Kihívások és lehetőségek - úton a regionális munkaerőpiac felé ? RÖJTÖKMUZSAJ 2008.04.24. FRÖHLICH PÉTER ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ P&BERT MANAGEMENT CONSULTING.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A magyar gazdaság versenyképessége Vojnits Tamás április 2.
Advertisements

Magyar ipari parkok kialakításának és működtetésének tapasztalatai Tóth János vezető főtanácsos Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Üzleti Környezet.
GKI Zrt., Gazdasági folyamatok, 2008 Dr. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt április 2.
1 Versenyképesség alakulása a határ mentén MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Grosz András tudományos munkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi.
A nemzetközi üzleti élet etikája
GKI Zrt., A humántőke kezelése a kétszázaknál Budapest, október 10. A hazai tudástőke megtartatása FIGYELŐ TOP200 Konferencia Dr. Adler.
GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása
„G A Z D A S Á G P O L I T I K A” SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ELŐADÁS SOROZAT 10 x 10 makrogazdasági trendek Szeged, február.
Luxemburg, Málta,Hollandia
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG VIII. VÁNDORGYŰLÉSE Debrecen, november Az idegennyelv-oktatás szerepe a szervezeti és regionális versenyképességben.
Határon átnyúló munkaerőpiac Komárom térségében
Az EU kohéziós politikájának 20 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi adjunktus SZIE GTK RGVI.
Mennyire gátolja a vevőkockázat magyarországi mértéke a gazdasági növekedést? 300 Mrd Ft a tét évente Előadó: Felfalusi Péter ügyvezető.
Hol is állunk? Hamecz István A Közgazdasági és monetáris politikai szakterület vezetője február 2.
A MAGYAR MUNKAVÁLLALÓK MUNKAERŐ-PIACI JELLEMZŐI
Munkanélküliség.
EU II..
MTA Regionális Kutatások Központja A MAGYAR RÉGIÓK MEZŐGAZDASÁGI HELYZETKÉPE A KÁRPÁT RÉGIÓBAN Kovács Teréz tudományos főmunkatárs MTA Regionális Kutatások.
Határ menti munkavállalás Ausztriában Hardi Tamás tudományos munkatárs Győr, október 5. A határmentiségtől az integrált határrégióig.
Észak-magyarországi Operatív Program ( ) Foglalkoztatás Oktatás - nevelés.
Határon átnyúló együttműködések – a KKV-k hálózatépítésének egy lehetősége Előadó: Firtl Mátyás általános alelnök Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat.
GKI Zrt., Az alacsony foglalkoztatási ráta okai, a foglalkoztatás bővítésének gazdaságpolitikai összefüggései Független Szakszervezetek Demokratikus.
A munkaerő-piaci helyzet a Nyugat-Dunántúli Régióban IPA Szakértői Akadémia Harkány
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Sajtótájékoztató december 4.
MIGRÁCIÓ ÉS MUNKAERŐ MOBILITÁS
Munkaerő mobilitás Magyarországon
Kassa Kárpát-medencei gazdasági fórum Szolnok, május 16.
A Kárpátia Magyar-Román Kereskedelmi és Iparkamara
Makrogazdasági folyamatok és versenyképesség Csillag István Budapest, március 4.
Gazdasági és foglalkoztatási folyamatok Magyarországon
A gazdasági válság mint lehetőség Winkler Gyula Európai Parlamenti képviselő RMDSZ, ENP Nagyvárad, szeptember 24.
A világgazdasági régiók növekedése (előző év = 100)
Gazdasági kapcsolatok és regionális együttműködések Félixfürdő május 17. Miklóssy Ferenc alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.
Miért pont Magyarország? avagy Hogyan szerezzünk külföldi befektetőt?
