Mi az ára a környezet megőrzésének az energiaigények várható növekdése mellett „Energy Summit” konferencia”, október 8. Nemes Csaba Főosztályvezető KvVM, Környezetfejlesztési Főosztály

a „felvetés ” Mi az ára a környezet megőrzésének? Mi az ára a az energia ellátás biztonság növelésének? Mi az ára a természeti erőforrások védelmének? Mi az ára az helyi erőforrások kiaknázásának? Mi az ára a helyi foglalkoztatottság bővítésnek? ….a növekvő (?)….. igények mellett. Mennyire növekvőek az igények? Jogos-e az ez elmúlt években becsült energia felhasználás növekedés?

Uniós stratégiai célok Európai Tanács márciusi ülésének ambiciózus célkitűzései az új EU energia-klíma csomag szerint:  Az energia felelős az üvegházgázok 80 %-áért  EU 1990-hez képest 2020-ra 20 %-al csökkenti az ÜHG –kibocsátásait  Globális összefogás esetén az EU 30 %-os kibocsátás csökkentést vállal 2020-ra 1990-hez képest Az összes megújuló energia termelést 2010-re a jelenlegi 6%-ról 12%-ra, 2015-re 15%-ra, 2020-ra 20%-ra kell növelni (a tagállamoknál differenciált vállalással az adottságok, lehetőségek függvényében) A bio-üzemanyag részarányát 2010-re 5,75%-ra, 2020-ra 10%-ra kell növelni EU energiafelhasználását relatíve 20 %-al kívánja csökkenteni 2020-ra Fontos megállapítások: szükségesek a támogatások, K+F-re nagy hangsúlyt kell helyezni a jövőben

EU stratégiák, tervek, irányelvek 2001/77/EK irányelv a zöld villamos energia támogatásáról Bio-üzemanyag stratégia Biomassza Cselekvési Terv 2003/30/EK irányelv a közlekedésben használt bio- üzemanyagokról 2003/87/EK irányelv az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról 2006/32/EK irányelv az energia végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról 2002/91/EK irányelv az épületek energiahatékonyságáról EU Megújuló Energetikai Útiterve – 2010 utáni célok kijelőléséhez ÚJ EU-IRÁNYELV a megújuló forrásokból előállított energia támogatásáról (tagországok számára konkrét növelési célokat jelöl ki 2020-ra)

Megújuló energiaforrásokból előállított energia támogatásával kapcsolatos új EU-s irányelv, az ebben foglalt elvárások Átfogóan szabályozza a megújuló energiaforrások területét, Hatálya kiterjed nem csak a villamos, hanem a hűtési és fűtési megújuló energiára is, A megújuló energiatermelés ösztönzésére eredet- bizonyítvány rendszert vezet be, A tagállamok közötti kereskedést az eredet- bizonyítványok vonatkozásában lehetővé teszi

Új EU-s irányelv A tervezet egyes tagállamok számára célokat jelöl ki a megújulók felhasználásra, Magyarország számára a tervezet 13 %-os célt határoz meg 2020-ra, A tagállamoknak a cél eléréséhez nemzeti akciótervet kell kidolgozni,amely folyamatban van az energetikai tárcánál, Egy tagállam a más tagállamokban létrejött megújuló energia termelést is felhasználhatja saját megújulós céljának elérésre, amennyiben az ehhez tartozó eredet-bizonyítványt megvásárolja, A tervezet a bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio- energiahordozók termelésére vonatkozó fenntarthatósági kritérium rendszert is tartalmaz.

