Rácz Margit MTA KRTK Világgazdasági Intézet kutatási igazgató Válság és válságkezelés az eurózónában

Adósságfinanszírozás  2010 januárjától egészen mostanáig a leginkább kétesélyes probléma az eurózónában a görög adósságfinanszírozás megoldása, azaz az államcsőd elkerülése  A mediterrán GMU-tagországok adósságfinanszírozása is kétségeket vet fel  EFSF, 2012 nyarától ESM

A GDP és a folyó államháztartási hiány az eurózónában OrszágGDPÁllamháztartási hiány az előző év %-ában a GDP %-ában _______________________________________________________________________ az előző év %-ában a GDP %-ában _______________________________________________________________________ P 2013P P 2013P P 2013P P 2013P Németország 3,6 3,1 0,5 1,0 -1,0-1,0 -0,8 Franciaország 1,5 1,7 0,3 0,9 -5,3-4,8 -3,5 Olaszország 1,8 0,5 -1,3 0,3 -4,0-1,9 -0,8 Spanyolország -0,1 0,7 -1,2 0,3 -8,5-6,0 -4,5 Hollandia 1,7 1,3 -0,7 0,8 -5,0-4,0 -3,5 Belgium 2,3 1,9 -0,2 0,8 -3,8-3,6 -3,2 Ausztria 2,3 3,1 0,0 0,8 -3,2-3,1 -2,8 Finnország 3,7 2,9 0,7 1,5 -1,5-1,3 -0,7 Görögország -3,5 -6,9 -4,8 -0,5 -10,6-8,2 -5,3 Portugália 1,4 -1,6 -3,1 -0,2 -3,7-6,5 -6,4 Írország -0,4 0,7 0,2 1,4 -9,9-8,9 -2,9 Eurózóna 1,9 1,5 -0,2 0,8 -4,4-3,5 -2,6 USA 3,0 1,7 2,7 3,0 -8,3-5,8 -5,5

2012 tavaszán a görög adósságválságról  2010 tavasza óta Görögország egyszer 110 Mrd €-s csomagot, 2011 decemberétől egy újabb 130 Mrd €-s csomagot kapott. A görög adósságot finanszírozó bankok 100 Mrd €-s értékben leírták, illetve harminc éves lejáratú hitellé alakították át a görög adósságot  Görögországban május elején parlamenti választások lesznek. Ha olyan pártok kerülnek a parlamentbe, amelyek megkérdőjelezik a pénzügyi támogatás ellenében vállalt megszorító intézkedéseket, borulhat az egész támogatási koncepció  A görög tragédia részeként a legszegényebb rétegek elszegényedése drasztikus méreteket öltött (a zsugorodó GDP)  A 300 Mrd €-t meghaladó támogatási összeg sem garantálja, hogy Görögország középtávon folyamatosan képes lesz az adósságfinanszírozásra (a görög államadósság a GDP 160 %-a, ha az államháztartási hiányt nem tudják radikálisan csökkenteni, akkor az IMF megállíthatja a támogatások kifizetését)  Görögországban sem az államcsőd veszélye nem szűnt meg, sem annak veszélye, hogy végül ki kell lépnie az eurózónából

Szabályozási dömping a stabil közpénzügyekért  2011 decembere: hatályba lép az un. hatos csomag. Ebben a fiskális stabilitás mellett a gazdasági egyensúlytalanság megszüntetésére is születik szabályozás. A túlzott deficit büntethetővé válik. A fordított szavazás megkönnyítheti ezt. A nemzeti gazdaságpolitika közösségi felügyeletének elemei.  A fiskális paktumban előirányozzák, hogy a strukturális deficit nem haladhatja meg a GDP 0,5 %-át. Ez lényegében a kiegyensúlyozott államháztartást jelenti. (Konjunktúra és dekonjunktúra idején egyaránt)  A hatos csomag a közös joganyag részévé vált. A fiskális paktum kormányközi megállapodás révén jött létre. Az Egyesült Királyság és Csehország nem írta alá. Az egyensúlykritérium megsértéséért csak az eurózóna tagországai lesznek büntethetők.

A válság hatására mélyült-e az integráció az eurózónában?  Az új szabályok azt az eurózóna keletkezése óta érvényben lévő elvet, miszerint a közpénzügyi stabilitásért a nemzeti parlament és a nemzeti kormány a felelős, nem változtatták meg. De az ellenőrzést fokozták, és a nemzeti kormányok esetleges „félrelépéseit” büntethetőbbé tették.  Sem közös pénzügyminisztérium nem jött létre, sem pedig az adósság közös finanszírozására eurókötvény  Az adósságválságnak nincs vége. Ezért szinte minden mélyülési, vagy regionalizálódási lehetőség nyitva van.  Egy azonban kristálytisztává vált. 17 eurózóna tagországgal nem fog mélyülni fiskális területen az eurózóna. Tehát, ha az euró megmentése érdekében fiskális mélyülésre lesz szükség, az regionalizálja belülről az eurózónát.

Néhány személyes megjegyzés  Az adósságválság kezelése gyors döntéseket igényelt. Az uniós döntéshozatal rendkívül lassú. A szükség törvényt bont. Megnőtt a döntéshozatalban az Európai Tanács szerepe. (A Tanácsnak két és fél évre kinevezett állandó elnöke van, Herman Van Rompuy.)  Németország szerepének megnövekedése a döntéshozatalban. A német szerepvállalás kérdőjelei  Növekedési problémák. Elhúzódó gazdasági pangás. Lehetséges következmények