Gazdasági és foglalkoztatási folyamatok Magyarországon.
Közép-Dunántúl, Veszprém megye és Várpalota munkaerő-piaci helyzete
TÁMOP 5.5.1/A-10/ “Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért” Foglalkoztatási.
TÁMOP 5.5.1/A-10/ “Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért” Foglalkoztatási.
A Munkaerő-piaci helyzet Miskolcon Kiss Gábor főosztályvezető.
A régió  A régiót három megye, Fejér, Veszprém és Komárom-Esztergom megye alkotja. Fejér 10, Veszprém 9, Komárom-Esztergom pedig 7 kistérségre tagolódik.
Transznacionális és multinacionális vállalatok
Magyar KKV-k sikerei és együttműködései a globális IT iparban
KÖZSZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSE, SZERVEZÉSE Általános Vállalkozási Főiskola III. évfolyam 2008/2009. tanév 3. Az Európai Unió politikái.
1 Gyarapodó Köztársaság Növekvő gazdaság – csökkenő adók február 2.
Munkavállalás az Európai Unióban
März 2004 Herbert Rupp Az Európai Uniós csatlakozás hatása a magyar járműiparra.
Helyi Esélyegyenlőségi Program Nők munkaerő piaci helyzetfelmérése Bükön 2014.augusztus 27.
Hurrá, nyertünk! Karádi István Karádi Rendszerház.
Vegyipari trendek az EU-ban és Magyarországon
A magyar tőkeexport bemutatása
Válság Kényszer és lehetőség. A magyar gazdaság örökölt hátrányai.
Milyen perspektívákat nyit az új OKJ rendszere? Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Tanácsadási osztály Nádráné Tóth Borbála.
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG IX. VÁNDORGYŰLÉSE A vizek szerepe a területi fejlődésben A Duna és a Tisza térségeinek fejlődési problémái és fejlesztési.
„Határon innen és határon túl – integráció és migráció a Kárpát-medencében” A Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a munkaerő-migráció Korózs Lajos államtitkár.
A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER
Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Új fejlesztési övezet: Közép-Európa Az autóipar telephelyválasztásának.
Az ÉMGK tagvállalatainak szakképzési igényei Miskolc, június. 09. Dr. Barkóczi István – ÉMGK elnök.
Foglalkoztatottság, szegénység. Direkt kapcsolat a jövedelmi helyzet és a munkaerő-piaci státusz között Indirekt összefüggések – gyermeknevelés támogatása,
Az oktatás, az egészségügyi, valamint a szociális ellátás, mint versenyképességi tényezők Április 6. Dr. Molnár László Vezérigazgató GKI Gazdaságkutató.
BME Részidős Mesterképzés 2015 tavasz Emberi erőforrás menedzsment Bérek, jövedelmek, trendek Emberi erőforrás menedzsment Bérek, jövedelmek, trendek Dr.
Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Munkaerőpiaci helyzetkép a salgótarjáni kistérségben Zaráné Kecskés Erzsébet Igazgató KKC-2008-V
Munkaerő- piaci helyzetkép a Nyugat- dunántúli régióban Kleizerné Tamás Györgyi szakreferens Nyugat- dunántúli Regionális Munkaügyi Központ.
APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága Igazgató
A magán munka-közvetítők és munkaerő kölcsönzők évi tevékenysége
A külföldi állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának főbb jellemzői I. félév szeptember 12.
TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI HELYZETKÉP
Életpálya-tanácsadás és mobilitás
Foglalkoztatás, szakképzés, jó gyakorlatok
Munkaerő- piaci helyzetkép a Nyugat- dunántúli régióban
A székesfehérvári járás munkaerő-piaci helyzete
Előadás másolata:

Kihívások és lehetőségek - úton a regionális munkaerőpiac felé ? RÖJTÖKMUZSAJ FRÖHLICH PÉTER ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ P&BERT MANAGEMENT CONSULTING GROUP

Kialakulóban van a regionális munkaerőpiac - helyzetkép A KKE-i HATÁROKON ÁTNYULÓ MUNKAVÉGZÉS, amely lakhelyváltozással is együtt hár egyre meghatározóbb – de ma már forrás is vagyunk, nemcsak célterület ÉRDEKESSÉGEK Téma: a regionális munkaerőpiac, -nem a nyugat-európai munkavállalás, és nem a visszaáramlás/agyelszívás (idő) -Multikon belüli mátrix szervezetes mozgásokról (önök is jól ismerik) - Szerbia (töredék infók) Trend forduló - Környező országok felemelkedése (bérek) I. - Magyar tőke export II. - Hazai szakemberek helyzete: recesszió/ új kihívások III. - Fizikai munkaerő ingázása - Mobilitás hiánya - Visszatelepülés Romániába!

Idei év szlovák-magyar-román kereszt- keresései (cross boarder search) Bank, Füleki (Filakovo) fiókigazgaztó – Salgótartjánból Vágóhíd, Dunaszerdahely, nemzetközi sales dir – (magyar város) 5 csillagos hotel igazgató (magyar-cseh lett) Szlovák telco vállalat vezig h (Budapest) Bank alelnök (cseh, erdélyi) Ostrava új K+F központ (magyar, szlovák, cseh, lengyel)

Hazai keresések SSC vagy programozói központok (IBM, Morgan, Wave) elsősorban IT …stb Mérnökök (Audi, Nokia stb)…stb Rendszertervezők, programozók Sales Vezetők (regionális terjeszkedés + direkt search!) De általában nem vezetők Szlovák-román De Penta (Debreceni húsipar), Workania (professia) román Elba (elektronikai gyártás) marketing+sales (ma reggel, Temesvár

Romániai CBS-k Gyártócég Temesvár ügyvezető (budapest) Összeszerelő cég Kolozsvár, Brassó ügyvezető (Hódmezővásárhely Sütőipar cég, marketing vezető (Temesvár, Bukarest) Fejlesztők, programozók (marosvásárhely) (9 hónapos olasz betanulás) P&Bert saját munkatársai

Irodáink Magyarország Budapest Alapítva: Szlovákia Pozsony Alapítva: Románia Temesvár, Bukarest Alapítva: 2007,

P&BERT MANAGEMET CONSULTING GROUP Alapítás éve: 1996 Származás: Svéd – Magyar Alkalmazottak száma: MFt csoport szintű árbevétel A P&Bert Group professzionális szolgáltatást nyújt a magasan kvalifikált kulcsemberek, felső- és középvezetők, specialisták gyors és diszkrét felkutatása, kiválasztása, a vezetői team felállítása terén. DIREKT MEGKERESÉS és K+F központok Cégünk és tanácsadóink is specializálódtak. Megbízóink elsősorban - az informatikai, telekommunikációs, - gyártási, - pénzügyi /banki és - logisztikai területek vállalatai.

Csapatunk BUDAPEST POZSONY TEMESVÁR, BUKAREST

Bérek alakulása Kelet-Közép-Európ ában

Bérek alakulása Közép-Kelet-Európában I. (Magyarország, Szlovákia, Csehország összehasonlítása) Átlagfizetések (bruttó): Prága: 287 ezer forint Budapest: 230 ezer forint Pozsony: 230 ezer forint Regionális különbségek mindhárom országban fellelhetők: Általánosan jellemző, hogy az adott ország legjobban és legrosszabbul fizetett területei (megyéi) közötti eltérés az 50%-ot is elérheti. A legmagasabb fizetéseket mindhárom országban a fővárosban lehet elérni. Leggyengébb kilátások az egyes országokban: Karlove Vary (CZ) Eperjes (SK) Békés megye (HU) Forrás: Merces bérinformációs portál

Bérek alakulása Közép-Kelet-Európában I I. (Magyarország, Szlovákia, Csehország összehasonlítása) A magyarországi bruttó átlagfizetés 30 százalékkal alacsonyabb, mint Csehországban és megegyezik a szlovák bérekkel. Ha a nettó béreket hasonlítjuk össze, akkor Magyarországot- a kedvezőbb adószabályok miatt- Szlovákia és Csehország is megelőzi. A hazai munkavállalók bruttó bérük csak 57, míg Csehországban az átlagdolgozók (fizetéstől függően) nagyjából 70, Szlovákiában akár több mint 75 százalékát vihetik haza. Nettó fizetéseket tekintve Szlovákiában 30 százalékkal, Csehországban 60 százalékkal kapnak többet a munkavállalók ugyanazokban a munkakörökben, mint a magyar dolgozók. Forrás: Merces bérinformációs portál

Bérek alakulása Közép-Kelet-Európában III. A romániai és más közép-kelet-európai országok bérei közötti különbség csökken, mivel Romániában dinamikusabban nőnek a bérek: 2006: a romániai fizetések 30%-kal kisebbek a magyarországi fizetéseknél 2007 első fele: a különbség már csak 13% Az elmúlt 10 évben a nettó átlagbér több, mint háromszorosára nőtt Romániában! Legnagyobb mértékben: csúcsvezetők, szakemberek – különleges szakterületeken, informatikusok Legkisebb mértékben: szakképzetlenek, diplomás pályakezdők Jelenleg az átlagfizetés nettó 85 ezer forint (Magyarországon nettó 125 ezer Ft). A növekvő román fizetéseket Magyarország is megérzi: az első negyedévben 30%-kal kevesebb szezonális munkavállalási engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban, vagyis vélhetően az építőiparban és a mezőgazdaságban dolgozni vágyó román állampolgárok otthon keresnek munkát

A munkát terhelő adók nálunk a legmagasabbak Forrás:

A munkát terhelő adók nálunk a legmagasabbak Forrás:

II. Munkaerő-piaci helyzetkép

Összetett folyamatok a kárpát medencében, példák Csökken az itt dolgozó román és szlovákok fizikai munkások száma Külföldről haza település folytatódik (család) Eü export de kevés multi karrier Szlovákiai (szeged) és román befektetők megjelenése Szlovákia-Románia Magyar o kihagyásával – Szlovák orvos Romániából – Hegesztők csábítása egymástól – Pozsonyi magyar a kolozsvári big 4 vezetője Elképesztő ingatlanárak….

A régióban a magyarok Szlovákiába vitték leginkább a tőkéjüket (2007 szeptemberéig több mint 2 milliárd eurót fektettek be novemberében 7875 magyar cég működött Romániában (357 milliós eurós jegyzett tőkével) Megbízás Szlovákiából Romániába Magyar cégek külföldre terjeszkednek - A regionális „multivá” alakulás folyamata felgyorsult A magyar piac kezd telítődni, ninc s növekedési lehetőség Keleti szomszédainknál kedvezőbbek a befektetési lehetőségek, jobbak az adózási feltételek,alacsonyabbak a költségek. Magyar vállalkozások kelet-európai befektetési kedve erősödik INKÁBB KÉNYSZER MINT LEHETŐSÉG – JVSZ De ezzel ellentétes folyamatokat is tapasztalunk: Szlovák és román kkv-k magyarországi megjelenése is erősödik. Legújabb megbízásunk: romániai cég részére keresünk magyarországi képviselőt.

Románia a magyar munka- és tőkeexport legkedvezőbb célterülete Miért éri meg Romániában vállalkozni? Előnyös földrajzi elhelyezkedés, r egionális sajátosságok ismerete, Közös anyanyelv Kedvező adózás, (még) alacsonyabb költségek, Dinamikusan fejlődő gazdaság, jelentős beruházások,,b ővülő lakossági fogyasztás, Az EU tagság következményei: korlátozások lebontása, → külföldi munkaerő alkalmazása már nem ütközik akadályokba Miért egyre közkedveltebb a magyarországi munkaerő Romániában? Jól képzett munkaerő, beletanultak már a magyarok egyes pozíciókba (ld. P&Bert) Előnyt élvez az anyanyelven történő operatív vezetés Munkavállalóként miért éri meg visszatelepülni Erdélybe/Romániába? Ugyanakkora, vagy magasabb fizetési kondíciók Kedvezőbb karrierlehetőségek Jobb anyagi körülmények közé jönnek vissza (sokan polgári lakásaikat hagyták el) Érzelmi kötődés – szülőföld vonzása (rokonság, baráti kör)

Munkaerő-piaci helyzetkép Magyarország Alacsony Foglalkoz - tatás Magas adóteher Alacsony növekedé s Magas Költségve- tési hiány Alacsony foglalkoztatás okai: magas adók Ördögi kör: kevés a munkavállaló – csak úgy tud az állam elegendő adóbevételt beszedni, ha túladóztatja a legálisan dolgozókat- ezzel csökken a versenyképesség és a legális foglalkoztatás ráfizetésessé válik mind a munkáltatók, mind pedig a munkavállalók számára Képzés- oktatás összhangjának hiánya A szociális rendszer gyakran a munkától való távolmaradásra ösztönöz (800 ezer rokkantnyugdíjas van Magyarországon) A gazdaság egyik legsúlyosabb problémája az alacsony foglalkoztatottság. Az EU-ban nekünk az egyik legalacsonyabb, csak Máltát előzzük meg. A 7,72 millió főből álló 15 és 74 év közötti aktív korú népességből mindösszesen 3,87 millió foglalkoztatott van!!! (munkanélküliek száma: 337 ezer fő, munkanélküliségi ráta 8%) Forrás: Barabás Gyula,Makroegyensúly és növekedés – csak együtt sikerülhet című prezentációja, Közgazdász Vándorgyűlés Forrás: Figyelő,

Általános tendencia Európában: miközben a munkanélküliség egyre fenyegető veszély, az emberek nem kapkodnak jobb álláslehetőségek után. Ennek okai a következők: egyre magasabb az eladósodás szintje (lakossági hitelek kihelyezése egyre nő), nem szívesen kockáztatják a biztos állást a bizonytalanért Képzés romló színvonala: - egyre több diák kap felsőfokú végzettséget, miközben a képzések színvonala ezzel arányosan romlik - hiányzik a gyakorlati oktatás, a tudás menedzselésére és a kommunikációs technikák fejlesztésére irányuló gyakorlati képzés - nyelvismeret hiánya: még mindig nehéz idegen nyelvet jól beszélő munkaerőt találni Gyenge vagy hiányzó motiváció: a szakmai kihívás, ma már nem számít elsődleges motivációs tényezőnek - a szakemberek inkább a meglévő biztos munkahely mellett döntenek, ahol már ismerik a céges politikai hatalmi játékszabályokat - nem biztos, hogy megéri a váltás, hiszen a multinacionális cégek nagyjából ugyanazokat a perspektívákat kínálják, így kihívás szempontjából nincsenek nagy különbségek Alacsony mobilitási hajlandóság Család befolyása Általános tendencia a magyar munkaerő - piacon : ALACSONY VÁLTÁSI KEDV Forrás: Vojnits Bálint: Eltűnt emberek nyomában, Manager Magazin, 2007

Recesszió: tényleges jó vezető /munkatárs megtalálása „már nem a z elérhető legjobbat, nem csak egyet a jók közül” RENDKÍVÜL SOK MEGKERESÉS VAN ! Manufacturing, FMCG csökken IT és Bank nő ( de nem a reatil) Szűkülő piac/kormányzati megrendelések (it) felvásárlások Minőségi cserék Sales keresések (nem jönnek a számok) SSC –fejvadászat KKV fejlődése (operatív vezető – tulajdonos) Lassuló tőkebeáramlás – ITDH verseny

Munkaerő-hiány az alábbi területeken van: 1.Autóipar- gépészmérnökök+szakmunkások (hegesztők, lakkozók, fémmegmunkálók) 2.Építőipar 3.Informatikai, műszaki szakemberek (számítógépmonitor-gyártás sikerágazat Szlovákiában) Munkanélküliségi ráta: 7,59 %, 198 ezer fő (2008. márciusi adat) Eddig soha nem mértek ilyen alacsony szintet az országban!! (Bár Szlovákiában a legmagasabb az állástalanok aránya az EU 27 tagállama között, de a munkanélküliek száma folyamatosan csökkenő tendenciát mutat.) Legjobban fizetett szektor: telekommunikáció, legrosszabbul fizetett: szálloda és vendéglátóipar Felmondási idő 2 hónap- megnehezíti a munkahelyváltást Munkaerő-piaci helyzetkép Szlovákia Befektetők: 1.Főként osztrák, német, ír, brit és magyar cégek 2.Elsődleges beruházók: építési beruházási területen, logisztikai parkok építése, technológiai beruházók, autóipar (pl.: Peageut, VW, KIA Motors) 3.Másodlagos beruházók: IT és gyógyászati terület 4.Harmadlagos beruházók: Service területen (pl.:bank, biztosítás, pénzügyi és HR tanácsadás)