Új EU-s irányelv: Hozzáférés a távvezeték hálózathoz A tagállamoknak meg kell tenni a szükséges lépéseket a hálózat fejlesztésével kapcsolatban annak érdekében, hogy alkalmassá tegyék a rendszert a megújuló energiaforrásokon alapuló villamosenergia-termelés további növekedésének befogadására; A tagállamoknak biztosítani kell, hogy a szállítórendszer és az elosztórendszer üzemeltetői saját területükön szavatolják a zöld áram szállítását, elosztását;

Új EU-s direktíva: bioüzemanyagokra vonatkozóan Feltételeket fogalmaz meg a fosszilis üzemanyagokhoz viszonyított ÜHG megtakarítási képességekre, amelyet százalékban adnak meg. A direktíva hatályba lépésekor ez a szám 35 % lesz, míg a második ütemben 2017-től 50 %. A direktíva táblázatosan tartalmazza bizonyos alapanyagokra az ÜHG megtakarítási képességeket, valamint azokat a számítási módszereket, amely alapján ez az érték kiszámolható.

Új EU-s direktíva : Bioüzemanyagok vonatkozásában Fenntarthatósági kritériumokat tartalmaz annak érdekében,hogy a bioüg. alapanyagainak termesztése és a bioüg.-ok gyártása a lehető legkisebb környezet terheléssel és biodiverzitás csökkenés nélkül valósulhasson meg. Nemcsak az EU tagállamokra állapít meg előírásokat, hanem az EU-ba szállító harmadik országokra is, szem előtt tartva a nemzetközi egyezményekben vállat kötelezettségeket(pl. OECD).

Új EU-s irányelv: Hozzáférés a távvezeték A távvezeték-hálózathoz való hozzáférésnél a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiának elsőbbséget kell élveznie, A szállítórendszer üzemeltetőinek a villamosenergia-termelő létesítményektől érkező hálózati terhelés elosztása során előnyben kell részesíteni a megújuló alapú villamosenergia termelő létesítményeket, amennyiben ezt a nemzeti villamosenergia rendszer biztonsága lehetővé teszi.

Új EU-s direktíva :Tagállami jelentéstételi kötelezettségek Többek között: A megújuló energiaforrásokból előállított energia fejlődését akadályozó szabályozási és nem szabályozási korlátok megszüntetését célzó közigazgatási eljárások értékelése és a javítása terén elért előrehaladásról.

A megújulók növekedése az EU-ban: energiatermelési előrejelzés 2020-ig Szél - tengeri Szél - szárazföldi Ár-apály Nap-hő elektromos Szél - tengeri Fotovoltaikus Vízerőmű nagy Vízerőmű kicsi Geotrmikus Bio-hulladék Szilárd biomassza Biogáz

EU tagállamok között megoszlás

Az egyes megújuló technológiák 2020-ig várható relatív beruházási költség- csökkenése

A NÉS –ben kijelölt kibocsátási célok Az EU kötelezettség vállalásának függvényében a magyarországi üvegházhatású gázkibocsátások szabályozási, illetve csökkentési céljai a jelenlegi előzetes becslések alapján a következőképpen alakulhatnak 2025-re, a NÉS időtávjának végére vonatkozóan: az EU 20%-os egyoldalú kibocsátás-csökkentési vállalása esetén: 16−25%-os csökkentés az 1990-es kibocsátási szinthez képest; 30%-os feltételes EU csökkentési cél esetén: 27−34%-os csökkentés az 1990-es kibocsátási szinthez képest.

A magyar kormány által szeptemberében elfogadott „Stratégia a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére ” 2020-ra a megújuló részarány 15 %-ot érjen el energiatakarékossági intézkedésekkel, azaz évi 55 PJ- ról 186 PJ-ra (15 %-ra) emelkedjen

[1] [1] Települési hulladék biológiailag lebontható részével együtt [2] [2] Bioüzemanyag nélkül  MTA Megújuló Energia Albizottság felmérése (PJ)  Jelenleg hasznosított 2006 (PJ)  napenergia  1838  0,1  vízenergia  14,4  0,7  geotermia  63,5  3,6  biomassza   49,2 [1] [1]  szélenergia  532,8  0,16  Összesen   53,8 [2] [2] Magyarország elméletileg kiaknázható megújuló energiapotenciálja, az MTA jelentés szerint

[1] [1] Ez az érték nem tartalmazza a jövőben növekvő passzív hasznosítás volumenét, amely az energiamérlegben közvetlenül nem metadata ki (hőigények csökkenése, illetve a hőigény- növekedés ütemének mérséklődése) [2] [2] Települési hulladék biológiailag lebontható része (3 PJ) és bioüzemanyag (20 PJ) nélkül A megújuló energiastratégiában és az Ergia Klub által becsülta technikai lehetőségeket is figyelembe vett kiaknázható hazai megújuló energiapotenciálok (PJ)  Megújuló típusStratégia Energia Klub napenergia2 2 [1] [1] Vízenergia1 1,2 Geotermia11,4 20 Biomassza (+Biogáz) 130,8 (+12,5) 144(+15) Szélenergia 6,1 6,3 összesen163 [2] 188,5 [2]

Magyar stratégiai célok a megújuló energiahasznosítás növelésére 2020-ra A megújuló energiaforrások terjedését ösztönző beavatkozások megvalósulásával számolva 2020-ra a megújuló energiafelhasználás a évi 59PJ-ról 2020-ra PJ-ra emelkedhet. Ezen belül:

Megújuló energiafelhasználás mindösszesen MindösszesenPJ BioüzemanyagPJ Összesen (bioüzemanyag nélkül) PJ VízenergiaPJ SzélPJ Napenergia (napelem+napkollektor) PJ GeotermikusPJ BiomasszaPJ Biogáz+biometánPJ Hulladék megújuló részePJ

Megújulók hazai jövője 2020 A jelenlegi előrejelzések szerint a megújuló energiaforrás-felhasználás összetétele tekintetében 2020-ban is a biomasszának lesz meghatározó szerepe, de az arány a mai 90% körüliről 70%-ra csökken. A jövőben a biogáz és biometán, a geotermikus és a szélenergia hasznosításnak lesz komolyabb szerepe. A maihoz képest többszörösére növekszik ugyanakkor a napenergia és a hulladékhasznosítás is.

Konklúzió A megújuló energiaforrások hasznosításának növelése szükséges az alábbiak miatt -Általánosan a fosszilis energiaforrások csökkenése megindult, az a világ energiaigényének a növekedése megállíthatatlan (lsd. Kína, India), de hogy reagál az EU? -A világpiaci árak alakulása is befolyásolja a megújuló energiák versenyképességét, egyre inkább versenytársai lehetnek a fosszilisoknak, -A megújuló technológiák, berendezések korszerűsödnek, hatásfokuk növekszik, bekerülési költség csökkenés várható, -EU szinten a megújulók használatának jelentős fejlesztését főleg az ÜHG kibocsátás csökkentési célok és a fosszilis üg.-tól való függés csökkentése indokolja, ami ambiciózus energia politikát kíván minden tagállamban,. -Az unió célja (és hazai érdek!) a decentralizált energia források jobb kihasználása és a megújuló energia iparágban a technológiai fejlesztésekkel a vezető szerep elérése,

Konklúzió -A megújulók nagy mértékben helyi adottságokon alapulnak, ezért nem függnek a hagyományos energiahordozók jövőbeni rendelkezésre állásától, decentralizált jellegük miatt kevésbé teszik ki az energiaellátás ingadozásának – a jövő fenntartható energiájának kulcsfontosságú elemét alkotják!! -Magyarországon az EU tagságunkból adódó kötelezettségek konkrét célokat határoznak meg, amely a gazdasági szereplőknek stabil és tervezhető célokat ad beruházásaikhoz, -Járulékos célok: jelentősek vidékfejlesztés, mezőgazdasági termékszerkezet átalakulás, hazai és nem import energiaforrás, új technikák, technikai kultúrák kialakítása, vidéki foglalkoztatás növelése (alacsonyabb iskolázottságú munkaerő bevonása is lehetséges,) stb., -Ha nem használjuk ki a a hazai adottságainknak megfelelő megújuló energiaforrásokat, nagy hátrányba kerülünk a többi tagállammal és a világgazdasággal szemben is.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket