KISÉRLETI ÁLLATOK- ÁLLATKÍSÉRLETEK Bevezetés PhD kurzus előadás Dr. Bertók Lóránd egyetemi tanár 2012

Főbb szempontok 1. Állat és ember történelmi kapcsolata - állatvédelem 2. Kísérleti állat – laborállat - Állatkísérletek célja – indoka - Az állat mint biológiai modell 3. A kísérletek feltételei - Állatház - Tenyésztési módok /törzs, állomány / beltenyésztett, stb megnevezés - Mikrobiológiai szempontok csíramentes (Axenic) zsilipelt (Barrier) hagyományos (Conventional) SPF 4. Kísérleti állatok védelme – törvényes szabályozás 5. Kísérleti állattudomány szervezetei

vett létesítmény adatai A gyakorlat számokban 2006 Kb. 150 nyilvántartásba vett létesítmény adatai /Gyertyán I. : PhD előadás/ kb. 150 nyilvántartásba vett létesítmény

Kísérleti állatok megkülönböztetése,. megnevezése mikrobiológiai Kísérleti állatok megkülönböztetése, megnevezése mikrobiológiai szempontból - Csíramentes (Axenikus) - Zsilipelt (Barrieres) - Hagyományos (C/Konvencionális) ------- SPF /Fertőző mikróbáktól mentes

Eredeti ábra

Az állatvédelmi jogalkotás fejlődése az Európai Únió tagállamaiban és Svájcban Baving, 1965 at al, in Sambraus-Steiger, 1977 Ország Első állatvédelmi Törvény Első önálló Érvényes előírás kihirde- állatvédelmi törvény ( törvényben) tésének törvény (1994-ig) éve v. rend. Belgium Büntető törvk. 1867 1929 1986 Dánia Polg. törvényk. 1866 1950 1991 Németo. Birodalmi törvényk . 1879 Finno. 1971 Franciao. Grammont-tövény 1850 1850 1989 (mg. Tvk) Görögo. 1901 1981 Nagybrit. 1770 1821 1911/1988 Irország lásd. Nagybrit. 1821 1911/1965 Olaszo. Toszkána rendörségo 1849 1913 szabályozás Luxemburg Büntető tvk. 1979 1965 1983 Hollandia Büntető tvk. 1881 1961 1991 254. és455. cikkely Norvégia BTK kieg. 1874 1935 1974 Ausztria Kancellári határozat 1846 1939 * Portugália BTK 1886 1989 Előkészületben Svédo. 1900 1944 1988 Svájc BTK 1937 1978 1991, módosítva Spanyolo. Királyi törvény 1925 ** *Néhány szövetségi tartományban törvények, nincs egységes nemzeti állatvédelmi törvény **Állatvédelmi törvények a 13 tartomány közül 3-ban

A törzseknek nevük van, amely (a régen elnevezett törzsektől eltekintve) 3-4 nagy betűből, majd törtvonal után a tenyésztőre utaló rövidítésből áll, pl „A/He” = Az A-törzs, W.E.Heston által tenyésztve (National Cancer Institute, Bethesda), vagy „BALB/AnCrlBR” a következőt jelenti: Eredetileg H.J.Bagg által kitenyésztett albinó (ezért b-alb) egér, mely Andervonthoz (a NIH-be) került, végül a Charles River Laboratóriumba (Crl) és ma barrier mögött (BR) tartják. Ennyi mindent - olykor sok egyebet - lehet leolvasni a törzs nevéből. Néhány gyakori rövidítés: N = NIH, National Institute of Health (USA) Crl= Charles River Laboratories (USA) J = The Jackson Laboratories (USA) RIJ= TNO Rijswik (NL) Ico=IIFFA-Credo (F) Orl=Centre de Selection…, Orleans (F) W = Inst. Oncologie, Varsó (PL) SF= UNIV.of Kuopio (SF) Y= Lab. Exp. Biol., Moszkva (RUS) Nemzetközi megállapodás szerint egy törzset akkor nevezhetünk beltenyésztettnek, ha 20 vagy annál több egymást követő nemzedéken át édestestvérek közötti (BXS) pároztatást végeztek.

A világszerte legtöbbet használt inbred egér- és patkánytörzsek Sorrend egerek patkányok 1. C57Bl/6 F344 2. C3H LEW 3. BALB/c SHR 4. DBA/2 BN 5. CBA PVG 6. A BUF 7. AKR WAG 8. C57BL/10 ACI 9. NZB M520 10. SJL WF

Az SPF kifejezést körüllengő sok félreértés elkerülése érdekében több más, nem kevesebb zavart okozó kifejezést is bevezettek: COBS (Caesarean Derived Barrier Sustained = császármetszéssel nyert, zsilip mögött tartott), ami a Carworth Farm kifejezése, BR (Barrier Reared) = azaz zsilip mögött nyert, VAF ( Virus antibody free) = virus-ellenanyagtól mentes, amit a Charles River Laboratories (CRL) vétetett jegyzékbe SOPF (Specific Opportunistic Free), amit a IFFA Credo jegyzett be, és ami megadja, hogy az adott vizsgálat céljára milyen mikroorganizmustól mentesek az állatok. A COBS kifejezésben a BS ugyanaz, mint a BR, vagyis „zsilip mögött nyert”. A CO azt mondja, hogy a tenyészet első nemzedékét császár metszéssel hozták világra, vagyis nem tartalmaz olyan mikróbát, ami képes átjutni a méhlepény alkotta gáton (placentáris barrier). EGÉSZSÉGFIGYELÉS (monitorozás)

A korszerű állatházban tehát az ember „szennyezettebb” mint az állat, azaz, nem az állatot kell az embertől, hanem az embert kell az állattól elkülöníteni, nehogy megfertőzze őket. Az ellentmondást persze a műszakiak is belátják, ismerik, ezért próbálnak gondoskodni olyan megoldásokról, hogy a kutató hozzáférhessen az állatokhoz, anélkül, hogy megfertőzné őket. Mindez bonyolult és költséges, de nem drágább, mint a kidobott állat, az elfogad- hatatlan adat, a hiábavaló állatkísérlet.

Virusfertőzés gyakorisága egér- és patkányállományokban (a százalékos gyakoriság sorrendjében) EGÉR PATKÁNY Egér tüdőgyulladás (PVM) Egér tüdőgyulladás PVM Sendai-virus (SEN) Senday Virus (SEN) Egér hepatitisz virus( MHV) Sialodacrioadenitis (SDAV) Egér minut virus ((MMV) Kilham-patkány- vírus (KRV) Theiler.encephalomyel. (GD-7) Toolan-virus (H-1) Reovirus-3 (REO-3) Reovirus-3 (REO-3) Baktériumos fertőzés gyakorisága egér és patkányállományokban Mycoplasma pulmonis Mycoplasma pulmonis M. arthritidis M. arthritidis Pseudomonas sp. Pseudomonas sp. Pasteurella pneumotrop. Pasteurella pneumotrop. Bac. Piliformis Bac. Piliformis Parazitás fertőzések gyakorisága egér és patkányállományokban Entamoeba muris, Spironucleus muris, fonálférgek, Tritrichomonas muris, Giardia lamblia, atkák

A Természetes Ellenállóképességet (TEK) csökkentő és emelő tényezők Jó életkörülmények Bakteriális anyagok (BCG) Kémiailag méregtelenített endotoxin T Sugárkezeléssel méregtelenített endotoxin (Tolerin) Rossz élet- és időjárási E körülmények Stressz K Táplálékhiány (mennyiség, minőség) Láz Sokk Sugárzás Fertőzés Gyógyszerek

EGÉSZSÉGFIGYELÉS Amint tudjuk, SPF tenyész-, vagy kísérleti állomány esetén meg kell adni, hogy milyen mikroorganizmus NEM található meg. Nyomatékkal: Az un. SPF lista nem előírás, csak nemzetközi ajánlás. Minden tenyészetnek joga és kötelessége saját magáról kinyilvánítani, hogy mely kórokozóktól való mentes- séget szavatolja Példa: Charles River Ltd. (USA) és az egyik legjobb európai tenyészet, az egykori Zentralinstitut f. Versuchtstierzucht (BRD) SPF jellemzői (következő táblázat):

Élettani, Gyógyszer-, vagy Toxikológiai torzítás Bac. piliformis Hepatitisz virus (egér) Kilham patkányvírus Laktát dehidrogenáz virus Mycoplasma pulmonis Salmonella enteritidis Streptococcus pneumoniae Összegezve a hosszú listát: szinte nincs olyan kórokozó, ami ne befolyásolná a kísérleti eredményeket, akár elő- idéz diagnosztizálható tüneteket, akár nem.

AZ IMMUNRENDSZER MÓDOSULÁSÁT IDÉZI ELŐ Cytomegalovirus Ectromelia virus Encephalitozoon cuniculi Gardia muris Hepatitis virus Kilham virus Laktát-dehidrogenáz virus Lymphocitas choriomeningitis virus Minut virus (egér) Micoplasma pulmonis Myobia musculi Myocoptes musculinus Salmonella enteritidis Sendai virus Spironucleus muris Syphacia spp. Tímus virus (egér)

Okozhatnak-e klinikai tüneteket és fertőzőek-e az emberre? A Mikroorganizmus Emberre Fogékony Klinikai Megnevezése veszélyes Faj tünetek Ektromélia-virus nem E +/- Senday-virus nem E,P,T.H +/- Reovirus-3 nem E,P,T,H +/- Theiler-encephalomyelitis nem, E,P +/- Egér hepatitisz nem E +/- Nyál-és könnymirigy gyull. v nem P +/- Járványos szopóskori hasmenés nem E +/- Lymphocitas koriomeningitisz IGEN E,P,T,H,ember + Hantaan-virus IGEN E,P,ember +/- Majom herpeszvírus IGEN ember +/- Kilham/Toolan patkányvírus nem P - Egér adenovírus nem E,P - Egér minut-vírus nem E - Egér pneumoniavírus nem E,P,T,H - Polioma-vírus nem E - Egér citomegalo-vírus nem E - Vírusos tüdőgyulladás nem E - Timusz-vírus nem E -

Állatkísérletek engedélyezése Állatház (b) indít, kérvényez állatház MÁB (d) eldönti a fájdalmasságot MÁB Állomás (e) engedélyez áeg. állomás Etikai Tanács: elveket rendez Etikai Tanács Az engedélyezés adatait a 243/98. Korm r. 2.sz. melléklete tartalmazza

ENSZ (US) EVSZ (WHO) IUBS IUPS IUPHS ICLAS (Kormányzó Tanács Amerika Ázsia Európa ICLAS MNB (MTA) jelenleg AKTB (MTA) ÁTT (FVM) ATET (FVM) ICLAS: International Council for Laboratory Animal Science AKTB: Állatkísérleti Tudományos Bizottság (MTA osztályközi) ÁTT : Állatkísérleti TanácsadóTestület (FVM) ÁTET: Állatkísérleti Tudományos Etikai Tanács (FVM)

Somewhere, something went terribly wrong.