Szlovákia és Magyarország közötti INGÁZÁS Szlovákia és Magyarország közötti munkaerő mozgás elsősorban ingázás és elhanyagolható mértékben migráció februárjában tette meg a két ország az elő hivatalos lépést (már az EU csatlakozás előtt !) egy kölcsönös foglalkoztatásról szóló kormányközi egyezmény aláírásával. Kezdetben 400 főre vonatkozott, de pár év alatt 2000 főre duzzadt. Az ingázók száma Magyarország és Szlovákia között közel főre becsülhető (pontos adatok nem állnak rendelkezésre a hiányos nyilvántartás miatt).Főként az északi határmentére korlátozódik. Ingázás iránya: DunaszerdahelyEszertgom* Komárom régióból → Korárom* PárkányGyőr* * Főként az ipari parkok és azok vonzás körzetében, mivel Szlovákiában ezek kialakítása még csak most kezdődött el (infrastruktúra hiánya).

A keresett munkaerő típusai, a munkaviszony formái Az ingázók nagy része szakmunkás vagy idénymunkás, illetve olyan munkakörökben való foglalkoztatás, amely a minimál bérhez kötődik. (Magyarországon a minimál bér magasabb, mint Szlovákiában, ezért a határ mentén élő munkavállalók szívesen vállalnak itthon munkát, motiváltabbak) Szlovákia Magyarország Foglalkoztatottsági arány Aktivitási arány 57% 70% 57% 61% Elsősorban a magyarul beszélő munkaerőt preferálják itthon (ily módon a magyarság előnyt élvez). Munkaviszony formája: regisztrált foglalkoztatott jelentős hányada munkaerő kölcsönző cég általi alkalmazásban (leasing) Magyarországon engedély nélkül dolgozhatnak a külföldiek („csak” munkaügyi hivatalba történő bejelentési kötelezettség áll fenn) Kormányzati cél: liberalizálni a munkaerő piacot átláthatóság és pontos nyilvántartás kialakítása – de EU szakszervezeti ellenyomás!!!

Munkaerő-piaci helyzetkép Románia Építőipar Textilipar informatika és telekommunikáció (magyar IT export) Pénzügyi terület, banki szektor (különösen vezetők) Kereskedelem, marketing Könyvelés (gyorsan változó szabályok) Mérnök (különösen termelésben és vezető pozícióban) Humán erőforrás menedzsment (különösen szakosodott) Sok a külföldi munkavállaló: főleg az építőiparban és a könnyű és textiliparban (kínaiak, magyarok). MUNKAERŐ – PIACI KRÍZIS (MUNKAERŐ-HIÁNY) Lakosság reáljövedelem növekedése – 8% Nettó jövedelem növekedése – 15% Ipari termelés növekedése – 5.4% Építkezések mennyiségének növekedése -33.6% Kereskedelem és szolgáltatások növekedése GDP-n belül – 20.1% Külkereskedelmi növekedés – 20.55% Export növekedés – 13.7% ÖZÖNLIK A TŐKE, SOK FEJLESZTÉS, ROHAMOS ÉLETSZÍNVONAL EMELEKEDÉS A 22 milliós Románia 9 milliós aktív lakosából a foglalkoztatottak száma csak 4,7 millió. (5,5 millióan nyugállományban vannak, 2,5 millióan Nyugat-Európában dolgoznak) Regisztrált munkanélküliek száma: 380 ezer.

Mobilitás Kelet-Európából jöttem…Mesterségem címere…

Magyarország EU csatlakozásunk óta ezer magyar dolgozhatott külföldön Mobilitás szempontjából az unióhoz velünk együtt csatlakozott államok közül a 7. vagy 8. helyen áll Magyarország (felváltva Szlovéniával). A két utolsó helyen Málta és Ciprus áll. Főbb célpontok: Ausztria: vendéglátás, építőipar, szolgáltatás, kereskedelem Anglia: egészségügyi dolgozók Németország: vendéglátósok, fizikai dolgozók, szakmunkások (CNC esztergályos, hentes, lakatos, hegesztő….stb.) Alacsony mobilitás oka: Nyelvtudás és a szakképzettség hiánya Földrajzi távolság Rossz közlekedés Lakhatási, ügyintézési nehézségek Érzelmi okok: család, barátok hiánya, csak önmagunkra számíthatunk érzés, itthoni egzisztencia feladása A kezdő diplomások mellett a éves, magasan kvalifikált, nyelvtudással rendelkező egyedülálló emberek azok, akik leginkább belevágnak egy külföldi munkába.

Szlovákia, Románia Szlovákia: A mostani egyetemisták 90 %-a kimegy angol nyelvterületre tanulni, illetve dolgozni félévtől akár több évre is (Amerika, Írország, Anglia). A felsőfokú végzettséggel rendelkező szlovákok jellemzően nem Magyarországra jönnek dolgozni, ha a külföldi munkavállalás mellett döntenek, mert magasak az adók!! A diplomások körében a fővárosban gyakorlatilag nincs munkanélküliség, mert olyan nagy rájuk a kereslet. Közép- Kelet- Európa IT mekkája Prága, ezért az IT szakemberek nagy része oda orientálódik. Külföldön élő szlovákok száma: ezer körül mozog 5 millióból Románia: 2007-ben 2,5 millió román állampolgár dolgozott külföldön (80 % Olaszország, Spanyolország, Portugália, 20 % Németország, Nagy Britannia) Románia célja: külföldön dolgozók hazacsábítása (Római állásbörze) Mindét országban működik egy olyan rendszer, melynek célja, hogy figyelemmel kísérhessék a külföldön dolgozó állampolgárok sorát, illetve ha haza kívánnak térni, segítsék őket a visszailleszkedésben, álláskeresésben.

KONKLUZIÓ Míg korábban a határon túli magyarok – kihasználva az anyaország jobb gazdasági helyzetét- jelentős számban jöttek Magyarországra dolgozni, napjainkra ez a folyamat lelassult. Romániában és Szlovákiában munkát vállaló magyar állampolgárok száma folyamatosan nő: egyre több magyar cégvezető, műszaki diplomás dolgozik Romániában. Ma a külföldön dolgozás, már nem biztos, hogy mindenképp Nyugat-Európát jelenti.

Kelet- közép- európai karriertörténetek (személyes tapasztalatok) A Slovák Telecom pénzügyi vezetője magyar. Egy volt kollegánk 25 évesen jelenleg bruttó 600 ezer forintnak megfelelő fizetésért dolgozik Szlovákiában. Hétfői repülőút Budapest - Bukarest között: kizárólag olyan magyarokkal találkoztunk, akik üzleti okból utaznak (nagy részük Bukarestben dolgozik és csak hétvégére járnak haza). A temesvári Klitehnima operatív igazgatója szintén magyar (20 évet élt Magyarországon, de a jelenlegi gazdasági helyzetben Romániában jobb lehetőséget kapott. És ebben a P&Bert Group segített neki ) Bojtos Tünde (aki jelenleg a temesvári irodánk vezetője): egy skót fejvadász cég közvetítésével a temesvári Solectron staffing manager-je lett, majd ezt követően a magyar tulajdonú P&Bert román leányvállalatának vezetője.

Köszönjük megtisztelő figyelmüket!

Elérhetőségeink P&Bert Management Consulting Group Budapest, Derkovits utca 10. Tel.: Honlap: