IHM léte ellenére sem, nem valósultak meg az e-kormányzati szolgáltatások −Az e-kereskedelem gyermekcipőben jár −A kulturális portálok és tartalmak száma kevés, súlyos gondok vannak a szerzői jogokkal −6,5 millió ember digitális analfabéta, a legjobban rászorulók nem kapnak megfelelő IT-képzést és támaszt.

Forrás: WIP A növekedés lehetőségei A bekapcsolható milliók

Modernizáció vagy lemaradás Újra kell kommunikálni: mit jelent a társadalmi és gazdasági modernizáció számára az informatika −Újjászervezni a meglévő struktúrákat (közigazgatás,pénzügyi nagyrendszerek, közérdekű információk) → Hatékonyságnövekedés −Be kell vonni az eddig kimaradt korosztályokat az IT- felhasználók közé (40 éven felüliek, idősek, videken élők, alacsonyabb iskolázottságúak) → e-Befogadás −Növelni kell a digitálisan írástudók körét (szülők iskolája, ECDL, új oktatási anyagok, távoktatás) →e-Oktatás −Érdekes, értékes tartalomszolgáltatások fejlesztésére van szükség (IP-kommunikáció, e-kormányzat, magyar kulturális örökség, nyelvoktatás, szerzői jogok) → e- Kultúra −Növelni kell az IT társadalmi infrastruktúráját (több Internet-végpont, több számítógép a háztartásokban)

Szakmai összefogás Az IKT szektor képviselőiként kérjük az új kormánytól, hogy helyezze előtérbe az információs társadalom alábbi legsürgetőbb kérdéseit. 1.Az információs társadalmi, informatikai iparági, a kormányzati informatikai és kommunikációs fejlesztések és szabályozások egy kormányzati intézmény keretei között valósuljanak meg, amelyhez a Kormány rendeljen a tervezhetőséget és a célok megvalósítását garantáló költségvetést. 2.A „modern közigazgatás – szolgáltató állam” reformprogram jegyében biztosítsa, hogy a kormányzati, önkormányzati, államigazgatási informatikai rendszerek egységes és elfogadott szabványoknak feleljenek meg, előírt minőségbiztosítás mellett. A közigazgatás átalakításánál és az informatikai fejlesztéseknél a hatékonyság, a szolgáltatások minőségének javítása, és a transzparencia is legyen éppolyan kiemelt szempont, mint a költségcsökkentés. 3.A modern korszak feltétele, hogy szélessávú infrastruktúrát tekintsék hivatalosan is alapinfrastruktúrának, ugyanúgy, mint az elektromos-, közúti- és csatornahálózatot. 4.Az Európai Uniós fejlesztési támogatások egy meghatározott részét intézményesített módon is az IKT fejlesztésekre kell fordítani. Ezt a nemzeti fejlesztési tervben (NFT2) is kifejezésre kell juttatni. 5.Adóprogram segítse az innovatív, különösen a kis- és középvállalatokat (KKV), így is ösztönözve az innovációra és kutatás-fejlesztésre fordított összegek növelését. 6.Mindezen célok és a társadalmi modernizáció elengedhetetlen feltétele, hogy jelentősen csökkenjen a digitálisan írástudatlan milliók száma, segítsék a hátrányos helyzetűek (idősek, vidéken élők, alacsonyabb iskolázottságúak) információs társadalmi beilleszkedését, növekedjék a hazai internetes tartalmi szolgáltatások mennyisége és minősége is. Amcham IT, IVSZ, INFORUM, NJSZT, MATISZ, VISZ

© 2004 Hewlett-Packard Development Company, L.P. The information contained herein is subject to change without notice Köszönöm a figyelmet!